Teherán elutasítja Azerbajdzsán aggodalmát és tiltakozását az iráni-azeri határ közelében tartott meglepetésszerű iráni katonai manőverek miatt, mondván, hogy az az iráni szuverenitásról szól – írja a The Times of Israel.
Hova: #TOP story
Csehország 627 millió dollárért vásárol izraeli Spyder légvédelmi-rakétarendszert
A cseh védelmi minisztérium szerződést írt alá az izraeli Rafael Advanced Defense Systems által gyártott Spyder föld-levegő rakétarendszerek beszerzéséről. A szerződés értéke 13,69 milliárd korona (627 millió dollár) – írja a Defense News.
Erőltetett megtermékenyítéssel állítaná meg Kína a demográfiai katasztrófát?
Kína bármire képes lehet, hogy elkerülje a demográfiai összeomlást, amely a teljes fejlett világot fenyegeti – írja Peter Franklin az UnHerd hasábjain.
Alta Fixsler ügy — Eldöntheti-e a bíróság, hogy kinek érdemes élnie és kinek nem?
Alta Fixsler, az agykárosodással született fiatal zsidó lány esete mély szomorúsággal tölti el az embert az élet tragikus természete miatt. Az eset az életről és a halálról szóló viták középpontjába került, különösen az eutanáziáról szóló viták során – írja Henry George az UnHerd oldalán.
Le Pen megpróbálta maga alá gyűrni Zemmourt, nem sikerült
A francia közvélemény-kutatásokat a legjobb, ha egy adag fenntartással kezeljük, azonban a Harris Interactive, a 2022-es elnökválasztáson való szavazási hajlandóságra vonatkozó felmérésének eredményét valóban bombasztikusnak lehet nevezni – írja Jonathan Miller a The Spectator oldalán.
A belga bíróság törvényesnek találta a kóservágás tilalmát
„A döntéssel Belgium egy kategóriába kerül azokkal az országokkal, akik a náci időkben megtiltották a sehitát, vagyis a kóser vágást” – jelentette ki az Európai Rabbik Konferenciájának elnöke.
A palesztinok Lapid miniszterelnökségétől várják a tárgyalások újraindulását
Ramallahban senki sem tűnik meglepettnek Naftali Bennett miniszterelnök ENSZ-ben tartott beszédének tartalmán, és úgy tűnik, senki sem kíváncsi arra, hogy Bennett még csak nem is utalt a palesztin kérdésre. A Palesztin Hatóság vezetőjének, Mahmúd Abbász belső körének vezető tisztségviselője szerint Bennett álláspontja a palesztin kérdéssel kapcsolatban teljesen megfelelt az elvárásoknak.
Úton egy Kína-ellenes koalíció felé – terítéken az AUKUS
Szeptember közepén az amerikai, brit és ausztrál kormányfők közös sajtótájékoztatón jelentették be, hogy a három ország védelmi megállapodást köt AUKUS néven, melynek középpontjában Ausztrália atommeghajtású tengeralattjárókkal való felszerelése áll. A tengeralattjáró-ügyleten túl a résztvevők megállapodtak, hogy szorosabbra fűzik az együttműködést a kibertechnológia és mesterséges intelligencia terén, valamint növelik az Egyesült Államok katonai jelenlétét Ausztráliában. A megegyezés hamar komoly diplomáciai viharokat váltott ki. Kína, nem minden alap nélkül, egy ellenséges katonai szövetségként értékelte a megállapodást, a térségben továbbra is igen jelentős pozíciókkal rendelkező Franciaország pedig komoly lépésekre szánta el magát ausztrál és amerikai nagyköveteinek hazarendelésével. ttekintjük, az egyes szereplők szemszögéből hogyan is értékelhetjük az AUKUS-t, illetve választ adunk a kérdésre, valóban történelmi megállapodásnak tekinthető-e az egyezmény.
Biden nem akart találkozni Abbásszal
Joe Biden, amerikai elnök állítólag elutasította Mahmúd Abbásznak, a Palesztin Hatóság elnökének kérését, hogy a múlt héten találkozzanak az ENSZ-közgyűlés alkalmával — tudta meg a Times of Israel.
A Babij Jar-i tömegmészárlásra emlékezünk
A Babij Jar Kijev közelében található, amelyet a nácik 1941. szeptember 19-én vettek át. Néhány nappal később nagy robbanás történt a német parancsnokságon, amely sok német katonát megölt. A nácik a zsidókat okolták a robbanásért, ami felerősítette irántuk a gyűlöletet, így amikor az SS-csapatok bevonultak Kijevbe, a város zsidóságát azonnal kijelölték a megsemmisítésre. A The Jerusalem Post megemlékezése.
„Senkitől nem lehet elvárni, hogy integrálódjon a nyugati nihilizmusba és önutálatba” Ayaan Hirsi Ali a Neokohnnak
Az emberjogi aktivista és író lapunknak elmondta, hogyan vált az iszlamisták célpontjává, hogy miért nem beszél senki az iszlám civilizáció imperialista múltjáról, és miért írt könyvet a migráció és a nők elleni erőszak kapcsolatáról. Hajdú Tímea interjúja.
Egy éve volt a hegyi-karabahi háború
A háború következményei, köztük a geopolitikai hatalmi eltolódások és a drónháború veszélyei a mai napig érezhetőek.
Amerikának állandó katonai jelenlétre van szüksége a Baltikumban – állítja egy szakértő
Miközben a védelmi minisztérium mérlegeli, hogy milyen mértékben legyen jelen tengerentúlon, itt az ideje, hogy az amerikai katonai jelenlétet a balti államokban tartóssá tegye. Ha csak időszakosan tart fenn amerikai katonai jelenlétet, hol igen, hol pedig nem – különösen addig, amíg a közeli Lengyelországban kialakul egy állandóbb amerikai jelenlét -, az rossz üzenetet küld a NATO legsebezhetőbb szövetségesei és Vlagyimir Putyin orosz elnök számára – írja John R. Deni a Defense News oldalán.
Küzdelem a zsidó identitás fennmaradásáért Amerikában
A zsidó napi rutin minden szeptemberben újraindul. A Ros Hásáná és a Jom Kipur nagy ünnepei sokunkat kihoznak a vallási hibernációból, és újra kapcsolatba kerülünk közösségeinkkel. Az idei korai időpontra esésük sokaknak lehetővé tette, hogy az ünnepeket a nehézkes zsinagógákon kívül, szabadtéri sátrak és a ropogós őszi levegő közepette ünnepeljék – írja Ari David Blaff a National Review oldalán.
DAVKASZT: Izrael és a célzott likvidálás diszkrét bája
„Politikailag inkorrekt beszélgetések Izraelről” alcímmel indított hiánypótló podcastot lapunk két szerzője: Amichay Mihály Éva újságíró és Robert C. Castel Izraelben élő biztonságpolitikai szakértő.
Zöld lámpát adott Joe Biden egy európai hadsereg felállításához?
Az afganisztáni zűrzavar a transzatlanti régió biztonságát is aláásta, ami néhány európai vezetőt egy új független védelmi erő felépítésére sarkallhat – véli Daniel Kochis, az 1945 oldalán írt elemzésében.
Zemmour: Ma leépítik a nemzetet, aztán a családot, és magát az embert
Éric Zemmour, francia író, műsorvezető és potenciális elnökjelölt a IV. Budapesti Demográfiai Csúcson vett részt Budapesten.
Az igazak városa — a zsidómentő Vabre újabb lakosa kap „Világ Igaza” kitüntetést
Egy franciaországi vidéki protestáns város rendőrfőnökét a Yad Vashem a második világháború alatt a kollaboráns erők által célba vett zsidók megmentéséért tett erőfeszítései miatt a „A Világ Igazának” nyilvánítja.