Bukott demokraták, visszakozó elnökjelölt, számító tévévita, felelős ortodoxok,vitatható rendőrség, pragmatikus dilemma, gyanús hadgyakorlat, vitás népszokás, vitathatatlan ünnepek, díjazott koncertfilm, zsidó metamorfózis, antiszemita kontextus, náci pszichológia, szereptévesztő szakemberek. Az elmúlt hetek izgalmas olvasmányainak összefoglalója Neokohn cikkek környezetbarát újrahasznosításával.
Amerika
Seres László az amerikai demokraták morális bukását látja az új legfelsőbb bíró jelölését támadó dühödt politikai lejárató hadjáratban. Az okok keresésében emlékeztet Bernard Goldberg revelatív meglátására: a balliberális embertípus azt hiszi, mély meggyőződése, hogy amit ő képvisel, az a norma. A normális. Övé a bal, övé a közép, ami ettől jobbra van, az vállalhatatlan, reakciós, ócska, nacionalista, kapitalista és elnyomó. Jobboldali. Ezzel szembeállítja Amy Coney Barrett főbíró jelölt hitvallását, aki – szerinte nagyon helyesen – nem tartja feladatának a népnevelést vagy az igazodást egy megváltozott társadalmi környezethez.
László egyenesen katasztrofálisnak minősítette a két amerikai elnökjelölt élő tévévitáját, mely után szerinte Trump visszakozott a rasszista „büszke fiúk” megítélését illetően. Úgy véli, Trump ezúttal nem a vele szemben mindig elfogult véleményformálóknak, hanem saját magának köszönhette a szereplése nyomán kitört, őt rasszistának, a fehér nácikat bátorítónak nevező vihart annak dacára, hogy kampánystábja joggal hivatkozott első kármentő nyilatkozatában arra: az elnök számos alkalommal elítélte már a fehér szélsőjobboldali mozgalmakat.
Hajdú Tímea a Trump-Biden összecsapás után azon töpreng, hogy vajon ki nyerte az első elnökjelölti vitát, és számít-e ez egyáltalán? A színvonaltól nincs különösebben elragadtatva, szerinte az amerikaiaknak valószínűleg kiábrándító élményt nyújtott ilyen lecsupaszított mivoltukban szembesülni a politikusaikkal. Az alelnöki vitával kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy azt a korábbi választások idején megszokottnál nagyobb érdeklődés övezte, ugyanis nem lehet figyelmen kívül hagyni a tényt, hogy bármelyik elnökjelölt nyer, ő lesz minden idők legidősebb amerikai elnöke.
Gallai Tamás az amerikai rendőrség finanszírozása körül kirobbant társadalmi feszültségeket elemezve rámutat, hogy a rendőrségek feloszlatását szorgalmazó szélsőbaloldali mozgalmak azt igazolják, hogy a posztmodern utáni legújabb baloldal már meg sem próbál kapcsolatot teremteni a valósággal. Szerinte nem a rendőrség megszüntetésére, hanem radikális reformjára van szükség.
Izrael
Nagy Gabriella az izraeli járványhelyzet kezelésének tapasztalatait összegezve arra a következtetésre jutott, hogy szerinte a zárlatokba és az anyagi gondokba belefáradt szavazók megszólítására a maitól eltérő, békésebb belpolitikai diskurzus kialakítására lenne szükség – Benjamin Netanjahu miniszterelnök részéről is. Megállapítja, hogy a miniszterelnök lemondását követelő elégedetlen tüntetők és a haredi közösségek ellenállásával nehezített, márciustól érvényes különféle zárlatok és rendeletek útvesztőjében a legnehezebb feladat a közbiztonságért és a szabályok betartásáért felelős rendőrségre hárul.
Posztszovjet térség
Eperjesi Ildikó nem zárja ki, hogy a Dél-Oroszországban növekvő katonai aktivitás egy újabb háború előjele lehet, mellyel a krími vízhiányt próbálják orvosolni. Szerinte a nagyszabású nemzetközi hadgyakorlattal Oroszország bizonyítani igyekezett, hogy vezető játékos az eurázsiai geopolitikai játszmában, a Fekete-tenger térségében pedig egyeduralkodó. Ildikó azt is megpróbálja megfejteni, hogy vajon ki áll a kegyetlen kaukázusi háború hátterében? Attól tart, hogy ha az azeriek valóban fel akarják szabadítani Karabahot, akkor azt tömegmészárlások és menekülthullám nélkül aligha tudják megvalósítani. Ildikó megszólaltatta Irina Szlavina, a magát felgyújtó orosz újságírónő volt kollégáját is, aki szerint Irina nem volt őrült.
Ünnepek
Cseh Viktor a Jom Kippur előtti, sok vitát kiváltó zsidó népszokás, a kápárá szertartás eredetének járt utána, melynek megítélése a különböző korokban és körökben más-más volt, és máig sok kritika éri, legalábbis ha állatokkal végzik.
Megyeri A. Jonatán a zsidó nép legfélelmetesebb, mégis legszeretetteljesebb napjával, a Jom Kippurral kapcsolatban azt emelte ki, hogy a Tórában Isten megígérte, hogy ez a nap engesztelést szerez bűneink számára. Jonatán Szukkotot méltató soraiban az őszi zsidó ünnepek koreográfiáját olyan tökéletesnek, és olyan összetettnek látja, hogy szerinte abból bárki számára nyilvánvaló lehet: azok rendeletei Istentől származnak.
Kultúra, történelem
Wallenstein Róbert megszólaltatta Szabó Stein Imrét, akinek a Concerto Budapest című alkotását a Velencei TV Fesztivál Arany Oroszlán-díjával jutalmazták. „Érdemes bátran dolgozni, alkotni, feszegetni a határokat” — mondta lapunknak az alkotó.
Cseh Viktor az aradi vértanúk emléknapján felidézte Palágyi Lajos zsidó költő emlékét, aki az 1890-es évekre metamorfózison ment keresztül: Az aradi vértanuk című ódáját, már mint „nacionalista” írta meg. A pesszimizmus mellett megjelent a vigasztalódás vágya is. A bolygó zsidó fia lassanként, de szorosan kötődött hozzá a magyar földhöz.
Hajdú Tímea megnézte a Dreyfus-ügyről forgatott Tiszt és kém című Polanski-filmet, mely visszarepíti nézőit a 19. század végi, erkölcsileg szürke Párizsba, amelyben nincsenek hősök és amely felett már ott lóg az eljövendő háború. Több kérdésre is keresi a választ: lehet-e hős egy antiszemita? Elmúlik valaha ez a vád, ha hetven évvel a holokauszt után mai kommentekre ismerhetünk rá egy 120 éves történetben?
Pelle János a Dreyfus-film bemutatója kapcsán tágabb kontextusba helyezi a hírhedt francia antiszemita per történetét. Emlékeztet rá, hogy a Dreyfus-ügy győzte meg Herzl Tivadart arról, hogy a zsidóság Európában nincs biztonságban, ezért új hazát kell teremtenie magának ősei földjén, Izraelben. Sőt, rokonságot vél felfedezni azzal a két hagyományos vérváddal, mely közvetlenül előtte és utána történt: a tiszaeszlári Solymosi Eszter perével (1882-83) és a kijevi Mendel Bejlisz-üggyel (1912-13).
János olvasóink figyelmébe ajánlja A nácizmus történeti pszichológiája című, napokban megjelent könyvet, melyben a szerző, Agora Zsuzsanna arra koncentrál, hogy Hitler (akinek személyiségét a hozzáférhető források alapján alaposan elemzi) milyen tömegpszichológiai eszközök felhasználásával vált 1933 januárjára a legnagyobb német párt vezérévé, politikai propagandája pedig a korabeli német társadalom milyen lényeges tömeglélektani igényeit elégítette ki.
Járvány
Wallenstein Róbertnek a brooklyni Borough Parkból, az ortodox zsidóság egyik frekventált lakónegyedéből panaszolták helyi lakosok, hogy Andrew Cuomo New York-i kormányzó szerintük alkotmányellenesen korlátozza jogaikat. Ez egy olyan környék, amely az amerikai metropolisz egészségügyi hivatala szerint koronavírus-fertőzés szempontjából az egyik legveszélyeztetettebb gócpontja a városnak. „Nem igaz, hogy a vallásos zsidók felelőtlenek” — szögezte le az egyik megszólaló lapunknak.
Kárpáti Ivánnak elege van abból, hogy szerinte a COVID-járványügyben illetékes szakemberek egy része teljes szereptévesztésbe került egy ideje, amikor a naponta változó eredmények alapján egyfajta társadalmi mérnökösködés keretében próbálnak életvezetési tanácsokat adni, messze túlterjeszkedve a saját területükön.
Előző összefoglalónk itt olvasható:
