A háború kitörése óta a közösséget gyakran vádolják külföldről azzal, hogy nem ítéli el elég élesen a háborút, miközben otthon nacionalista körökben azt állítják, hogy nem támogatják kellően Putyint.
Átfogó összeállításban összegezi az orosz zsidóság jelenlegi helyzetét a The Jewish Telegraphic Agency. Ahogy a lap felidézi: az orosz invázió megkezdése után három nappal egy vezető moszkvai rabbi egyértelmű kiállást tanúsított.
„Legyen vége a háborúnak” – írta a Facebookon Boruch Gorin rabbi.
A megjegyzést nemcsak a háború szó használata tette figyelemre méltóvá, amit Oroszország később kitiltott a közbeszédből. Hanem azért is jelentős, mert Gorin a Chabadhoz kötődő Oroszországi Zsidó Hitközségek Szövetségének és Berel Lázár orosz főrabbinak főszóvivője – annak a Chábád-rabbinak, akit Oroszország elnökéhez fűződő kapcsolatai miatt gyakran „Putyin rabbijának” is neveznek.
Együttműködés állt fent
„Vlagymir Putyin – a 22 év hatalomban eltöltött ideje alatt – egy egyszerű, de hatékony kapcsolatot tartott fent a Chábádhoz kötődő rabbikkal”
– olvasható a JTA írásában, ami szerint Putyin a modern idők egyik legnagyobb zsidó ébredésének lebonyolításában segítette a szervezetet, hogy a zsidó gyakorlatokat és tapasztalatokat eljuttassák azokhoz az emberekhez, akiknek a kommunizmus alatt alig jutottak hozzá a vallási élethez.
Cserében a Chábád hajlandóságot tanúsított, hogy együttműködjön a kormányzati rendszerekkel mindaddig, amíg nem veszik célba a zsidókat – ezt a zsidó vezetők pártsemlegességként határozták meg, a kritikusok pedig a hatalomnak való behódolásként emlegették.
„Oroszország február 24-i ukrajnai inváziója példátlan feszültséget rótt erre a megállapodásra, fenyegetve azt, amit sokan az orosz zsidóság aranykorának tekintenek.”
Kritikák és nehézségek
A háború kezdete óta eltelt hetekben az oroszországi Chábádot külföldről bírálták, amiért nem ítélte el élesen azt a háborút, amely sokak halálát okozta, és ukránok millióit, köztük zsidók tízezreit változtatta menekültté.
Eközben az orosz nacionalisták bírálják a csoportot, gyakran antiszemita kifejezésekkel, amiért szerintük vezetői és tagjai nem támogatják kellőképpen Putyint.
A JNS szerint a Chábád számára ez a konfliktus egy érzelmileg igazán terhelt helyzetet teremt: egyrészt nem feledkeznek meg arról, hogy Ukrajna bizonyos értelemben a mozgalom egyfajta szellemi szülőföldje. Másrészt anyagilag is bizonytalanságot teremt az a tény, hogy a mozgalom több orosz támogatója hirtelen elszakadt a vagyonától a nemzetközi szankciók következtében.
Lavírozás
A JTA szerint a helyzet stabilizálása érdekében az orosz Chábád egy egyensúlyozó akcióba kezdett, hogy megőrizze az ország 200 ezres zsidóságának biztonságát és zsidó élethez való hozzáférését.
Március 2-án Berel Lazar rabbi maga írt egy nyilatkozatot, amelyben arra szólított fel, hogy „állítsák meg az őrületet, hogy ne haljanak meg többen”.
A rabbi nyelve szelídebb volt, mint Goriné, és azoké, akik szerint Putyin birodalmi törekvéseket hajt végre. De ez mégis megkülönböztette azoktól a vallási vezetőktől, akik szurkolnak az orosz inváziónak, és próbálják igazolni is azt.
„Ez egy bonyolult helyzet. A háború idején az emberek nem gondolkodnak racionálisan. Egyesek azt gondolják: vagy velünk vagy, vagy ellenünk. Ilyenkor elmagyarázzuk, hogy a béke megteremtése minden vallási közösség alapja, különösen a zsidóé”
– mondta Alekszandr Boroda rabbi, az Oroszországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke.
„De nem mondhatom, hogy mindenki megérti. Vannak, más vallásúak, akik azt várják tőlünk, hogy támogassuk a katonai akciót” – tette hozzá a lapnak, aminek összefoglalója itt tovább olvasható.
