Orosz szakadárok és propagandisták nyíltan kritizálják a háború alakulását

Vlagyimir Putyin hűséges propagandistái, valamint a kelet-ukrajnai oroszbarát erők egyik egykori parancsnoka is az elmúlt napokban nyíltan bírálták Moszkva ukrajnai háborúját.

Egy volt szakadár parancsnok „bűnös hanyagsággal” vádolta Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert, utalva arra, hogy egy rossz parancs hazaárulással ér fel.

„Egyenesen Szergej Sojgut vádolom, legalábbis bűnös hanyagsággal”

– mondta Igor Girkin, a Krím elcsatolásában és a donbászi orosz szeparatista milíciák megszervezésében kulcsszerepet játszó egykori FSZB-ügynök a Telegram-csatornáján közzétett videóinterjúban május 13-án.

„Nincs jogom arra, hogy hazaárulással vádoljam, de megtenném”

– tette hozzá.

Girkint egyébként gyilkossággal vádolják a holland ügyészek a Maláj Légitársaság MH17-es járata 2014-es ukrajnai lezuhanásában játszott állítólagos szerepe miatt.

Az egykori szakadár vezető az elmúlt hetekben nyíltan bírálta azt, ahogyan Oroszország Ukrajnában háborút folytat, mondván, hogy új stratégia és több ember nélkül Oroszország elveszítheti a háborút.

Wagner-zsoldosok: mozgósítás kell, különben Oroszország elveszíti a háborút

Szerintük 600-800 ezer katonára lenne szükség Ukrajna legyőzéséhez.

A Kreml nem reagált azonnal arra a megkeresésre, hogy kommentálja Girkin kirohanását, amely az egyik legerősebb nyilvános támadás Oroszország katonai vezetése ellen egy olyan prominens „orosz héja” részéről, aki intenzívebb ukrajnai hadjáratot szorgalmaz.

A többszöri orosz kudarcok és az invázió során elszenvedett súlyos ember- és eszközveszteségek ellenére Putyin nem mutatta jelét annak, hogy nem bízna Sojguban. A miniszter jól láthatóan részt vett hétfőn a Vörös téren a második világháborúban a náci Németország felett aratott győzelem 77. évfordulója alkalmából tartott megemlékezéseken.

Külön fejlemény, hogy az orosz állami média és az ukrajnai háború prominens propagandistái is elkezdték nyíltan bírálni az orosz hadsereg állapotát és a hadjárat előrehaladását.

Vlagyimir Szolovjov, Putyin egyik legismertebb propagandistája, aki ellen az Egyesült Államok, az EU, Kanada és Nagy-Britannia személyi szankciókat vezetett be, az országos televízióban nem tudta leplezni csalódottságát amiatt, hogy szerinte „szégyenletes” időbe telik, amíg a fegyverutánpótlás eléri az ukrajnai orosz hadsereget.

Orosz állami TV: Ukrajna legyőzése után be kell darálni a NATO hadigépezetét is

A Kreml propagandistái a héten újra arról beszéltek, hogy az ukrajnai háború hamarosan közvetlen konfliktusba torkollik a NATO-val.

Szolovjov azt mondta, hogy megdöbbentette, hogy az orosz hadsereg elvesztette a „Moszkva” nevű zászlóshajóját, és követelte, hogy a felelősöket büntessék meg. Felháborodását fejezte ki amiatt, hogy az orosz csapatoknak nincsenek drónjaik, mert azokat nagyon kis mennyiségben gyártják.

A propagandatévéműsorok vendégei arra panaszkodtak, hogy az orosz katonákat  elavult fegyverekkel küldik harcba, és hogy az orosz gazdaság nem tud megbirkózni azzal, amit „különleges katonai műveletnek” nevez Ukrajnában.

A Kreml egy volt zsoldosa, Marat Gabidullin a héten a Reutersnek azt mondta, hogy az orosz csapatok nem voltak felkészültek az ukrajnai háborúra.

Mihail Hodarjonok, nyugalmazott orosz ezredes a nézőknek azt mondta, hogy még egy általános mozgósítás sem fordítaná meg a helyzetet Moszkva javára, mert nincs elég felszerelés az új egységek számára.

„Nincsenek tartalékaink”

– mondta.

Az ukrajnai háború megváltoztatja Európa hozzáállását a védelemhez?

Izrael példaképpé válhat néhány európai ország számára – véli Ofer Shelach az izraeli Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének vezető munkatársa,

Alekszandr Szladkov, az orosz állami televízió katonai tudósítója szintén az orosz taktika ellen emelt szót. Szerinte a parancsnokok „szégyenletesen határozatlanok” és képtelenek kiszorítani az ukrán erőket, mert

„1:1 arányban, számbeli fölény nélkül harcolnak”.

Az állami média hangnemének változása figyelemre méltó, hiszen egészen a közelmúltig az orosz fegyveres erők erejét dicsőítették, dicsérték Putyin vezetését, és Ukrajna rövid időn belüli teljes vereségét jósolták.

A donbászi helyzet volt az, ami kiváltotta Szladkov kirohanását, amely az orosz közösségi médiában terjedt el, amikor elítélte a donyecki Leninszkij kerületben kialakult katonai helyzetet, ahonnan tudósított.

„Nem tudjuk kiszorítani az ukrán erőket a városból. Nem tudjuk őket kiszorítani, mert … nem tudom. Nem szabad kritizálni, de 1:1 arányban támadjuk a falvaikat és az erődítményeiket. Hősies erőfeszítéseket teszünk valamiért, aminek rutinszerűnek kellene lennie. Isten ments, ha további csapatokat kapnak …

Megértem, hogy nehéz erről beszélni, de kell egy bolond, aki kimondja. Még akkor is, ha ez a bolond, ma én vagyok!”

– mondta Szladkov.

Az elnök beszéde

Nem kizárt, hogy Putyin hétfői, meglehetősen lakonikus beszédét a 21. század legfontosabb politikai mérföldkövei között fogjuk majd számon tartani. Robert C. Castel elemzése.