Éppen száz éve kezdődött meg a fehérterrornak nevezett több éves antiszemita atrocitás- és pogrom-sorozat Magyarországon.
Portálunk korábban már cikkben foglalkozott a kiskunhalasi fehérterrorral Végső István tollából.
A fehérterror azonban megannyi más települést érintett. Az Egyenlőség zsidó folyóirat korabeli cikkei szerint 1919. augusztus 19-én történt a következő eset:
„Tolnaozorára augusztus 19-ről 20-ára virradó éjjel (…) a fehérek hosszú kocsisora vonult be, a hírhedt Prónay kapitány vezetésével. Reggel már plakátok jelentek meg a házakon ezzel a szöveggel: »Kiszórni a zsidókat!« Prónay vezetésével korbácsukat suhogtatva járták végig a tisztek a község utcáit. Legelőször Weisz Bernát bádogos házába tértek be”.
A lap szerint a vezetőjük, Gábor József kommunista, keresztény termelő-biztos volt, „aki a proletárdiktatúra idejében is kegyetlenkedett”.
„Weisz Bernátot a csapat odaállította a falhoz. A szerencsétlen ember rimánkodott, hogy soha semmilyen politikát nem űzött, a kommunista uralom tönkretette, miért bántják őt ártatlanul. Ne imádkozz zsidó! – rivalltak rá. Ez nem a zsinagóga.”
Weisz panaszkodása nem lehetett alaptalan, hiszen a kommunisták 1919-ben a zsidóságot is üldözték.
Weisz Bernátot a tisztek le akarták lőni, ám fia, Weisz Dezső, az apja elé ugrott: a golyó átment a fiú tüdején, apja meghalt, ő súlyos sérüléssel került kórházba.
Ezt követően a támadók Weisz Hermannhoz, a megölt férfi vejéhez mentek, akit „szó nélkül” agyonlőttek.
A fehérterror azonban, mint Kiskunhalason, itt sem kímélt egyes keresztényeket: Túrós György gazdát, aki nem volt zsidó, ám tiltakozott a községházán a gyilkosságok miatt, Prónayék ló mögé kötötték, kihúzták a határba és agyonverték.
Érdekesség, hogy a gyilkosok Huszár Károly miniszter sógorát is meg akarták ölni, ám Tóth Gyula lekész ezt megakadályozta.
(Cikkünk címlapképén az ozorai zsinagóga látható ismeretlen évben).