Trump visszakozott, már nem áll ki a rasszista „büszke fiúk” mellett

A szerdai, bátran katasztrofálisnak mondható élő tévévita utáni első sajtótájékoztatóján az amerikai elnök már másképp beszélt arról a szélsőjobbos szervezetről, amelyről állítása szerint egyébként nem is hallott. Zsidó szervezetek is kiakadtak azon, hogy Trump Bidennel folytatott vitájában kiállt a Proud Boys mellett.

Számos mélypontja volt az első Trump-Biden tévévitának, de az egyik legmaradandóbb pillanat mégis az elnöki reakció volt arra a műsorvezetői felvetésre, hogy Trump nem ítéli el az őt támogató, fehér felsőbbrendűséget hirdető csoportokat és jobbos milíciákat, holott azok hozzájárultak az erőszak eszkalálódásához több városban, így Kenoshában és Portlandben is.

„Hogy hívják őket? Mondjatok egy nevet, gyerünk, mondjátok meg, kit ítéljek el” – sürgette Chris Wallace-t és Joe Bident az elnök, miután előzőleg többször is bírálta kihívóját, amiért nem hajlandó elítélni az elszabadult utcai erőszakért sokkal inkább felelős szélsőbalos Antifát és más balos szervezeteket. „Proud Boys” – dobta be az egyik ilyen fehér felsőbbrendűséget hirdető csoport nevét Biden a vitában.

Donald Trump erre válaszul egy erősen kétértelmű megfogalmazást használt:

Proud Boys, stand back and stand by„, azaz maradjatok veszteg, álljatok le, de a „stand by” félreérthetetlenül azt jelenti, hogy maradjatok készenlétben.

Ez utóbbi értelmezést erősítette az is, amit Trump rögtön hozzáfűzött: „Valakinek tennie kell valamit az Antifával és a baloldallal, mert ez (mármint az erőszak – a szerk.) nem jobboldali probléma.”

No Title

WATCH: When asked if he would condemn white supremacy, President Trump said: „Proud Boys, stand back and standby.” https://t.co/N9lBlASEGm pic.twitter.com/Q7yHAHqJR6

Az őt rasszistának, a fehér nácikat bátorítónak nevező vihar nyomban kitört, és ezt Trump ezúttal nem a vele szemben mindig elfogult véleményformálóknak, hanem saját magának köszönhette, dacára annak, hogy kampánystábja joggal hivatkozott első kármentő nyilatkozatában arra: az elnök számos alkalommal elítélte már a fehér szélsőjobboldali mozgalmakat. Ráadásul épp a múlt héten minősítette terrorszervezetnek a Ku Klux Klánt.

A Charlottesville-i események után például megkapta, hogy „remek embereknek” nevezte az ott felvonuló neonácikat, pedig ő csak annyit mondott, hogy a déli szobrokkal kapcsolatos vita mindkét oldalán vannak „remek emberek”, és ebből kizárta az erőszakos szélsőjobbosokat.

Ugyanakkor tény, hogy Trump elsősorban a baloldali szélsőséges csoportokat, így a nemrég „terrorszervezetnek” minősített Antifát tartja felelősnek az erőszakért.

„Ha megütnek egy baseballütővel, az nem egy eszme. Az Antifa rossz” – vágta oda Bidennek, aki előtte nem szervezetnek, hanem csak egy „eszmének” nevezte az Antifát.

Zsidó szervezetek is azonnal reagáltak, felháborodva azon, hogy az elnök elmulasztotta a szélsőjobbtól való nyilvános elhatárolódás lehetőségét. „Próbálom megérteni, hogy ez egy válasz volt-e, vagy beismerés. Az elnök bocsánatkéréssel és magyarázattal tartozik Amerikának” – tweetelte például az Anti-Defamation League (ADL) elnöke, Jonathan Greenblatt. Az American Jewish Committee arra emlékeztetett ugyancsak Twitteren, hogy a

„rasszisták és az antiszemiták örülnek, hogy megtagadta a fehér felsőbbrendűség elítélését. Ebben az ügyben nincs helye kétértelműségnek. Nem elég azt mondani nekik, hogy ‘maradjanak készenlétben’, teljesen vissza kell őket utasítani”.

Felháborodásukat fejezték ki a demokrata párt zsidó szervezetei is.

Több prominens republikánus, köztük Mitch McConnell szenátor is elfogadhatatlannak nevezte az elnök szavait, a Republican Jewish Coalition viszont megvédte Trumpot, mondván, a múltban az elnök többször elítélte már ezeket a szervezeteket.

Ütőképes kommunisták: jó ötlet-e terrorszervezetnek minősíteni az Antifát?

Az Antifa valódi veszélyessége azon a szimpátián mérhető, ami a főáramlatú politikai, akadémiai és médiaközegben övezi. Seres László publicisztikája.

Az élő tévévita utáni első, a Fehér Ház kertjében tartott sajtóértekezletén Trump már más hangot ütött meg a fehér szélsőségesekkel kapcsolatban. „Mindig elítéltem ennek minden formáját“. Bár arra a riporteri kérdésre nem válaszolt, miért fogadja el az őt imádó szélsőjobbos szervezetek támogatását (a Proud Boys például szerdán a logóját is megváltoztatta, beleapplikálva a „stand back” és „stand by” kifejezéseket), azt azért most egyértelművé tette: nem a neonáciktól várja a rendteremtést Antifa-ügyben.

„Nem tudom, kik a Proud Boys. Muszáj egy meghatározást adniuk nekem, mert tényleg nem ismerem őket. Csak azt mondhatom: le kell állniuk, és hagyniuk kell, hogy a bűnüldöző szervek végezzék a munkájukat”.

A magukat „nyugati sovinisztáknak” valló „büszke fiúkat”, akik nem riadnak vissza az utcai erőszaktól sem, négy éve alapította a Trump-rajongó szélsőjobbos kommentátor, Gavin McInnes. A The Times of Israel szerint ideológiájuknak nem kulcseleme az antiszemitizmus, de az ADL-re hivatkozva felidézik, hogy McInnes tett egy sor antiszemita kijelentést. A szervezetnek több száz, saját állításuk szerint ötezer tagja van az egész országban.

És bár az elmúlt hónapok utcai agresszióját, verekedéseit, gyújtogatásait többségében valóban a balos (BLM, Antifa) tüntetésekhez kapcsolódó egyének követték el, nem árt felidézni az ADL adatát, amely szerint a tavaly Amerikában szélsőségesek által megölt 42 ember 90 százalékát nem szélsőbalos, hanem szélsőjobboldali elkövetők gyilkolták meg.

Címlapfotó: Wikipedia

Ki nyerte az első elnökjelölti vitát, és számít-e ez egyáltalán?

Az amerikaiaknak valószínűleg kiábrándító élményt nyújtott ilyen lecsupaszított mivoltukban szembesülni a politikusaikkal. Hajdú Tímea elemzése.