Horthyra emlékezve „zsidó szembenézést” sürgetett Toroczkai

A zsidóság Trianonnal kapcsolatos állítólagos felelősségének kérdését hangsúlyozta a Mi Hazánk vasárnapi rendezvényén a mozgalom vezetője, aki több száz Horthyt éltetővel közösen vonult végig Budapest belvárosában vasárnap.

Vasárnap délután Horthy Miklós kormányzóvá választásának századik évfordulójára közös demonstrációt szervezett a Mi Hazánk Mozgalom, a Betyársereg, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és más szélsőjobboldali szervezetek.

A Szent Gellért téren felállítottak egy bronzból készült Horthy-mellszobrot, kiállították a szent korona egy ékes replikáját is, valamint nemzeti rockzene is szórakoztatta az „ökumenikus emlékezés” résztvevőit. Ekkor még csak pár száz ember hallgatta az emlékezők ünnepi szónoklatait. Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke köszöntőjében hangsúlyozta, pártja ismét kezdeményezi, hogy legyen szobra Horthy Miklósnak.

Novák, aki szerint „ma Budapest megint vörös rongyokba öltözött”, csak még szivárványszínt is tettek hozzá, azt mondta, hogy Horthy kormányzóságát jobbról és balról is lehet kritizálni, de egy díszpolgári cím és egy szobor mindenképp járna neki. 

A tömeg, amelyet kordonnal választottak el az ellendemonstrálóktól, ezt követően indult el ugyan azon az útvonalon, amelyen Horthy is végigvonult fehér lován 100 évvel ezelőtt. Útjuk során egy másik ellentüntető csoport is várt rájuk. Ők a Szabadság híd pesti hídfőjénél, a Fővám téren gyülekeztek — a két tüntetésen nagyjából száz ember jelent meg összesen. Hangszórójukon keresztül, „mocskos nácik”-ként szólították meg a horthystákat.

A menetet három fehér és egy jóval kisebb barna lovon ülő hagyományőrző lovas vezette a Parlament irányába. A tömeg idővel fáklyákat gyújtott meg, és a sok külföldi városnéző szemében valódi turistalátványosságnak hatott a belváros közepén. A Betyársereg mellett más fasisztoid szervezetek is jelen voltak, és a szokásos közönségük mellett ezúttal feltűnően sok fiatal is a soraik közt vonult.

Közel egy órás sétájuk a Vértanúk terén ért véget. Ott elsőként Hegedűs Loránt, a Horthy Miklós Társaság elnöke tartott beszédet. Hegedűs szerint meg kell történnie Horthy Miklós „társadalompolitikai rehabilitációjának”, le kell mosni róla a Hitler-csatlós, fasiszta, nacionalista bélyeget.

A MIÉP egykori politikusa, a református lelkészként is szolgáló Hegedűs szerint

a kormányzóra „mint a legnagyobb magyarmentőre és a legnagyobb zsidómentőre” illik emlékezni.

Ő volt az, aki az elsők között állított emléket Horthynak — egy mellszobor elhelyezésével — saját budapesti egyházkörzetének területén. A többek között Wass Albert idézetekkel szónokló, a NAT sokat vitatott terve mellett kiálló beszédében hangsúlyozta:

„meg kell akadályozni, hogy Kádár apró dögei visszatérjenek”.

A néhány száz fős budai tömegből csaknem ezer emberre dagadó hallgatósághoz ezután Toroczkai László szólt. Történelemhamisítóknak nevezte „Kun Béla és Károlyi Mihály mai örököseit”, akiknek azt üzente, nem lehet eltántorítani őket attól, hogy büszkén vállalják Horthy teljes örökségét és a Trianon tragédiája miatt érzett sérelmeiket, követeléseiket.

Mielőtt egy, a zsidóságnak címzett felhívását közzétette volna, arról beszélt, vajon miképp lehetséges az, hogy eddig nyilvánosan senki nem beszélt a szegedi Back Bernát történetéről, aki zsidó származású, kikeresztelkedett gazdag iparosként maga is komoly pénzzel támogatta Horthy nemzeti seregét?

Toroczkai szerint eljött a „zsidó szembenézés ideje”.

A hazai zsidóságnak fel kell tennie azt a kérdést, hogy miért volt a Tanácsköztársaság vezetőinek többsége zsidó származású?

— tette fel a kérdést. A beszédében többször hangsúlyozta, hogy vannak a „magyargyűlölők”, akiket szerinte a kordon túloldalán található ellentüntetők testesítik meg, ellenben ők a „nemzeti, keresztény hazafiak.”

Szenvedélyes beszédében egy klasszikus torgyáni gondolatmenetet is beleszőve úgy fogalmazott, hogy „ma még mindig férgek rágják belülről a haza testét”, de nem lehet mozgalmukat megállítani. Habár „már egy újabb Trianon előkészítése zajlik”, és Magyarország „egy eddig soha nem látott veszély fele halad”, „bajtársait” kitartásra és éberségre szólította fel.

Kijelentette: pártja parlamenti képviselői a napokban hivatalosan is beterjesztették a törvényhozás elé a trianoni szerződés hatályon kívül helyezésének kérvényét. Mint mondta, ez pusztán az első lépése a mozgalmuknak. Feltett szándékuk, hogy hét lépésben elérjék: váljon végleg semmissé az ország három részre szakadásának 1920 júniusában meghozott nemzetközi határozat.

A politikus a rendezvény végén gyorsan elsietett a helyszínről, helyszíni tudósítónknak röviden azt mondta, hogy a trianoni paktum elleni hét lépésükből egyelőre nem áll módjában részleteket elárulni. A zsidóságnak címzett felvetésével kapcsolatban azt mondta: „komolyan szorgalmazza a lehetőséget, hogy a kérdésről valós párbeszéd alakulhasson ki”.

„Nagyon örülnék egy olyan fórumnak, ahol a zsidó hitközségek ott lennének, és akkor ezt az időszakot, a Tanácsköztársaság körüli időszakot őszintén megbeszélhetnénk. És mondjuk a zsidóság képviselői adnának arra választ, hogy az a furcsaság hogyan történhetett meg, hogy a Tanácsköztársaság vezetői szinte kivétel nélkül zsidó származásúak voltak. Mi volt ez? Milyen identitásbeli válság volt ez?”

— mondta Toroczkai, aki szerint az elmúlt években erre azért nem kerülhetett sor, mert „egyfajta ágyúzás volt mindig. Ágyúzás Csurka Pista bácsi meg a házi zsidóság között, én meg szeretnék erről őszintén beszélni. A kérdés, hogy ehhez lesz-e valaki partner?”

„Hogy lehetne antiszemitizmusnak venni a jogos önvédelmi törekvéseket?”

Polgári és keresztény értelmiségi rendezvényén Bangha Bélára emlékeztek mértéktartó, alig kódolt zsidózással. Wallenstein Róbert riportja.