Izraelnek fel kell készülnie a háború és szankciók elől menekülő ukránok és oroszok hullámára

Ellentétben a 2014-es ukrán-orosz háborúval, amely csak Ukrajna keleti határának kis részét érintette, egy teljes körű invázió esetén garantált egy kiterjedt menekültválság – írja a The Jerusalem Post.

Olvass tovább

Nem mindenki biztos benne, hogy egy izraeli légitámadás sikerrel járna Irán ellen

Izrael katonai akcióval fenyegetőzik Irán nukleáris programjának megsemmisítésére, ha szükséges, de a védelmi tisztviselők szerint a zsidó államnak nincs meg ehhez a képessége, legalábbis nem egyhamar, állította a New York Times cikke szombaton, több jelenlegi és volt vezető izraeli katonai tisztviselőt és szakértőt idézve – írja az Újkelet.live

Olvass tovább

A nyilasok által meggyilkolt zsidó gyógyszerész: Richter Gedeon

Egy ember, aki egész életében a gyógyítás szolgálatában állt, s akit a II. világháború alatt a zsidó származása miatt meggyilkoltak a nyilasok. Ha elhagyja az országot, életben maradhatott volna, de Richter Gedeon maradt, mert tenni akart az emberekért a vészterhes időkben is – írja Sal Endre a Mandineren.

Olvass tovább

A Föld mágneses mezeje és a Biblia

Amikor Sénakhérib, Asszíria királya i. e. 701-ben Júda királyságára küldte seregét, és elpusztíttatta a Jeruzsálemtől 43 km-re délnyugatra fekvő Lákis városát, a tudományért is tett valamit. Mint Yoav Vaknin, a Tel Aviv-i Egyetem munkatársa elmondta az Amerikai Geofizikai Unió idei, New Orleansban tartott ülésén a leégett épületekben található maradék mágnesesség segít a régészeknek a térségben talált egyéb leletek datálásában. A geofizikusoknak abban is segít, hogy feltérképezzék a földi mágnesesség hullámzását – írja az Economist. 

Olvass tovább

A koszovói konfliktus csak Putyin elterelése lenne az ukrajnai eseményekről?

Vlagyimir Putyin azt állítja, hogy az orosz nemzetiségűek védelme indokolja az Ukrajna elleni katonai fellépést. Nagyobb célja, azonban az, hogy szembeszálljon a NATO-val és aláássa az USA befolyását, hogy visszaszerezze az Orosz Birodalom múltbeli dicsőségét.

Olvass tovább

Nem szabad elfelejtenünk a kommunizmus bűneit

A kommunizmus különböző országokban, különböző időpontokban, különböző módokon kényszerítette rá zsarnokságát az emberekre. A válaszreakció mindig ugyanaz volt: az emberek ellenálltak, gyakran akár nagy kockázatot vállalva – írja Lee Edwards és Brenda Hafera az 1945-ön megjelent cikkükben, amelyben saját berlini és hongkongi élményeiket mesélték el.

Olvass tovább

Megtámadják-e az oroszok Ukrajnát? — Sz. Bíró Zoltánt kérdeztük

Idén Oroszország már másodszor növelte a csapatainak számát az ukrán határ közelében. A lépés hatására az ukránok a nyugati hatalmak segítségét kérték, amelyek figyelmeztették az oroszokat, hogy amennyiben megtámadnák Ukrajnát, annak súlyos gazdasági és diplomáciai következményei lennének. Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukránok NATO csatlakozása ellen tiltakozik, és állítása szerint a határ mentén az ukránok azok, akik élezik a helyzetet. De vajon mi az oroszok célja? Valóban háború közeleg? Sz. Bíró Zoltánt, Oroszország-szakértőt és a Budapesti Corvinus Egyetem mesteroktatóját kérdeztük az ukrán-orosz feszültség hátteréről és a lehetséges forgatókönyvekről. Interjú.

Olvass tovább

Hogyan járul hozzá a Nyugat az iszlamizmus terjedéséhez

Néhány héttel ezelőtt a pakisztáni Sialkot városában egy Srí Lanka-i gyári munkást lincselt meg a tömeg, majd holttestét az utcán felgyújtották. A férfit istenkáromlással vádolták, mert eltávolította a Mohamedet dicsőítő imákat ábrázoló plakátokat. Több százan gyűltek össze, hogy részt vegyenek a barbárságban, miközben azt a helyi hatóságok tétlenül nézték. A férfi holttestének felgyújtásáról készült videók széles körben terjedtek a közösségi médiában — írja véleménycikkében Kunwar Khuldune Shahid, az Unherd-ben.

Olvass tovább

Ganz sokkal inkább Washingtont, mint Teheránt figyelmeztette

Ez a jó és a rossz hír klasszikus esete. A jó hír azokra a beszámolókra utal, amelyek szerint az Egyesült Államok úgy tűnik, visszalép a palesztinok jeruzsálemi konzulátusának újranyitásával kapcsolatos terveitől, amelyet akkor zártak be, amikor Donald Trump korábbi elnök 2018-ban Tel-Avivból az izraeli fővárosba helyezte át az amerikai nagykövetséget. A rossz hír az, hogy ha így van, akkor ez inkább annak a függvénye lehet, hogy az amerikaiak rájöttek, hogy nem áll érdekükben egy helyett két fronton harcolni az izraeli kormánnyal. Vagyis, ha Joe Biden elnök – legalábbis egyelőre – nem fogja beváltani a Palesztin Hatóságnak tett ígéretét, hogy veszélyezteti az izraeli szuverenitást a főváros ügyében, akkor az azért van, mert egy komoly összecsapásra készül Naftali Bennett miniszterelnökkel az iráni nukleáris fenyegetés miatt. Jonathan Tobin véleménycikke.

Olvass tovább