Netanjahu, Ganz és Liberman küzdelme Izraelben, új zsinagógák Magyarországon, aggodalmak a Perzsa-Öbölben, Nagy-Britanniában és Amerikában, Oscar-jelölt film és Gyilkos irodák Budapesten. Az elmúlt hét eseményeinek összefoglalója Neokohn cikkek környezetbarát újrahasznosításával. Ha egész héten csak egy cikkre jut ideje, ez legyen az.
Izrael választott, de egyelőre fogalmunk sincs, hogy kit
Kedden tartották Izraelben a megismételt parlamenti választásokat, miután az április választásokat követően Netanjahunak nem sikerült kormányzóképes koalíciót alakítania. A mostani eredmény azonban még az előzőnél is bizonytalanabb kilátásokkal kecsegtet.
A Beni Ganz vezetésével ringbe szálló, balközép Kék-fehér párt 33 mandátumot szerzett, míg Netanjahu Likudja 32 parlamenti hellyel kénytelen beérni. Rivlin államfő hosszadalmas egyeztetések után mégis Netanjahut kérte fel ismét kormányalakításra, mivel őt a megválasztott képviselők közül 55-en javasolták miniszterelnöknek, míg Ganzot csak 54-en.
A kormányzóképes többséghez legalább 61 képviselőre lenne szükség a 120 tagú Knesszetben, így a parlamenti matematika szerint jelenleg egyiküknek sincs esélye kizárólag a saját támogatóira támaszkodva stabil kormányzást kialakítani.
Érdemes megjegyezni, hogy Ganz 54 támogatója közül tíz a 13 fős egyesült arab frakció képviselője, akik igazából nem akarnak részt vállalni a kormányzásból. Ajman Odeh, az arab pártszövetség vezetője szerint Ganz kifejezett kérésére nem támogatták mind a tizenhárman az ő jelölését, mivel taktikai okokból Ganz azt szerette volna, ha Netanjahu kap elsőként felkérést — és vall kudarcot –, így a második menetben a Kék-Fehér jobb esélyekkel vághat bele a kormányalakításba.
Politikai elemzők úgy látják, kizárólag nagykoalícióra van esély a kialakult patthelyzetben, vagyis a Likud és a Kék-Fehér közös kormányzására. Az államfő is erre kérte a politikai vezetőket, és tulajdonképpen mindketten nyitottak is lennének rá, leszámítva, hogy Ganz kategorikusan kizárja a lehetőségét, hogy Netanjahuval együtt kormányozzon:
“A Kék-Fehér nem ül be olyan kormányba, amelyiknek a vezetője vád alatt áll. Ez a probléma, más alapvető problémákkal együtt fontosabbak számunkra bármilyen miniszteri portfoliókról vagy rotációs vezetésről történő egyezkedésnél.”
Az arab támogatókkal történt taktikázásával talán azt reméli, hogy Netanjahu esetleges kormányalakítási kudarca megingathatja a pozícióját a Likudban, így nélküle jöhetne létre a Likud-Kék-fehér egységkormány.
Közben a háttérben csendesen figyel a királybuktató-királycsináló Avigdor Liberman, a 8 mandátumot szerzett, szekuláris Jiszráel Beitenu vezetője, aki korábban Netanjahu külügy- és hadügyminisztere is volt. Ő már a választások előtt leszögezte, hogy sem Netanjahut, sem Ganzot nem jelöli kormányfőnek, és nem ül egy kormányba az ultra-ortodoxokkal. A matematika szerint így ő kizárólag egy Likud-Kék-Fehér egységkormányban törhet pozícióra. Nincs kizárva, hogy csak a két nagy párt vezetőjének kudarcára vár, hogy nevető harmadikként ő állhasson a nagykoalíció élére.
A választások legfrissebb fejleményeit ide kattintva lehet figyelemmel kísérni.
Új zsinagógákat avattak
Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) szervezésében fejezték be azt a két tóratekercset, amelyet Újlipótváros és Szentendre új zsinagógájában helyeztek el vasárnap délután nagy ünnepségek keretében, melyeket a Chábád Lubavics Mozgalom magyarországi működésének 30. évfordulója alkalmából tartottak. A szentendrei új zsinagóga avatási ünnepségén jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, hogy átfogó megállapodást kötött a magyar kormány és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH), amelynek értelmében a legmagasabb kategóriában elismert egyházzá válik.
Köves Slomó a zsido.com-nak adott interjújában leszögezte, hogy nincs háttéralku a kormánnyal, hiszen az állam a MAZSIHISZ-szel is kötött hasonló megállapodást még 2000-ben, szintén a Fidesz kormány regnálása alatt.
Olvasnivalók a hét végére
Ezen a héten is több, elgondolkodásra, vitára késztető írással jelentkeztünk:
Eperjesi Ildikó szerint minden bizonnyal tovább mérgesedik a helyzet a múltheti drón- és aknatámadások után a Perzsa-öbölben.
Gyenge Dániel aggódik, hogy a Brexit végrehajtása Közép-Európa szabadságára és szuverenitására nézve katasztrofális következményekkel járna.
Hajdú Tímea az amerikai elnök elmozdításán iparkodó demokraták motivációit ostorozza, akik úgy döntöttek, hogy mindent feltesznek egy lapra.
Wallenstein Róbert az Oscar-díjra jelölt „Akik maradtak” című film budapesti díszbemutatóján járt, ahol az alkotókat is megszólaltatta. A női főszereplővel, Szőke Abigéllel exkluzív interjúban alaposabban is megismerkedhetünk.
Pelle János recenziójában Veszprémy László Bernát Gyilkos irodák című, most megjelent könyvét mutatja be, mely a magyar közigazgatás, a német megszállás és a holokauszt bonyolult viszonyáról szól.
Előző összefoglalónk itt olvasható:
