Henry Kissinger: Egy teljesen új korszakban élünk

Henry Kissinger úgy véli, Vlagyimir Putyin elnök rosszul mérte fel a nemzetközi helyzetet és Oroszország saját képességeit, amikor megindította az ukrajnai inváziót. A volt külügyminiszter előrejelzése szerint akkor kell majd véget vetnie a háborúnak, amikor az gyakorlatilag kioltja annak az esélyét, hogy Oroszország a jövőben is nagyhatalom maradjon – írja a Newsweek.

Kissinger, aki az 1970-es években a Richard Nixon és Gerald Ford adminisztráció alatt szolgált, a Financial Times hétvégi rendezvényén elmondta, hogy félő, hogy a konfliktusban nukleáris fegyvereke bevetésébe torkollik.

Kissinger kulcsszerepet játszott az amerikai külpolitika alakításában a hidegháború idején, az ő útmutatásai vezettek az USA és Szovjet-Oroszország, valamint különösen az USA és Kína közötti feszültség enyhüléséhez, ami Nixon elnök 1972-es történelmi jelentőségű pekingi látogatásához vezetett.

Az FTWeekend fesztiválon Washingtonban szombaton Kissinger arról beszélt, hogyan sikerült Moszkvát és Pekinget elválasztani egymástól azzal, hogy a két ellenséget másként kezelte.

„Az európai ellenségeskedések közepette Washingtonnak most arra kellene törekednie, hogy ugyanezt ismét megtegye”

– mondta Kissinger.

A volt miniszter óva intett attól, hogy az Egyesült Államok mind Kínával, mind Oroszországgal szemben „ellenséges álláspontot” foglaljon el, ami közelebb hozhatja őket egymáshoz.

„Az ukrajnai háború után Oroszországnak legalábbis át kell értékelnie az Európához való viszonyát és a NATO-hoz való általános hozzáállását”

– mondta.

Henry Kissinger: A mostani zűrzavaros időszak ugyanolyan, mint ami az első világháború előtt volt

„Párbeszéd hiányában azt várni, hogy minden oldalon bölcs döntések születnek majd, az nem más mint a jövőbe vetett hit, amit én nem fogadok el” – mondta Kissinger.

A lehetséges végkifejletre vonatkozó kérdésre Kissinger azt mondta, hogy Oroszország addig fog harcolni Ukrajnában, amíg

a konfliktus fel nem emészti katonai képességeinek és erőforrásainak akkora részét, hogy az ország kockáztatja nagyhatalmi státuszának elvesztését.

„A nyilvánvaló kérdés az, hogy meddig fog tartani ez az eszkaláció, és mekkora a mozgástér a további eszkalációra”

– mondta Kissinger.

„Vagy elérte képességeinek határát, és el kell döntenie, hogy a háború eszkalálása mikortól terheli meg társadalmát olyan mértékben, hogy az korlátozza alkalmasságát arra, hogy a jövőben nagyhatalomként nemzetközi politikát folytasson?”.

Ezen a ponton, mondta Kissinger, azt, hogy Oroszország ekkor a nukleáris arzenáljához fordul-e a háború befejezése érdekében, nem tudja megjósolni.

„Most egy teljesen új korszakban élünk a hidegháborúhoz képest”

– mondta.

Ami a nukleáris katasztrófa elkerülését illeti – ami Kissinger célja volt a hidegháború idején -, a körülmények annyira megváltoztak az elmúlt évtizedekben, hogy teljesen új vitát kell folytatni a nukleáris fegyverek használatának lehetséges következményeiről – mondta.

Orosz szakadárok és propagandisták nyíltan kritizálják a háború alakulását

Egy volt szakadár parancsnok „bűnös hanyagsággal” vádolta Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert.