Hatalmas örömünnep kísérte az EMIH Tóra és zsinagóga avatásait

Büszkék vagyunk a múltunkra, hagyományainkra, és úgy gondoljuk, hogy Magyarországon és Budapesten nemcsak múltja, hanem jelene és jövője is van a zsidó közösségnek – jelentette ki Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija vasárnap Budapesten, a közösség két új Duna menti zsinagógájának és két új tóratekercsének avatási ünnepségén.

Több száz ember jelenlétében fejezték be tegnap délután Budapesten azt a két tóratekercset, amelyet Újlipótváros és Szentendre új zsinagógájában helyeztek el vasárnap délután nagyszabású ünnepség keretében.

„A mai nap történelmi, hiszen sosem volt Budapesten olyan esemény, ahol egy nap két Tóratekercset fejeztek volna be, és egy nap két új zsinagógát nyitottak volna meg. A Tóra befejezése mindig nagy esemény, de Budapesten különösen örömünnep” – jelentette ki Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija a hétvégi rendezvényen.

A Cipők a Duna-parton holokauszt-emlékmű mellett állva a rabbi emlékeztetett arra, hogy a természet rendje szerint a víz, a folyó mindig az életet szimbolizálja. 75 évvel ezelőtt azonban a Duna sem a tökéletességet, az életet szimbolizálta, hanem a halált. „Ma azonban azért vagyunk itt, hogy a világot visszaállítsuk a normális medrébe, a víz újból az életet szimbolizálja” – mondta a rabbi, hozzátéve, hogy a magyar zsidó közösség végre szabadon, büszke és emelt fővel élheti meg saját identitását, tanulhatja és ismerheti meg saját hagyományait, és ezt az örömet a többségi társadalom tagjaival is meg tudja osztani.

Fónagy János, nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár  jelenlevőkkel megosztott visszaemlékezése szerint családjának egy részét Auschwitzban érte a halál, és hiányzó gyerekkori emlékeit szerettei sem tudták pótolni. „A Cipők emlékmű azonban pótolja az emlékeket. Emlékezik azok helyett, akik ezt nem élték meg és azok helyett, akiknek hozzám hasonlóan hiányoznak a személyes emlékei” – fogalmazott az államtitkár, aki Benjamin Netanjahu másfél évvel ezelőtt Budapesten elmondott szavai alapján a zsidó népet olyan különleges fának nevezte, ami mély gyökereinek és a jövő felé törő ágainak köszönhetően Európa második legnagyobb zsidó közösségévé fejlődött ki mára.

Az Izraeli Főrabbinátus képviseletében Eliezer Simcha Weiss rabbi mondott beszédet. A Dunába lőtt áldozatok emlékéről szóló szavait a reménység üzenete követte. „Bár embereket meg lehet ölni, az ideológiát és szellemiséget nem ölték meg” – fogalmazott a rabbi, aki szerint ma az Izrael és Magyarország között fennálló kapcsolatok különlegesen pozitívak.

Oberlander Báruch, a Budapesti Ortodox Rabbinátus vezetője a Tóratekercsek ünnepélyes befejezését megelőzően hangsúlyozta: 30 évvel ezelőtt azért érkezett Magyarországra, hogy családjával beteljesítse azt a küldetést, amit a Lubavicsi Rebbe egykor fontosnak látott, és felépüljön a közösség ott, ahol édesapja egykoron saját szemével látott meghalni zsidókat a Duna partján. „Ma itt lehetek és két új Tóra befejezésében vehetek részt. Az új zsinagógák építésével cél továbbadni a Tórát és továbbadni azt a zsidóságot, amit a mártírok megéltek és utolsó pillanatig hittek benne” – mondta Báruch rabbi.

Az EMIH által felavatott két új tekercs a vasárnap megnyitott két új zsinagóga és közösségi központban kap otthont. Az egyik a szentendrei Cháj Galériában, ahol Menachem Myers rabbivá avatását megelőzően Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes is beszédet mondott, és egyben bejelentette: a magyar kormány és az EMIH átfogó megállapodást kötött, amelynek értelmében a szervezet a legmagasabb kategóriában elismert egyházzá válik.

A miniszterelnök-helyettes köszönetét fejezte ki Köves Slomónak és Oberlander Báruch rabbinak, amiért nagy szerepük van abban, hogy a régi hagyományokat visszahozták, és élettel töltötték meg azokat a kereteket, amelyeket a történelem tragédia megrendített. Továbbá megköszönte az EMIH-nek azt is, hogy Magyarország jó hírét öregbíti világban, és nemzetközi szinten bemutatja Magyarországot, valamint a magyar zsidóság lehetőségeit hazánkban.

A miniszterelnök-helyettes a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) tevékenységét elismerve kifejtette: az európai és a magyar zsidóságot három dolog fenyegeti. Az egyik a hagyományos antiszemitizmus, a második elválaszthatatlan az illegális, tömeges iszlám, és a harmadik pedig elmondása szerint az Izrael-ellenesség – amelynek naponta lehetünk tanúi, például az Európai Unióban. „Magyarország soha semmilyen formában nem lesz partner abban, hogy Izraelt delegitimálják, és Izrael-ellenes politikát folytassanak. Magyarország kormánya minden típusú antiszemitizmussal szemben fellép” – szögezte le Semjén Zsolt.

Verseghi-Nagy Miklós Szentendre polgármestere ünnepi beszédében úgy értékelte, a zsinagógaavatás – hosszú szünet után – a 80-as, 90-es években újraéledő, majd a 2010-es években újabb lendületet nyert zsidó közösség „magára találásnak” következő állomása.

Az ünnepségsorozat harmadik felvonásaként Glitzenstein Sámuel rabbivá avatása következett a ZSILIP Közösségi Központban, ahol átadták a fővárosi Újlipótváros új zsinagógáját is.

A 2500 m2-es ingatlankomplexum első részének átadásán Róth Alex, a központ támogatója szüleire – Róth Simonra és Lenkére – emlékezve elmondta: családját sok szál köti Budapesthez, és fontosnak tartotta, hogy testvérével részt vegyenek az új intézmény támogatásában. A közelgő zsidó újév, Ros Hásáná alkalmából mondott jókívánságát követően hangsúlyozta: az újonnan megnyíló közösségi központ nemcsak a Magyarországon, hanem az egész világon élő zsidóság számára fontos és kiemelt jelentőséggel bír.