A kormány elismeri a hőmérséklet emelkedésével járó globális veszélyeket, és különböző szabályozásokkal igazodik a nemzetközi elvárásokhoz, ugyanakkor igyekszik a gazdaság körforgását támogató intézkedések között megtalálni a megfelelő egyensúlyt.
Izraelben a hagyományos tu bisváti faültetés ünnepe a környezettudatos figyelemkeltés jegyében is zajlik. A tavaszi újjászületéshez kapcsolódó természetvédő viták élénkülése szimbolikus, és annak ellenére, hogy az elmúlt év kormányválsága valamint a sikertelen választások körül zajló politikai összecsapások kiszorítják a címlapokról, a háttérben a civilszervezetek és a kutatóintézetek szintjén élénk társadalmi vita zajlik.
A zsidó állam törvényei egyrészt a hagyományos környezettudatos tórai mezőgazdasági előírások, mint például a smita-év előírásai szerint szabályozzák a környezet fenntarthatóságát, másrészt a kormány a klasszikus közel-keleti vízhiány valamint a légszennyezettség csökkentését stratégiai direktívaként kezeli.
A klímaváltozás terhei mellett a zsidó állam a háborús légkör posztmodern környezetromboló kihívásaival is szembesül. Nagy Gabriella írása.
Az izraeli hétköznapi szóbeszéd tárgya a globális klímaváltozás és következményeit fel és alábecsülő különböző ideológiák körüli vita. Ezenkívül a kormány – egyes vélemények szerint túl-liberalizált engedményeinek köszönhetően -, a Holt-tenger ásványkincseinek mértéktelen kizsákmányolása vagy a Leviatán gázprojekt ökokatasztrofát is előidézhető beindítása, a természetvédők ellenállása illetve a hazai optimisták “félig tele pohár” filozófiája között ingadozik.
Az izraeli kormány globális klímaváltozással kapcsolatos narratívája összhangban van Washington liberális elveivel.
A kormány elismeri a hőmérséklet emelkedésével járó globális veszélyeket, és különböző szabályozásokkal igazodik a nemzetközi elvárásokhoz, ugyanakkor igyekszik a gazdaság körforgását támogató intézkedések – mint a pazarlás minimalizálása, az erőforrások maximális kihasználása, a vállalkozások haszonelvű nyomásgyakorlása – között megtalálni a megfelelő egyensúlyt.
Jakov Hadas-Handelsman, aki Izrael új magyarországi nagykövete, korábban a Külügyminisztérium fenntarthatósági és éghajlatváltozással foglalkozó különmegbízottjaként tavaly augusztusban (abban a reményben, hogy a szeptemberi választások után megalakul az új kormány) egy interjúban hangsúlyozta azt a határozatot, amely biztosítja a kormányzati politika stratégiai összeegyeztethetőségét a vonatkozó fenntartható fejlődési célokkal.
Izrael relatív kisméretű területi adottságai miatt elhanyagolható mértékben járul hozzá a globális felmelegedéshez így a környezeti problémákhoz, de igazodva a vonatkozó előírásokhoz, a kormány 2018. júliusi határozatának megfelelően csökkentette a környezetet károsító szennyező anyagok mennyiségét.
Ugyanakkor Juval Steinitz energiaügyi miniszter tervei szerint 2025-ig megvalósul a csak villamos energiával működő tömegközlekedés, valamint 2030-ra meg fog szűnni a kizárólag üzemanyaggal működő járművek behozatala. Steinitz optimista jövőképét Handelsman próbálta finomítani, mondván, a valóságban minden relatív.
Másrészt a kormány különmegbízottja szerint az izraeli gondolkodásmód az egész térségre vonatkozó megoldásokat teremt. Ugyanis Izrael az egyetlen ország, amely hosszú távon biztosítani tudja ivóvízkészletét, és ebből, a tervek szerint, fog jutni a szomszédos kiszáradt országoknak is.
Jelenleg a zsidó állam ivóvízkészletének 70–75 százaléka olyan sótalanító technológiából származik, amely szén helyett gázzal működik, és így melléktermékként nem termel a környezetre káros sóoldatot. A kormány jövőbeli tervei között szerepel a jelenlegi körülbelül 600 millió köbméter sótalanított víz termelésének megduplázása, ily módon helyreállítható lenne a térség veszélyben levő természetes vízháztartása.
A jelenlegi ügyvivő kormány fenntarthatósággal foglalkozó programjain kívül az ellenzék részéről az egyetlen zöld párt, a Merec szívügye a környezetvédelem, amelyre az elmúlt években sok időt nem tudott fordítani, mivel az egyre szélsőségesebb irányba sodródó párt jelenleg a túlélésért küzd.
Jobb napokon a Merec környezetvédelmi agendája kiemelt figyelmet szentel a globális problémáknak, és ellentétben a kormány stratégiájával, a párt ideológiája azt hirdeti, hogy annak kell fizetnie, aki szennyezi a környezetet.
A baloldal zöld programjához csatlakozva a napokban nyújtotta be Dov Boris Khenin “Irányváltás 2020” című, a felmelegedéssel kapcsolatos megoldásokat bemutató tervet Reuven Rivlin elnöknek.
Az arab lista egykori Kneszet képviselőjének, az izraeli kommunista párt volt politikusának programjával kapcsolatban Rivlin elnök azt nyilatkozta, “az éghajlatváltozás problémája már régen nem csak a természet szerelmeseit foglalkoztató téma”, és Izraelnek jelzőfénynek kell lennie a fenntarthatóság és a környezetvédelem harcában.
Az izraeli kutatóintézetek és általában a szakmai csoportok számolnak a Khenin tervében szereplő figyelmeztetésekkel, és nem hagyják figyelmen kívül a Greta Thunberg által indított nemzetközi környezetvédő mozgalom elvi-ideológiai téziseit sem, annyi különbséggel, hogy
a téma helyi szakértői a hangsúlyt nem a rémisztgetésre, hanem a klímaváltozás elsősorban helyi vonatkozású problémáinak konkrét megoldására fektetik.
Az Arava Intézet oldalán tavaly ősszel megjelent cikk írója elismeri, hogy a kormány tudatában van az éghajlatváltozás létező problémáinak, és a rendelkezésre álló izraeli intelligens technológia segítségével készen áll a víz, energia, mezőgazdaság területén az éghajlatváltozás kihívásaira, legalábbis elviekben.
Ugyanakkor sokkal kevesebbet lehet tudni a kisebb a helyi terrorcsoportok, mint a gázai Hamász és a libanoni Hezbollah által használt hagyományos és hagyományosnak nem tekinthető fegyverek, valamint a folyamatos háborús helyzet által okozott kevésbé átlátható ökológiai és egzisztenciális következményeiről.
A terroristák újfajta ökológiai fegyvere, a gázai enklávé felől két éve tartó gyújtogatások során elpusztult termőföldek és termények, valamint a képződő füst környezetre és emberre káros hatásainak következményei még csak ezután fognak kiderülni. A gabonaföldeket, valamint az élő növényzetet elpusztító tűz és nyomában a fullasztó füst, valamint a terrorléggömbökben átküldött robbanószerek ellen a legfejlettebb rakétaelhárító rendszerek is tehetetlenek.
A közel-keleti konfliktus megoldásának reményében Donald Trump által alig egy hónapja bemutatott béketerv Izrael számára a vitatott területek rendezésére biztosít soha vissza nem térő alkalmat, anélkül, hogy érdemben számolna a térség népességnövekedésével és a környezeti fenntarthatóságával.
Az arab tavasz csődje után, a jellemzően nyugati típusú béke és prosperitás terve a területek rendezésén kívül a térség gazdasági stabilitására törekszik, ami a palesztinok demilitarizálása nélkül kivitelezhetetlen és jelenleg úgy tűnik, fából vaskarika.
A frissen bemutatott terv kivitelezésének jelenleg kezdeti stádiumában az sejthető, hogy amennyiben a palesztinokon múlik, egyhamar nem lesz béke a Közel-Keleten. A globális klímaváltozás, valamint a népességnövekedés és a helyi ökológiai adottságok azonban váratlan fordulatot jelenthetnek.
A befogadóképességét meghaladó menekültválsággal és egyre súlyosabb vízhiánnyal küszködő Jordánia, a romokban heverő Szíria és a teljesen sarokba szorított, humanitárius válság határán vegetáló Gázai-övezet zsidó állammal szembeni ellenállását lehetséges, hogy végül a vízért, energiáért és élelmiszerért folyó kölcsönös függőség fogja feloldani.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.