Az amerikai demokraták morális bukása

Az ország és az alkotmányosság iránti mély elkötelezettsége, feminizmusa nagyon is Ruth Bader Ginsburggel egy szintre emeli Amy Coney Barrettet az amerikai kiválóságok között. Az pedig csak használ az amerikai demokráciának, hogy nem lesz úgynevezett aktivista bíró.

Ha az ember nemcsak tájékozódni, de kicsit szórakozni is akar az amerikai politikai viszonyokon, jól teszi, ha az Onion és a Babylon Bee mellett időnként ránéz a People’s Cube oldalra is. Ez az amerikai napi valóságot egy szovjet menekült szemével látó, drámaian szarkasztikus paródiaoldal nem egyszer bizonyult prófétának saját hazájában, a valóság időnként túl is tett rajta; ez történt legutóbb is, a Trump által megnevezett új legfelsőbb bírósági bírónő esetében.

„Trump meg nem nevezett jelöltje egy pszichopata”

írta a demokraták helyett a lap, amikor még több név forgott. „A még meg nem nevezett jelölt, aki Ruth Bader Ginsburg helyét tölti majd be a Legfelsőbb Bíróságon, egy hazug, kutyafejű, póni katona pszichopata” – tudta már előre a demokraták kampánya a szatirikus lap szerint, hogy bárkit jelöl is Trump, alkalmatlan lesz (a furcsa káromkodást egyébként Joe Biden használta, egy John Wayne filmet idézve, egy februári kampányrendezvényen).

Ja, és bárki lesz is Trump jelöltje, mindenképpen molesztált és meg is ölt egy csomó nőt egy 10-50 évvel ezelőtti bulin, és bár az áldozatok már elfelejtették, hogy mi történt és mikor, hinnünk kell nekik, mert ők az áldozatok — teszi teljes joggal nevetségessé az elmúlt időszak egyes bírójelöléseinek nagyon is kétséges #metoo-vonatkozásainak cirkuszát a People’s Cube.

A valóság ezúttal is erősen megközelítette a szatírát, nagyon szoros volt a verseny, és ez igencsak megerősíti azt a gyanút, hogy igen, bárkit nevezett volna meg Donald Trump szegény Ginsburg helyére, a demokraták, az amerikai baloldali politikai, akadémiai és médiaelit mindenképpen alkalmatlannak tartotta volna.

Különösen penetráns ez a magatartás egy olyan jelölttel szemben, akinél az égvilágon semmi másba nem tudnak belekötni, mint a vallási meggyőződésébe, politikai hitvallásába, valamint abba, hogy adoptált két fekete gyereket Haitiből. És ez innentől már nem vicc.

Még véget sem ért a Fehér Ház Rózsakertjében az ünnepség, ahol Trump közölte, hogy Amy Coney Barrett, a katolikus, hétgyermekes szövetségi bíró lesz a harmadik személy, akit a Legfelsőbb Bíróság tagjának jelöl, amikor riválisa, Joe Biden már „nyilatkozatot adott ki, amelyben arra szólította fel a szenátust, hogy az elnökválasztás előtt ne szavazza meg Coney Barrett jelöltségét” – írta az MTI tudósítója.

Who Is Judge Amy Coney Barrett, Trump’s Expected Supreme Court Pick? | WSJ

Judge Amy Coney Barrett, President Trump’s expected Supreme Court pick, has shared – in her own words – how she thinks justices should approach hot-button so…

Ő figyelte meg azt is, hogy „Barrett még be sem fejezte hatperces beszédét, amikor Chuck Schumer, a szenátus kisebbségben lévő demokrata párti frakciójának vezetője szintén nyilatkozatot adott ki. Ebben azt állította, hogy a bírónő megszavazásával az Obamacare néven ismert egészségbiztosítási törvény felszámolására szavaznának a politikusok.”

Az NBC Nightly News-ban Barrettet már „azonnal vitatottnak” nevezték, aki „konzervatív” (ez szitokszóként hangzott el), aki népszerű lesz a „vallásos jobboldalon”. Az MSNBC vitaműsorában már egymáson túllicitálva sorolták a valamiért mind demokrata megszólalók, mi is a baj ezzel a nővel. Egy Imani Gandy nevű főszerkesztő azon kesergett, hogy Barrett „szinte a teljes ellentétéért áll ki mindannak, ami mellett Ginsburg kiállt.” Dahlia Lithwick polgárjogi ügyvéd pedig

„szélsőségesnek” nevezte Barrettet, és ami a legérdekesebb, azzal érvelt, hogy a bírónő nézetei nem kvadrálnak a közvéleménykutatók felméréseivel.

Ez az elképesztő érv, hogy egy független bírónak abortusz ügyben, fegyvertartás ügyben, egészségügy vagy környezetvédelem kérdésében, vagy egyáltalán bármilyen ügyben az éppen aktuális felmérésekhez, a nép aktuális kívánalmaihoz kéne igazodnia, igencsak népszerű azon a térfélen. A The New York Times magazinjának szerzője is azzal jött, hogy a Barrettel létrejövő többség „jobbra tolná” a Legfelsőbb Bíróságot, holott az ország demográfiája baloldali választói többség felé mutat, „több fiatal és több színesbőrű szavazóval.”

Hihetetlen, de ez sem vicc, komoly lap komoly(nak tűnő) szerzője írta le: a Legfelsőbb Bíróság összetétele, irányultsága igazodjon a demográfiai trendekhez, a hamarosan létrejövő fiatal-fekete-latino többségű választói bázishoz. Megszólalt az „ügyben” természetesen Hollywood B-közepe is, az alaptónus kb. a fenti, plusz, mivel művészekről beszélünk, számos érzelem és kifakadás (Ellen Barkin: „kussolj, Amy Coney Barrett”).

A „szégyenletes” nagyjából a legkevesebb, amit a bírónő ezektől az értelmiségiektől kapott, de akadt, aki pl. „rasszistának” nevezte azt a tényt, hogy Barrették örökbe fogadtak két haiti gyereket is, hiszen ha fehér ember csinál ilyet, akkor természetesen csak kolonizálni, civilizálni akarja a kis fekete barbárokat.

Konzervatív és életpárti „atombomba”: Amy Coney Barrettet jelölte alkotmánybírónak Trump

A jelölés során jelen voltak az alkotmánybíró-jelölt családtagjai is, köztük hét gyermeke.    

Ha most azt kérdezik, honnan ez a düh, lenne egy nagyon egyszerű válaszom. Bernard Goldberg Médiahazugságok c. remek kötetében van egy revelatív meglátás: a balliberális embertípus azt hiszi, mély meggyőződése, hogy amit ő képvisel, az a norma. A normális. Övé a bal, övé a közép, ami ettől jobbra van, az vállalhatatlan, reakciós, ócska, nacionalista, kapitalista és elnyomó. Jobboldali.

Ugyanezt láttuk Ruth Bader Ginsburg halála után: a legendás liberális bírónő helyét csak másik liberális bírónő töltheti be, ezért érinti őket rosszul az időzítés kérdése. Ezért fújták fel RBG utolsó kívánságát is, hogy majd „egy új elnök” jelöljön új legfelsőbb  bírót, nehogy már Trump éljen alkotmányos jogával.

Amy Coney Barrett katolikus? Akkor a hite befolyásolni fogja a döntéseit, ahogy azt Dianne Feinstein szenátor már évekkel ezelőtt közölte, nem is túl kedvesen Barrettel. Holott sem a szintén katolikus Joe Bidennél vagy Nancy Pelosinál nem emlékszünk hasonló kifogásokra, de még a zsidó Feinstein vagy Ruth Bader Ginsburg esetében sem volt cirkusz abból, hogy a hite vagy a politikai meggyőződése negatívan hathat ki politikusi/bírói ítélőképességére, döntéseire. Most Ilhan Omarról nem is szólva, akitől senki nem kérdezte meg, muszlim hite és antiszemitizmusa összefér-e politikusi karrierjével?

Minden, amit eddig Amy Coney Barrettről tudni lehet (és ha nálam működött az „internet nem felejt” elv, akkor gondolom Washingtonban, a demokratáknál is működik) az annyi, hogy egy remek, profi szakemberről van szó, ritkán jelölnek ennyire elkötelezett liberális demokratát (igen!) ilyen posztra.

Az ország és az alkotmányosság iránti mély elkötelezettsége, feminizmusa nagyon is RBG-vel egy szintre emeli őt az amerikai kiválóságok között.

Semmi nem utal arra, hogy alig várná az abortuszt Amerika-szerte legálissá tevő Roe vs. Wade felülírását, ellenben többször nyilatkozta, hogy ahhoz tartja magát, ami le van írva, a Roe pedig a jogi, politikai realitás része.

Semmi sem utal arra, hogy ne tudná saját lelkiismeretére bízni, hogyan hat katolikus hite bírói tevékenységére (jellemző, hogy az ellenoldalnak kontextusából kellett kifordítania az „Isten királyságáról” szóló elhíresült mondatát, hogy bigott, fanatikus szektatagnak hazudják).

Az viszont remek hír, hogy nyíltan közli, hogy ő bizony nem lesz „aktivista” bíró, a világ legszabadságpártibb dokumentumát, az amerikai alkotmányt úgy fogja értelmezni, ahogyan az írva van, nem tartja feladatának a népnevelést vagy az igazodást megváltozott társadalmi környezethez.

Roe ügyben mondta el: ha viszont változott a társadalmi környezet, akkor ez ügyben a törvényhozásnak van tennivalója, nem a Legfelsőbb Bíróságnak (vö. bevezetés a jogállamiságba, 1. év, 1. óra).

Amerika egy része az elmúlt hónapokban markánsan el- és megcsúszott (szélső)balra: az „antirasszista” tüntetéseken elfogadott a fehérellenes rasszizmus, a gyújtogatás, ideológiája van a fosztogatásnak és mások zaklatásának, ha „elmarad” az elvárt „szolidaritás” a szobordöntögető elmebajjal. Már régen nem csak a rabszolgatartó déliek, hanem a felszabadító északiak, sőt az alapító atyák szobrai is megsemmisítésre ítéltettek. Pusztít a PC a campusokon, a médiában, a politikában.

Egyáltalán nem fog ártani Amerikai szellemiségének, jogrendszerének, az ország szabadságát több mint 200 éve garantáló alkotmányos eszméknek, ha olyan többség alakul ki a legfelsőbb bírói fórumon, amely az alkotmány betűjéhez ragaszkodik. Nem pedig a demokrata (vagy bármelyik) párt elvárásaihoz, az aktuális „közhangulathoz”, bárhogy alakul is.

Minden az abortuszról szól – harc a Legfelsőbb Bíróságért

Míg az abortuszvita a pártok szintjén ideológiai és elvi kérdés, addig a bíróság szempontjából az alkotmány megfelelő értelmezéséről szól. Hajdú Tímea írása.