Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter a német Stern magazinnak adott interjújában tárgyalásokat szorgalmazott Oroszországgal és annak elnökével, Vlagyimir Putyinnal.
„Egy nap vége lesz ennek a háborúnak. A háború után Ukrajna és Oroszország kapcsolata újra lesz definiálva.
Európa és Oroszország kapcsolatát is újra kell definiálni, mert Oroszország továbbra is fontos része lesz a nemzetközi kapcsolatoknak.
Ha Oroszország a háború következtében szétesne, az káoszhoz vezetne Közép-Ázsiában és a Közel-Keleten”
– mondta a nemzetközi diplomácia doyenje.
Arra a kérdésre, hogy a béke csak Putyin leváltása után lehetséges-e, Kissinger azt mondta, hogy
„Valószínű, hogy Putyinnal békeszerződést kell kötni.
Ha megbuktatnák, az minden bizonnyal megkönnyítené a tárgyalásokat. De ha minden célt elérnénk, a háború folytatása, csak azért, hogy Putyint megbuktassuk, biztosan nem kapna támogatást a közvéleménytől, bármennyire is népszerűtlen most Putyin.”
Kissinger szerint helyes, hogy a Nyugat nehézfegyvereket szállít Kijevnek.
A politológus, aki számos amerikai elnöknek adott tanácsot vezető pozícióban, egy átfogó új segélyprogramot is szorgalmazott Ukrajna számára.
„A háború után elengedhetetlen egy újjáépítési terv a lerombolt Ukrajna számára. Remélem, hogy a NATO államai együtt fognak dolgozni ezen. Ebben az értelemben Marshall-tervre van szükségünk.
És mélyebb értelemben egy reményteljes kísérlet is létrejöhet: Oroszország megértette, hogy az Európa elleni támadás célt téveszt.
A NATO egységesen, az USA támogatásával fog kiállni.”
Kissinger szerint Európának fel kell tennie magának a kérdést, hogy a jövőben milyen legyen a hosszú távú kapcsolat Oroszországgal?
„Csak a katonai elrettentésen kell alapulnia – vagy lehetséges a higgadt döntéseken alapuló együttélés?”
– mondta Kissinger.
Kissingernek Ukrajna EU-tagságával kapcsolatban is volt véleménye.
„2014-ben írtam egy cikket a „Washington Post”-ban, amelyben óva intettem attól, hogy Ukrajna NATO-taggá váljon. Akkoriban úgy gondoltam, hogy Ukrajna hídszerepet játszhatna Oroszország és az EU között. Úgy gondoltam, hogy olyan szerepet játszhatna, mint Finnország – erős elkötelezettséggel a saját védelme mellett, de ugyanakkor hajlandósággal a párbeszédre is.
Ez már nem lehetséges. Ukrajna gyakorlatilag a NATO tagja, és ezt nehéz lesz visszafordítani.
Az általam elképzelt egyik megoldás az EU és Oroszország közötti határ menti fegyverkorlátozás lenne, a kölcsönös visszafogottság melletti elkötelezettséggel kombinálva, de ez sok szellemi erőfeszítést igényel”
– mondta.
Kissinger ugyanakkor határozott ellenállásra szólított fel az orosz nukleáris zsarolással szemben is.
„Nagyon törékeny helyzet, amikor nukleáris hatalmak konfliktusba kerülnek egy nem nukleáris országgal.
Ami Oroszország nukleáris fenyegetéseit illeti – semmilyen körülmények között nem szabad meghátrálnunk.
Két okból. A történelem iróniája, hogy a második világháború óta hatalmas összegeket költöttek a nukleáris fegyverek fejlesztésére, de azóta egyetlen ország sem használta őket, mert senki sem érzi úgy, hogy képes lenne kontrollálni a következményeket. Ha Putyin átlépi ezt a határt, akkor ellen kell neki állni”
– mondta.
„Elképzelhetetlen egy olyan békeszerződéshez való hozzájárulás, amely nukleáris fegyverek bevetésével való fenyegetés alatt jött létre. Ez megváltoztatná a világot”
– tette hozzá.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.