A The Economist magazin 13 éve minden évben kiad egy átfogó demokráciaindexet, amely részletesen elemzi a világ több mint 160 országában működő demokratikus folyamatokat – írja Jacob Sivak a The Algemeiner oldalán.
Hova: #TOP story
Izrael, mint tengeri hatalom
Külföldön gyártott, korszerű fegyverek beszerzése minden országban felveti a korrupció gyanúját, a téma évekig szerepel az ellenzéki sajtóban. Így történt ez Magyarországon és Csehországban is, amikor a két állam Gripen típusú repülőgépeket vásárolt, és ezekről az ügyletekről sohasem derült ki a teljes igazság. De az évekig tartó politikai és médiakampány, ami Izraelben folyt az u.n. 3000-es ügy körül, melynek alapján az ellenzék Benjamin Netanjahu miniszterelnököt korrupcióval vádolta, semmihez sem hasonlítható.
Lelki bandaháború a katolikus egyházban
„Traditionis custodes” (A hagyomány őrzői) kezdetű saját elhatározásból (motu proprio) kiadott apostoli levelében Ferenc pápa lényegében leszámol az Istentől kinyilatkoztatott vallás „szent maradékával”, a maroknyi hagyományhű pappal és hívővel, ezek közösségeivel és intézményeivel – legalábbis a „novus ordo” hierarchián belül.
Azért csak azon belül, mert a Marcel Lefebvre érsek által 1970-ben alapított Szent X. Piusz Papi Testvérület (SSPX) és azok a hagyományhű csoportok, amelyek az óta belőle kiváltak vagy hozzá a modernista mainstream-ből kiábrándulva csatlakoztak, nem állnak haptákba a pápának. Valószínű, hogy a Szentszékkel eddig békében élők is előbb-utóbb az SSPX körül kötnek ki.
Irán újabb tartályhajókat térített el
Irán által támogatott erők átvették az irányítást egy tartályhajó felett az Ománi-öbölben – jelentették kedden késő este a brit hatóságok, akik „potenciális gépeltérítésnek” nevezték az incidenst — írja a Times of Israel.
Legalább 11 nőt zaklatott New York állam baloldali kormányzója
Egy öt hónapos vizsgálat megállapította, hogy Andrew Cuomo, New York kormányzója több nőt is zaklatott szexuálisan megsértve ezzel a szövetségi és állami törvényeket, a „félelem légkörét” teremtve meg hivatalában – közölte kedden Letitia James állam főügyész, a The Jerusalem Post beszámolója alapján.
Vágyálmok és buktatók – fókuszban az iráni atomalku
Joe Biden amerikai elnök és Ebrahim Raiszi iráni elnök megválasztásával ismét a nemzetközi sajtófigyelem középpontjába került a 2015-ben köttetett iráni atomalku újratárgyalásának, a megegyezéshez való visszatérésnek lehetősége. Az Obama-adminisztráció által kezdeményezett megállapodást rengeteg kritika érte, különösképp a republikánus tábor, az amerikai ortodox zsidó közösség és Izrael részéről. A kritikák Donald Trump 2018-as döntésében kulmináltak, mely szerint az Egyesült Államok kivonult „minden idők legegyoldalúbb és legrosszabb megállapodásából”. Miről is szólt a 2015-ös iráni atomalku, mik voltak a leggyakrabban felmerülő kritikák, illetve milyen jövő vár a megegyezésre az amerikai és iráni elnökválasztások fényében?
A francia népharag oka Macron ellen
Július 31-én, szombaton 184 városban összesen 204 ezer tüntető vonult az utcára a kötelező védettségi igazolás augusztusi bevezetése miatt. 72 főt állítottak elő a rendőrök elleni erőszak, robbanószerek birtoklása, és hasonló vétkek miatt. Ez már a negyedik balhés hétvége. A Macront egy felvonulás során „kivégzik”, és óriásplakátokon Hitlerhez hasonlították.
Egyelőre nem házasodhat Izraelben az aranyérmes tornász
„Tűrhetetlen, hogy valaki, aki a színeinkben küzd az olimpián, képviselhet minket és aranyérmet nyerhet, de nem házasodhat Izraelben” – mondta Jair Lapid külügyminiszter a The Jerusalem Post beszámolója szerint.
Az antiszemita tartalmak 84 százalékával szemben semmit nem tesznek a közösségi médiaóriások
A Facebook mellett az Instagram, TikTok és a Twitter oldalain is tömegével maradnak botrányos üzenetek.
Libanon lassan megszűnik államnak lenni, és Irán nem is lehetne boldogabb
Izrael északi szomszédja víz-, áram- és gyógyszerhiánnyal küzd, és leendő új kormánya lép fel a Hezbollah ellen; a PA hasonló katasztrófát szenvedhet? – teszi fel a kérdést Avi Issacharoff a Times of Israelben.
Meddig lehet Omán a Közel-Kelet Svájca?
A háború sújtotta Jemennel és a regionális keménylovas Szaúd-Arábiával határos Omán kiemelkedik a Közel-Keleten azzal, hogy kevéssé van a hírekben, viszonylagos békével és nyugalommal létezik. Az ország történelmileg egyfajta „közel-keleti Svájcaként” működött, megőrizve békéjét azzal, hogy nem foglal állást – írja Lauren Morganbesser a Jerusalem Postban.
Rekord számú alija várható idén Amerikából
2021-ben várhatóan mintegy 5000 ember fog Észak-Amerikából Izraelbe bevándorolni, ami 42%-os növekedést jelent az éves átlaghoz képest – írja a Jewish Telegraphic Agency.
A téves helyzetelemzéstől az önzés erényéig – Heti Grün
Vitatkozó Mazsihisz és libertárius könyvkiadás, migráló Afrika és ellentmondásos film Scheiber Sándorról. Az elmúlt hét izgalmas olvasmányainak összefoglalója Neokohn-cikkek környezetbarát újrahasznosításával.
Izrael félelme: A harmadik szentély lerombolása
Izraelnek egy új izraeli-zsidó történetet kell megalkotnia, amely a jövő kihívásaira hangolódik. Ehhez pedig egy magas szellemi képességekkel rendelkező politikai vezetésre van szüksége – véli a BESA Center oldalán megjelent cikkében Gershon Hacohen nyugállományú tábornok.
A második világháború titkos zsidó kommandósai
Ian Harris tizedes (eredeti nevén Hans Ludwig Hajos) kiemelkedő katona volt. Félelmet nem ismerő, elszánt, és élvezte a harcot. Sötét hajával, széles arcával és vékony bajuszával úgy nézett ki, mint egy fiatal Clarke Gable. Harris egy bécsi zsidó családban nevelkedett, ahol áttértek protestáns hitre, hogy megvédjék magukat a növekvő antiszemitizmustól. Egy protestáns, katonai internátusban tanult, amely hamarosan a nemzetiszocialisták „melegágya” lett – kezdi Leah Garret történészprofesszor (legújabb könyve az X Troop: The Secret Jewish Commandos of World War Two) a The Algemeiner oldalára írt cikkét.
Nem válaszol a DK arra, hogy miért támogatnak egy nácit Szegeden
A DK hallgat arról, hogy miért támogatnak rasszista, antiszemita jelöltet a Csongrád-Csanád megyei Jobbik elnöke személyében, aki egyebek mellett fajvédelmet követelt, a melegeket pedig genetikai hulladéknak nevezte – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Nemzet.
Ez történt sábát alatt
Erősítő Frontex és tehetetlen Irak, menekülő afgánok és a boszniai népirtás emlékezete. Mivel lapunk csupán előre időzített cikkeket közöl sábát alatt, az alábbiakban összefoglaljuk az elmúlt, kicsit több, mint 24 óra főbb világpolitikai híreit.
Irán az Egyesült Államokat okolja az atomtárgyalások elakadásáért
Irán nem fogadja el az Egyesült Államok „makacs” követeléseit, és visszautasítja, hogy Washington nem hajlandó garanciát adni arra, hogy nem lép ki ismét az iráni atomprogramról 2015-ben kötött megállapodásból – jelentette ki szerdán Ali Hamenei, a síita állam legfőbb vallási és politikai vezetője.