Irán újabb tartályhajókat térített el

Irán által támogatott erők átvették az irányítást egy tartályhajó felett az Ománi-öbölben – jelentették kedden késő este a brit hatóságok, akik „potenciális gépeltérítésnek” nevezték az incidenst — írja a Times of Israel.

A jelentés azt követően érkezett, hogy kedden legalább hat hajó az Egyesült Arab Emírségek partjainál figyelmeztetéseket sugárzott arról, hogy tisztázatlan körülmények között elvesztették az irányítást a kormányzás felett. Nem volt azonnal világos, hogy mi történt az Ománi-öbölben lévő Fudzsaira partjainál.

A Reuters hírügynökség szerint, amely két biztonsági tengeri forrást idézett, az Irán által támogatott erők vélhetően elfoglalták az egyik tankert.

A Lloyd’s List hajózási hatóság és a Dryad Global tengeri hírszerző cég egyaránt a panamai zászló alatt közlekedő Asphalt Princess aszfalttartályhajóként azonosította az érintett hajót. A hajó tulajdonosát, aki az emirátusi Glory International nevű, szabad zónában székhellyel rendelkező cégként szerepel a listán, nem tudták azonnal elérni kedden késő este, hogy nyilatkozzon.

A hajó Irán felé tartott fegyveresek irányítása alatt, írja a Lloyd’s List.

Abolfazl Shekarchi, az iráni fegyveres erők magas rangú szóvivője elítélte az Öböl térségében történt tengeri incidensekről és gépeltérítésekről szóló jelentéseket, mint „egyfajta pszichológiai hadviselést és újabb csapások előkészítését” – jelentette a Reuters a Fars hírügynökségre hivatkozva.

Az incidensre az Irán és a Nyugat, Teherán és a világhatalmak közötti megromlott nukleáris megállapodás miatt megnövekedett feszültségek közepette került sor, és a térség kereskedelmi hajózása is célkeresztbe került. Legutóbb az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Izrael Iránt vádolta egy Omán partjainál lévő olajszállító tartályhajó elleni dróntámadásért, amelyben két ember meghalt. Irán tagadta felelősségét.

Ganz: Az izraeli hajó elleni legújabb támadás egyértelmű iráni agresszió

Az iráni atomprogram mellett van más kézzel fogható fenyegetés.

Korábban kedden a hat hajó nagyjából ugyanebben az időben jelentette be automatikus azonosító rendszerű nyomkövetőjén keresztül, hogy „nem állnak parancsnokság alatt” – írja a MarineTraffic.com. Ez általában azt jelenti, hogy a hajó elvesztette az energiáját, és már nem tud kormányozni.

„Ugyanakkor, ha ugyanabban a távolságban és ugyanazon a helyen vannak, akkor ez nagyon ritkán fordul elő” – mondta Ranjith Raja, a Refintiv adatszolgáltató cég olaj- és hajózási szakértője. „Nem minden hajó veszítheti el egyszerre a motorját vagy a kormányozhatóságát”.

A brit hadsereg Egyesült Királyság Tengeri Kereskedelmi Műveletei kezdetben csak arra figyelmeztette a hajókat, hogy „jelenleg incidens van folyamatban”. Órákkal később azt mondták, hogy az incidens „lehetséges gépeltérítés”. További részleteket nem közöltek.

A FlightRadar24.com adatai szerint az ománi királyi légierő Airbus C-295MPA típusú tengerészeti járőrgépe órákon át körözött a hajók tartózkodási helye fölött.

Látszólag az incidensre reagálva az iráni állami IRNA hírügynökség idézte Szaíd Khatibzadeh, külügyminisztériumi szóvivőt, aki „gyanúsnak” nevezte a térségben a közelmúltban történt tengeri támadásokat. Tagadta, hogy Iránnak köze lenne hozzá.

„Irán haditengerészeti erői készen állnak a segítségnyújtásra és mentésre a térségben” – mondta Khatibzadeh.v

Az Egyesült Államok nem vállalta a felelősségre vonást a legutóbbi epizódért, de Ned Price, külügyminisztériumi szóvivő szerint „nagyon nyugtalanító Irán részéről ez a harciasság”.

„Ami ezt a konkrét incidenst illeti, még túl korai lenne ítéletet mondani” – mondta Price újságíróknak.

Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője azt mondta, hogy az Egyesült Államok szoros kapcsolatban áll Nagy-Britanniával a „mélységesen aggasztó” incidens miatt.

Az amerikai hadsereg Közel-Keleten állomásozó 5. flottája és a Brit Védelmi Minisztérium nem válaszolt azonnal a kommentálásra irányuló felhívásokra. Az emírségek kormánya sem ismerte el azonnal az incidenst.

Az eseményre mindössze néhány nappal azután került sor, hogy egy drón csapást mért egy izraeli milliárdoshoz köthető olajszállító tartályhajóra Omán partjainál, megölve a legénység két tagját. A Nyugat Iránt tette felelőssé a támadásért, amely az első ismert támadás volt, amely civilek halálát okozta a térség kereskedelmi hajóit célzó, évek óta tartó árnyékháborúban.

Irán tagadta, hogy bármilyen szerepet játszott volna az incidensben, bár Teherán és a vele szövetséges milíciák korábban is használtak hasonló „öngyilkos” drónokat támadásokban.

Izrael, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság „kollektív választ” ígért a támadásra anélkül, hogy ezt részletezték volna.

Vágyálmok és buktatók – fókuszban az iráni atomalku

Miről is szólt a 2015-ös iráni atomalku, mik voltak a leggyakrabban felmerülő kritikák, illetve milyen jövő vár a megegyezésre az amerikai és iráni elnökválasztások fényében? Zsíros Egon írása.

v