Elhunyt Heller Ágnes, Drónok harca, Peretz harca a homofóbiával, Trump harca a felvágott nyelvű amazonokkal. Az elmúlt hét eseményeinek összefoglalója Neokohn cikkek környezetbarát újrahasznosításával. Ha egész héten csak egy cikkre jut ideje, ez legyen az.
Pénteken elhunyt Heller Ágnes
Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy Balatonalmádiban 90 éves korában elhunyt a világszerte elismert filozófus. Élete utolsó interjúját éppen a Neokohn-nak adta. Legyen neki könnyű a föld!
Drónok harca a Hormuzi-szorosban
„Trump csak azért mondta fel az iráni nukleáris egyezményt, mert azt Obama kötötte”
— kürtölte világgá vasárnap a csúsztatást a mainstream sajtó ország- és világszerte. Különösen megdönthetetlen bizonyítéknak vélték, hogy a Mail on Sunday lap rejtélyesen kiszivárogtatott bizalmas diplomáciai táviratokra alapozva tette közzé az információt.
A bizalmas táviratköteg egyik bekezdésében a volt washingtoni brit nagykövet ugyanis úgy vélekedett, hogy az iráni nukleáris egyezmény felmondása „diplomáciai vandalizmus” volt, amelyet szerinte a Trump-kormányzat „láthatólag ideológiai és személyiségi okokból” követett el, csak azért, mert a megállapodást Barack Obama kötötte. Ezt a szubjektív megállapítását azonban semmiféle ellenőrzött információval, dokumentummal nem támasztotta alá.
A szenzációs leleplezésként közzétett táviratok kizárólag Sir Kim Darroch bizalmasan közölt személyes véleményét tartalmazták,
aki a botrány kirobbanása után egyébként sietve le is mondott nagyköveti posztjáról. Donald Trump búcsúzóul „félnótásnak”, „igen ostoba fickónak”, „felfuvalkodott bolondnak” titulálta a diplomatát.
Ehhez képest pénteki összefoglalónkból az derül ki, hogy
Soros György az egyik legfontosabb támogatója annak a perzsa lobbiszervezetnek,
amely 2015-ben sikerrel bírta rá az amerikai döntéshozókat az Obama adminisztráció legnagyobb külpolitikai eredményeként beharangozott iráni atomalkura, és egyben az amerikai szankciók részleges feloldására.
Mindeközben az Európai Unió tovább kérleli a perzsákat, hogy ne csinálják már ezt az urán dolgot. Az európai külügyminiszterek hétfőn igyekeztek módot találni arra, hogy meggyőzzék Iránt és az Egyesült Államokat a feszültségek csökkentésére és párbeszéd kezdeményezésére. Végül arra jutottak, hogy
az atomalku feltételeinek legfrissebb áthágása a perzsa rezsim részéről nem szolgáltatnak elég okot arra, hogy szükségessé tegyék a gazdasági szankciók visszaállítását.
Csakhogy az USA kilépésével a megállapodás nem szűnt meg, az abban vállalt kötelezettségek továbbra is érvényesek a benne ragadt aláírókra, így az EU-ra és Iránra nézve is. Mivel azonban az amerikai szankciók az Iránnal kereskedő európai cégeket is sújtják,
az EU a jelek szerint Trump csapdájába esett:
ha kitartanak a szerződés mellett, és tovább kereskednek Iránnal, akkor Amerikával kerülnek szembe, ha viszont felmondják, és visszatérnek a szankciókhoz, akkor Iránnal. Egyelőre úgy tűnik, a perzsák érdekei előrébb valók Európa számára.
Az EU tétovázásán kiakadt Netanjahu kedden tovább emelte a tétet: kijelentette, hogy
némelyek Európában csak akkor ébrednek fel, ha Irán atomot dob rájuk.
Az izraeli miniszterelnök szerint pont így akarták lecsillapítani a nácikat is a második világháború előtt. Szakértők szerint az atomfegyverhez szükséges 90%-os uránhoz kevesebb mint egy év alatt eljuthat a perzsa rezsim.
Napról-napra feszültebbé válik a helyzet a Hormuzi-szorosban, Irán olajszállító hajókat kezdett el zaklatni. Csütörtökön egy Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett tankhajót, pénteken pedig egy brit olajszállítót tartóztattak fel.
Pénteki lapzártakor ott tartunk, hogy Donald Trump szerint egy amerikai hadihajóról lelőttek egy iráni drónt, miután a pilóta nélküli repülőeszköz figyelmen kívül hagyta a többszöri figyelmeztetést, hogy forduljon vissza. Az iráni külügyminiszter-helyettes szerint viszont nem veszítettek el egy drónt sem, az amerikai hajó tévedésből saját pilóta nélküli repülőeszközét lőhette le.
Magyar vonatkozású hírünk a Perzsa-Arab Öbölből, hogy az Iránnal jó kapcsolatokat ápoló Katar hírtelevíziójának nyilatkozott Borgula András színházigazgató, és Heller Ágnes filozófus z”l a magyarországi demokrácia sajnálatos állapotáról.
Rafi Peretz harca a homofóbiával
Az izraeli oktatási miniszter darázsfészekbe nyúlt, amikor egy múlt szombat esti interjúban
igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy szerinte a homoszexuális irányultság megváltoztatható-e.
Miután kapott hideget-meleget, iskolaigazgatóknak címzett levelében leszögezte, hogy
ellenez minden, a homoszexualitás megváltoztatására irányuló kezelést, és soha nem is ajánlott ilyesmit senkinek.
Kizárólag pszichológiai tanácsadásra, illetve szociális munkások segítségére utalt, nem olyan átnevelő kezelésekre, amelyekkel egész héten vádolták.
Peretznek ehhez, és az előző heti, az asszimilációt a holokauszthoz hasonlító beszólásához érdemes elolvasni Veszprémy László Bernát visszatekintését a cionizmus liberális éveitől a fajvédelem hőskorán keresztül a legújabb amerikai vitákig, valamint Megyeri A. Jonatán publicisztikáját egy gyakorló vallásos zsidó nézőpontjából.
Trump harca a demokrata szélsőballal
Vasárnap Rashida Tlaib palesztin származású képviselőnő faji szegregációval vádolta meg Izraelt, és ezzel csatlakozott az amerikai képviselőház antiszemita, Izrael-ellenes, demokrata-párti amazonjaihoz.
„Izrael állam folytatja a dehumanizáló és rasszista politikáit, amelyekkel nemzetközi emberi jogokat sértik, de amelyek sértik az amerikaiként vallott alapvető értékeimet is”
— mondta szombaton egy nyilatkozatában a 42 éves Tlaib, akinek a szülei Ciszjordániában születtek.
Trump nem hagyta szó nélkül az egyre bővülő csoport gyalázkodását, még aznap egy Twitter-folyamban küldte szakmai tapasztalatszerzésre a tiszteletlen demokratákat. Bár név szerint nem nevezte meg őket, azért lehet sejteni, hogy a palesztin Tlaib mellett a latin származású Alexandria Ocasio-Cortezre és a szomáliai eredetű Ilhan Omarra utalt.
Nagyon érdekes látni a „progresszív „demokrata képviselő asszonyokat, akik olyan országokból származnak, ahol a kormányok teljes katasztrófával egyenlőek (…) most hangosan és mérgesen mondogatják a Föld legnagyobb és legerősebb nemzetének, az Egyesült Államok népének, hogy miként kell kormányozni.
Miért nem mennek vissza, és segítenek helyreállítani a teljesen lerobbant és bűnözéssel fertőzött helyeket, ahonnan jöttek? Aztán jöjjenek vissza és mutassák meg nekünk, hogyan kell ezt csinálni. Ezek a helyek sürgetően igénylik a segítséget, nem lehet eléggé sietni.
A demokrata többségű képviselőház sem maradt sokáig az elnök adósa, kedd este egy szimbolikus határozatban rasszistának bélyegezte meg az elnököt. Trump a voksolás előtt a Twitteren visszautasította, hogy bejegyzései rasszisták lettek volna:
„Azok a bejegyzések nem voltak rasszisták. Egyetlen porcikám sem rasszista a testemben.
de ez nem hatotta meg a képviselőket, 240:187 arányban megszavazták a határozati javaslatot. Határozatokban pedig nem lesz hiány, csütörtökön érkezett a hír, hogy Ilhan Omar új határozati javaslatot készít elő, amellyel a BDS célkitűzéseit és aktivitását próbálná legitimálni az Amerikai Egyesült Államok Képviselőházában.
Angela Merkel német kancellár hagyományos nyári sajtóértekezletén kiállt a Donald Trump elnök által közleményekben támadott amerikai demokrata párti képviselőnők mellett. Szerinte rombolják az Egyesült Államok tekintélyét az elnöknek azon Twitter-üzenetei, amelyekkel színes bőrű demokrata párti képviselőnőket támadott nemrég a bevándorlási vitákban.
„Szigorúan elhatárolom magamat ezektől a támadásoktól, és szolidáris vagyok ezzel a három nővel”
– jelentette ki a kancellár, akinek a sajtó szerint feszült a viszonya Trumppal.
Múltheti összefoglalónk itt olvasható:
