Sok oka lehet annak, hogy a hétfő este ránk köszöntő Purim a legvidámabb a zsidó ünnepek közt. Ugyan a zsidó kalendárium több jeles napján ível át az a tematika, mely szerint a monoteizmust és az általa képviselt értékeket elvakultan gyűlölők a zsidó nép kiirtására törekedtek, azonban Ábrahám, Izsák és Jákob Istene nem hagyja, hogy népe más népekhez hasonlóan pusztán a történelemkönyvek lapjain éljen tovább, Purim valamiért mégis kiemelkedik minden ünnep közül.
Hova: #Kiemelt
A felvidéki magyarok is el akarták zavarni a maffiakormányt
Szlovákia létrejötte óta most először nem lesz magyar kötődésű párt a pozsonyi törvényhozásban. A politikának az a viharos átalakulása, ami felforgatta a II. világháború után kialakult kategóriákat, hagyományos oldalakat, Szlovákiában különösen jól nyomon követhető.
Újabb patthelyzet: mi lesz a béketervvel az izraeli választások után?
Két hónappal a bejelentés után az évszázad béketerve gyakorlatilag stagnál, nem lévén ratifikálására jogosult, működőképes izraeli kormány. A harmadik választás után sok meglepetéssel nem szolgáló, vég nélkülinek tűnő politikai patthelyzet miatt azt sem lehet tudni, lesz-e ilyen egyáltalán a közeljövőben.
Tisztelt Takaró úr, mire tanítják a gyerekeinket?
Tényleg ez a közös kulturális kódunk? Tényleg a közös tudásanyagunk szintje a szegregáció, a nyílt antiszemitizmus és a Horthy-rezsim dicsőítése, szemben a Nobel-díjas Kertész Imrével? Ez az a hazafiasság, amivel Takaró Mihálynak fel kellett töltenie a nemzeti alaptantervünket?
Ne legyünk meglepve, ha ismét tálib rémuralom kezdődik Afganisztánban
Az újraválasztásáért küzdő Donald Trump újabb „évszázad békéjét” ütött nyélbe az afganisztáni tálibokkal. Az alku lényege, hogy a Nyugat behunyja a szemét, és sorsára hagyja Afganisztánt. Borítékolni lehet, hogy újabb menekültáradat indul a háború sújtotta országból.
Eddig ismeretlen levéltárat nyitott meg a Vatikán a holokauszt idejéből
A történészek várakozása szerint az is tisztázódhat, miért maradt csendben XII. Pius pápa a zsidók tömeges meggyilkolásakor.
„Csatlakozzanak a zsidók antifasiszta szervezetekhez?”
Ezt a kérdést tette fel egy brit cionista 1934-ben, majd meglepő választ adott rá.
Nem sokkal a választás előtt Netanjahu változtatott a stratégiáján
A kormányfő bejelentette, hogy a Likud belső polljai szerint mindösszesen egy mandátumra vannak a győzelemtől, és a jobboldal biztos nyerni fog, amennyiben mindenki elmegy szavazni.
Kiűzetés az arab világból – az elfeledett zsidó menekültek
A 20. század nagy menekültválságai között feledésbe merült annak az egymillió zsidónak a története, akiket az arab országokból üldöztek el.
Horthyra emlékezve „zsidó szembenézést” sürgetett Toroczkai
A zsidóság Trianonnal kapcsolatos állítólagos felelősségének kérdését hangsúlyozta a Mi Hazánk vasárnapi rendezvényén a mozgalom vezetője, aki több száz Horthyt éltetővel közösen vonult végig Budapest belvárosában vasárnap.
Dina Porat: Miért volt szükség egy új antiszemitizmus-definícióra?
A Jad Vasem vezető történésze az új antiszemitizmusról és a Nemzetközi Holokauszt Emlékszövetség antiszemitizmus-definíciójának megalkotási folyamatáról, jelentőségéről adott elő az Andrássy Egyetemen.
Mit jelent a zsidók számára, ha az állam mondja meg, ki a magyar?
Ilyen államközeli viszonyok között azért egy kicsit más árnyalatot kap az a kérdés, mit gondolunk a nyegle, illetlen vagy nonkonform magatartásról. Akár kisebbségként, akár többségként.
Hat éve hunyunk szemet a Kreml jogtiprása és expanziós törekvései felett
Éppen hat éve vette kezdetét a második világháború utáni európai történelem legnagyobb válsága, amikor „zöld emberkék”, vagyis felségjelzés nélküli orosz katonák megszállták az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet. A világ az atomháború közelébe sodródott. Beindult az orosz hazugsággyár.
Izrael nem pánikol, hanem intelligens technológiával küzd a klímaváltozás ellen
A kormány elismeri a hőmérséklet emelkedésével járó globális veszélyeket, és különböző szabályozásokkal igazodik a nemzetközi elvárásokhoz, ugyanakkor igyekszik a gazdaság körforgását támogató intézkedések között megtalálni a megfelelő egyensúlyt.
„Hogy lehetne antiszemitizmusnak venni a jogos önvédelmi törekvéseket?”
Amíg a héten három nemzetközi karneválon is zsidógúnyolásra ropták, idehaza a kereszténység magyar „sajtóapostolára” emlékeztek mértéktartó, alig kódolt zsidózással – mindezt egy 100 évvel ezelőtt megjelent könyv újra kiadásával.
Sugár Andor, a holokauszt félreismert művésze
A művészettörténészek a magyar holokauszt két legjelentősebb festőjének a „nagypolgár” Farkas Istvánt, és Ámos Imrét, a „magyar Chagall”-t tartják. Pedig volt egy harmadik is, akit napjainkig félreismernek. Ő Sugár Andor, a „proletár”, akit egy tanítványa 1945 után „a munkásmozgalom festőjévé” avatott.
Szemünk láttára esik szét a német kereszténydemokrácia
A CDU a folyamatos balra nyitással több szavazót – és tagot – vesztett, mint amennyit nyert, de ez nem zavarta Merkelt és követőit. Ugyan évről évre kevesebben szavaztak rájuk, viszont koalícióképesek lettek először a szocdemekkel, majd valamivel később a zöldekkel.
A fehér ember eredendő bűne
Az identitáspolitika hívei szerint az értékek hierarchiájában legalul a heteroszexuális fehér férfi foglal helyet. De vajon valóban az etnikum és a nemi jelleg határozná meg egyedül, hogy milyen emberek vagyunk? Réti János írása.