Fehérterror, hebroni mészárlás, náci-szovjet paktum, perzsa veszedelem, ex-muszlim nő, női ruhás Bill Clinton, Szomália, húsvéti kristályéjszaka, rakéták és próféciák. Az elmúlt hét eseményeinek összefoglalója Neokohn cikkek környezetbarát újrahasznosításával. Ha egész héten csak egy cikkre jut ideje, ez legyen az.
Évfordulók
100 éve, 1919. augusztus elején, a Tanácsköztársaság bukása után vette kezdetét a fehérterrornak nevezett, több éves antiszemita atrocitás- és pogrom-sorozat Magyarországon. 1919. augusztus 6-án a Prónay-féle különítményesek Kiskunhalasra érkezése vetett véget a helyi vörös uralomnak. Ozorára augusztus 19-ről 20-ára virradó éjjel érkeztek a hírhedt Prónay kapitány emberei. Reggel már plakátok jelentek meg a házakon ezzel a szöveggel: »Kiszórni a zsidókat!«. Augusztus 23-án Celldömölkön, egy különösen brutális pogromban legalább hat zsidót gyilkoltak meg annak ellenére, hogy a helységben lakó mintegy 140 zsidó családból senki sem kompromittálta magát a Tanácsköztársaság során.
90 éve mészárolták le a hebroni zsidókat. 1929-ben, az Áv hó 17-én kezdődő, egy hétig tartó véres pogrom során arab terroristák és a felhergelt helyi csőcselék lemészárolta Hebron kicsiny zsidó közösségének jórészét, hosszú évekre „zsidótlanítva” a térséget.
80 éve paktáltak le a szovjetek a nácikkal. 1939. augusztus 23-án írta alá Moszkvában — a zsidó származása miatt Hitler számára elfogadhatatlan Makszim Litvinov külügyi népbiztos helyett — Vjacseszlav Molotov és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter a szovjet-német megnemtámadási szerződést, melynek titkos záradéka — amelynek létezését szovjet részről évtizedeken át tagadták –, német és szovjet érdekszférákra osztotta fel Európa északkeleti és déli részeit. Németországnak jutottak Lengyelország nyugati területei és Litvánia, ám ez utóbbi az 1939. szeptember 28-ai újabb kétoldalú megállapodás értelmében másfél lengyel vajdaság fejében a szovjet érdekszféra része lett. Lengyelország keleti részeinek 1939. szeptemberi megszállása után a Szovjetunió 1940 nyarán bekebelezte a balti államokat és Besszarábiát.
2011 óta a a Molotov-Ribbentrop-paktum aláírására emlékezve minden évben augusztus 23-án tartják a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapját. Ebből az alkalomból Európa szerte mindenhol megemlékeznek a 75 évvel ezelőtt kivégzett Mala Zimetbaumról és Edward Galinskiről, akik Auschwitzban szerettek egymásba, és együtt szöktek meg.
A szövetséges erők csapatai 75 évvel ezelőtt, 1944. augusztus 19-én érték el Párizst, melyet alig egy hét alatt felszabadítottak. Még tartott a csata a városért, mikor az utolsó vagonokat elindították Franciaországból kelet felé. Mire megérkeztek a felszabadítók, Hélène Berr már hónapok óta Auschwitz halálgyárában volt, elérhetetlen messzeségben az élettől és a felszabadulást ünneplő párizsi tömegektől. A párizsi lány naplója 10 éve jelent meg először magyarul, és különlegessége, hogy nem csupán kordokumentum, hanem irodalmi értékkel rendelkező, egyedülálló alkotás.
Továbbra is a zsidó államra fenik a fogukat az ajatollahok
Az utóbbi egy hónapban négy rejtélyes légicsapás is sújtott iraki síita terrorszervezeteket. Pénteken amerikai kormányzati személyek megerősítették a nem teljesen alaptalan gyanút, hogy Izrael bombázta az iráni érdekeltségeket Irakban. Úgy tűnik, hogy a zsidó állam Szíria és Libanon után most Irakban folytatja csendes háborúját Irán síita terrorszervezetei ellen.
Izraelben a Vörös-tenger kijárata, a Báb el-Mandeb szoros stratégiai helyzete miatt nem örülnek neki, hogy a jemeni húszi lázadók Teheránnal barátkoznak. Irán korábban már elismerte, hogy a jemeni konfliktusban a húszik mellett áll, tagadta azonban, hogy fegyvert szállítana nekik, hangsúlyozva, hogy támogatása csupán „politikai jellegű”. Jemenben 2014 óta dúl polgárháború a kormány ellen fegyveresen lázadó húszik, valamint a Szaúd-Arábia és egyéb arab országok által 2015 óta támogatott, a nemzetközileg elismert jemeni elnökhöz – a Rijádban tartózkodó Abed Rabbó Manszúr Hádihoz – hű erők között.
A héten saját fejlesztésű, önjáró rakétavédelmi rendszert mutatott be Irán, melyet a helyi média az orosz Sz-300-as vetélytársaként jellemez.
Működnek a perzsa rezsim elleni szankciók, az iráni nyersolaj jórészének kizárása miatt kevesebb pénz jut az Izrael elleni terrorizmus támogatására. Haszán Róháni iráni elnök már elég nyíltan fenyegetőzik: „Ha nullára csökken Irán olajexportja, nem lesznek olyan biztonságosak a nemzetközi vízi utak, mint korábban”. Pénteki lapzártánk előtt az iráni külügyminiszter Párizsban kilátásba helyezte, hogy végleg felhagynak az atomalkuból fakadó további kötelezettségvállalásainak betartásával.
Olvasnivalók a hét végére
Ezen a héten is több, elgondolkozásra, vitára késztető írással jelentkeztünk:
„Minél többen ócsárolják Netanjahut, a tábora annál jobban fogja szeretni”. Gil Samsonov izraeli publicista szerint az izraeli miniszterelnök Ze’év Zsabotyinszkij közvetlen ideológiai örököse.
Nagy Gabriella a meghiúsult demokrata látogatásról, Izrael elleni rakétatámadásról, és választási izgalmakról számol be Rakéták és próféciák Izrael zűrös hétvégéjén című összefoglalójában.
A „naiv nyugatiaknak” üzen az iszlám „valós” arcáról egy ex-muszlim nő. Yasmine Mohammed nevelőapján keresztül vált muszlimmá, majd egy kényszerházasságból elmenekülve hagyta maga mögött addigi életét.
Bill Clinton női ruhában lógott Epstein falán. A pedofíliával vádolt, közelmúltban elhunyt milliárdos otthonának bizarr berendezése, és életmódjának részletei újabb kérdéseket vetnek fel az elit körhöz tartozó ügyfeleivel és barátaival kapcsolatban.
Káosz Szomáliában: klánok, háborúk, menekültek. Hajdú Tímea keresi az okát, hogy egy harcos nép, amelynek a diaszpórában sem kopik el az identitása, miért képtelen erős államot építeni magának.
Soós Eszter Petronella a Húsvéti kristályéjszakáról emlékezik meg, amikor a 2002-es francia elnökválasztás alatt a francia zsidóságot súlyos támadássorozat rázta meg.
Kosztyó Gyula történész Az iskolapadtól a gázkamráig — A kárpátaljai zsidó népiskolai oktatás története című írásában azt boncolgatja, hogy hogyan akarta a korabeli magyar állam külön zsidó népiskolákba szegregálni a zsidó diákokat.
Egyetemi kultúrharc: a középszer lázadása. Az amerikai egyetemi kampuszokon a ’60-as évek óta nem látott folyamatokról írt véleménycikket Bret Stephens, a New York Times publicistája.
Múltheti összefoglalónk itt olvasható:
