Egy hónappal ezelőttig az Iránnal 2015-ben kötött nukleáris megállapodás (JCPOA) felújítását Washingtonban biztosnak tekintették – írja a Jerusalem Post.
A felek „jelentős előrelépést” tettek, és „közel álltak egy lehetséges megállapodáshoz” – mondta Ned Price külügyminisztériumi szóvivő egy sajtótájékoztatón. A bécsi tárgyalások „a célegyeneshez közeli eredményt hozhatnak” – mondta egy másik alkalommal a szóvivő.
A lehetséges megállapodásról szóló hírek aggodalmat váltottak ki a Capitoliumban. A képviselőház 21 tagjából álló kétpárti csoport levelet küldött Joe Biden amerikai elnöknek, amelyben aggodalmukat fejezték ki az alku felélesztése miatt.
„A kormányzat kezdete óta reméljük, hogy az Iránnal folytatott tárgyalások megújítása a JCPOA-nál hosszabb és erősebb megállapodást eredményez, amely egyértelmű nukleáris korlátozásokat és Irán nemzetközi terror- és rakétaprogramjaival foglalkozó rendelkezéseket tartalmaz” – írták.
„Egyebek mellett nagy aggodalommal tölt el bennünket az Iszlám Forradalmi Gárda külföldi terrorista szervezetként való megjelölésének és a legfelsőbb vezető hivatalának tagjaira vonatkozó szankciók esetleges feloldására utaló jelentések” – tették hozzá.
„Meglátjuk, hogy sikerül-e megegyezni vagy sem” – mondta a múlt héten a The Jerusalem Postnak Bob Menendez szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke. „Nem vagyok egészen biztos benne, hogy sikerülhet, de az IRGC terror megjelölésének feloldása olyasmi, amit igazán problematikusnak tartanék”.
„Nemrégiben a figyelem kezdett a külföldi terrorista szervezetek listájáról való törlésre vonatkozó iráni követeléssel kapcsolatos kérdés felé fordulni” – mondta a forrás. „És ebben a kérdésben nincs egyetértés. Néhány ötlet felvetődött, de nincs megállapodás.
„Ez technikailag nem része a JCPOA-nak; ez nem része a megegyezéshez való visszatérésnek. Ez egyfajta párhuzamos, különálló megállapodás – ha egyáltalán lesz megállapodás”.
Az USA előállt néhány ötlettel, de „Irán reakciója nem volt túl jó” – mondta a forrás.
„Visszamentek Teheránba, nem jöttek vissza Bécsbe, nem igazán válaszoltak” – tette hozzá a forrás. „Aztán jött az ünnepük, a Nowruz; most pedig a Ramadán van. És így az Európai Unió tárgyalója egy kicsit ide-oda járkált, hátha tud valami áthidaló javaslattal előállni. De ez egy kicsit olyan, mint egy bámészkodó verseny. Mindkét oldal arra vár, hogy a másik vajon pislog-e, és tesz-e valami új ajánlatot.”
Dennis Ross a washingtoni Közel-Kelet-politikai Intézet tanácsosa szerint a Forradalmi Gárda státusza okozza a legtöbb vitát.
„Úgy tűnik, hogy a fő megoldatlan kérdés az IRGC törlése a listáról” – mondta. „Vajon ez és más nézeteltérések is leküzdhetők lesznek? Az irániak valószínűleg fokozni fogják a nyomást, és világossá teszik, hogy megállapodás hiányában tovább fogják folytatni nukleáris programjukat.”
„Az irániaknak meg kell érteniük, hogy a Biden-kormányzat valószínűleg nem fog most hozzátenni az engedményeihez, különösen tekintettel [Vlagyimir] Putyin orosz elnök ukrajnai agresszív háborújára” – mondta Ross. „Ez nem a megfelelő idő arra, hogy a gyengeség jelét küldjék. Ha az irániak szankciókönnyítést akarnak, meg kell találniuk a módját, hogy megállapodásra jussanak. Mindig is úgy éreztem, hogy az irániak fogják meghatározni, hogy lesz-e megállapodás. Még mindig úgy gondolom, hogy valószínűbb, mint hogy nem, de az idő majd eldönti”.
„A késlekedés oka az lehet, hogy Irán belátta, hogy Ukrajnát nem támadták volna meg, ha megtartja atomfegyvereit” – mondta Dov Zakheim biztonságpolitikai tanácsadó.
Zakheim, aki George W. Bush kormánya idején védelmi miniszterhelyettes volt, a Reagan-kormány idején pedig a védelmi miniszter tervezésért és erőforrásokért felelős helyettes államtitkára, azt mondta, hogy a kongresszusban még a vezető demokraták körében is van ellenállás az egyezménnyel szemben.
„Emellett a kongresszus nemcsak hogy nem valószínű, hogy eltörli a megszavazott szankciókat, hanem lehet, hogy újakat is hozzáad, így Biden kénytelen lesz megvétózni”
– mondta. „A 2022-es választások közeledtével egy megállapodás, különösen, ha az IRGC lekerül a terror listáról, vagy ha Biden megvétózza az új szankciókat, újabb botot adna a republikánusoknak, amellyel a demokratákat ütlegelhetik, mivel Irán továbbra is rendkívül népszerűtlen az Egyesült Államokban”.
„A Biden-kormányzat már beleegyezett az iráni központi bankkal, a Nemzeti Iráni Olajtársasággal és még több száz bankkal, vállalattal, minisztériummal és magánszemélyekkel szembeni terrorizmus elleni szankciók feloldásába – ezzel több milliárd dollárral árasztva el a rezsimet. Az adminisztráció valószínűleg már beleegyezett abba, hogy az IRGC-t leveszik a külföldi terrorista szervezetek listájáról, és a tárgyalás most arról szól, hogyan kezeljék a rezsim fennmaradó ellenvetését, hogy a kongresszus által elrendelt, az IRGC-vel szembeni pénzügyminisztériumi szankciókat hatályban hagyják” – mondta Richard Goldberg a washingtoni Foundation for Defense of Democracies vezető munkatársa.
„Nem tudjuk, hogy mikor jelentik be a megállapodást, de a Biden-kormányzat eddigi tárgyalási magatartása alapján nem úgy tűnik, hogy hajlandóak elállni az asztaltól, így az Iszlám Köztársaság végül megkapja, amit akar” – mondta az elemző.
