Trianoni karantén, hajtóvadászat öregekre, disztópikus lidércnyomás, sokkoló spanyolnátha, macesz dilemmák, fegyverkező jenkik, mesterkedő oroszok, járványügyi klímavédők, virális kapitalizmus, jaffói karantén, bajor kihívó. Az elmúlt hetek izgalmas olvasmányainak összefoglalója Neokohn cikkek környezetbarát újrahasznosításával.
Kárpáti Ivánra valami fátyolos, régi érzés telepedett a járvány miatt lezárult szlovák-magyar határ híre nyomán. Az viszont kifejezetten irritáló, visszatetsző érzést kelt benne, hogy az idősebbek kiszolgáltatottságára és halandóságára emlékeztető kampány napok alatt virtuális kioktatásba, sőt verbális lincselésbe fulladt.
Pelle János a tömegek lelke mélyén lappangó vírus, a holokauszthoz vezető, antiszemita „lelki járvány” újraéledésétől tart a világot megbénító koronavírus krízis kapcsán. Az a disztópikus lidércnyomás is nyomasztja, hogy már nem a klímakatasztrófa fenyeget bennünket évtizedek múlva, hanem itt és most a közönséges döghalál.
Végső István utánajárt, hogy honnan ered az évtizedek óta történelmi közhelyként kezelt tévedés, mely szerint Vácon kezdődött volna a magyarországi zsidóság gettósítása.
Csere Ivett csokorba gyűjtötte a pandémiához kapcsolódó, legérdekesebb spekulációkat és összeesküvés elméleteket, és utánajárt, hogy mi folyik Spanyolországban, ahol már több áldozatot ejtett a koronavírus, mint Kínában, és a hullákat már műjégpályán tárolják.
Megyeri András Jonatán egy 19. századi rabbinikus iránymutatást példáján arra emlékeztet, hogy Európa, és benne annak zsidó közösségei, nem először szembesülnek járványokkal. Jonatán a pészahi macesz körüli legsúlyosabb dilemmákról sem feledkezik meg.
Hajdú Tímea úgy véli, hogy Amerika politikai jövője a kisebbségek kezében van, mivel nemcsak a demokrata elnökjelölt kiválasztása múlik az amerikai feketéken és a spanyol ajkúakon, hanem az is, hogy Trump után lesz-e még republikánus elnöke az Egyesült Államoknak. Tímea a szobafogság idejére is ajánl zsidó témájú olvasnivalókat, hiszen könyvek világa az egyetlen hely, ahová könnyedén elmenekülhetünk a karanténból.
Eperjesi Ildikó nemcsak arra figyelt fel, hogy Amerikában már a járvány első napjaiban úgy viszik a lőfegyvert, mint a cukrot, hanem az orosz propaganda mégújabb mesterkedéseiről is lerántja a leplet, mely az utóbbi időben már kínai, iráni, valamint amerikai szélsőjobbos „értesüléseket”, teóriákat vesz át.
Seres László kissé szarkasztikusan konstatálja, hogy a vírus arra legalább jó lehet, hogy kiderült: vannak köztünk önjelölt világmegmentők és komoly tudósok, környezetvédők, akik ezt a termelés-, fogyasztás- és utazásmentes járványügyi vészhelyzetet tartanák az új normálisnak.
Wallenstein Róbert a budapesti Holokauszt Múzeum „Erdély zsidó lakossága 1920 és 1940 között” című kerekasztal beszélgetéséről tudósított, melyen többek között az is kiderült, hogy a romániai pogromokhoz képest még Horthy Magyarországát is jogállamnak tartották. Annak is utánanézett, hogyan készülnek a következő hetek megpróbáltatásaira hazai zsidó intézmények biztonsági, szociális, logisztikai, kulturális és spirituális értelemben.
Gyenge Dániel arra a következtetés jut, hogy katasztrófát eredményezhet a bezárkózás, hiszen világjárvány esetén is a piac az ember legfőbb támasza és legjobb barátja a család és a barátok mellett.
A Jaffóban élő Seres Luca Tel-Aviv déli lakónegyedéből küldött helyszíni tudósítást arról, hogy miként próbálnak alkalmazkodni az izraeliek a napról-napra szigorodó járványügyi intézkedésekhez.
Krisztina Koenen bemutatja Merkel új kihívóját, Markus Söder bajor miniszterelnököt, az első német politikust, aki a járvány veszélyességének valós mértékét felismerte, és egy csapásra felkavarta a német politika állóvizét.
Előző összefoglalónk itt olvasható:
