Meghiúsult demokrata látogatás, rakéták Izrael ellen és választási izgalmak. Nagy Gabriella jegyzete Tel-Avivból.
Az izraeli munkahét záró média eseménye az egymás után következő, immár második alkalommal kiírt választásoknak köszönhetően, a közvélemény-kutatások eredményeinek közzététele. A pénteki nap a sábáti készülődés mellett a tévében és a rádióban egyaránt a pollok kiértékelésével telik, a szombat bejövetele és a családi vacsora előtt pedig még belefér a tévécsatornák utolsó hírösszefoglalója és egy beszélgetés meghívott politikusokkal valamint elemzőkkel. A múlt héten a körülményekhez viszonyított relatív nyugalmat először a pillangó effektus kavarta fel, majd a sábáti extrákról szokás szerint a Hamász terroristái gondoskodtak.
Az a bizonyos pillangó valamikor Tisa Be’áv és a két persona nongrata BDS támogató amerikai képviselőnő izraeli útjának visszautasítása között rebegtette meg a szárnyát.
Az izraeliek alig tértek magukhoz Dvir Szorek meggyilkolása után, amikor a múlt héten a reggeli gyásznapi ima Jeruzsálemben a Templom-hegyen muszlim lázadók és az izraeli rendőrség közötti összecsapásokkal kezdődött. A feszültséget tovább fokozta, hogy biztonsági okokra hivatkozva a miniszterelnök korlátozta a zsidók látogatását a legszentebb helyen.
Bezalel Szmotrics, Netanjahu minisztere és a biztonsági kabinet tagja valamint az egyesült jobboldali Jamina párt harmadik képviselő jelöltje, ország-világ szeme láttára vonta felelősségre a kormányfőt a döntésért. A Templom-hegyet végül a nap folyamán kétszer megnyitották ugyan, de Szmotrics fejét és a biztonsági kabinetben betöltött pozícióját a nyilvános bocsánatkérés sem biztos, hogy megmenti a későbbiek során.
Felmérések és kormányalakítási esélyek
A hétvégén nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatások szerint a megkérdezettek 40%-a gondolja úgy, hogy Szmotrics alkalmatlan a miniszteri és kabinet pozíciók betöltésére. A kormányalakítással kapcsolatban a médiacsatornák egymáshoz közelítő eredményei különösebb változás nélkül megerősítik, ami eddig is nyilvánvaló volt, egységkormány nélkül sem a Likud sem a Beni Gánc vezette Kék-Fehér párt nem tud önállóan koalíciót alakítani.
A miniszterelnök a Szmotrics incidensből jól jött ki, a Saked-féle konfliktus azonban továbbra is erősen megosztja a nem-haredi, jobboldali szavazókat.
A baloldalon a Horowitz vezette Demokrata Tábor Ehud Barakkal és a Munkapártból dobbantott Sztáv Saffir kombóval stabilan tartja a nyolc mandátum körüli pozícióját, míg az Amir Peretz vezette Munkapárt és az Orly-Lévi Abekaszisz szövetség teljesítménye hullámzó, az is lehet, hogy a centrista Gánc valamint a szélsőbaloldali blokkot összehozó Barak egyre erősödő kampányolása következtében a kiesés szélére sodródnak.
A 13-as csatorna eredményei szerint a Likud és a Kék-Fehér párt 31-31 mandátumra számíthat, az Ajelet Saked vezette jobboldali Jamina 12, Liberman pártja a Jiszráel Bejtenu 11, a Demokrata Tábor 8 és a másik baloldali szövetség, a Munkapárt és Orly-Lévy együtt 5 szavazatra számíthat. A haredi pártok stabilan tartják pozíciójukat, a Jahadut Hatora 7, a Sász 6 mandátumot kapna.
Végezetül az Arab pártok szövetsége 9 székre számíthatna, ha most lennének a választások.
Összeségében a jobboldali blokk 56, a baloldal az arab pártok nélkül 44 helyet kapna. A szeptemberi választások királycsináló pozícióját 11 mandátummal változatlanul Avigdor Liberman őrzi. A megkérdezettek a következő miniszterelnöknek Benjamin Netanjahut és Beni Gáncot egymáshoz képest 41-31% arányban jelölték.
A kitiltott képviselők
Visszatérve a zűrös hétvégére és arra a bizonyos pillangó-szárnyrebbegtetésre, Rashida Tlaib és Ilhan Omar amerikai kongresszusi képviselők izraeli belépésének elutasítása nyomán felgyorsultak az események.
Nevezett demokrata képviselőnők kitiltása jogilag megállja a helyét, ugyanis az izraeli hatályos törvényeknek megfelelően BDS tagok és támogatóik belépése Izraelbe a belügyminiszter döntésének megfelelően korlátozható. A két demokrata politikus utazásának befagyasztása végül azért adott okot felesleges és kellemetlen diplomáciai magyarázkodásokra, mivel korábban Ron Dermer izraeli-amerikai nagykövet hivatalosan azt nyilatkozta, hogy Izrael beengedi a kéretlen látogatókat.
Tovább bonyolítva a kellemetlen esetet, a képviselőként elutasított Rashida Tlaib, az utolsó szó jogán Júdea és Szamáriában élő nagymamája meglátogatására kért humanitárius vízumot.
Mi rosszabb történhet annál, hogy az ember nem kapja meg azt, amit akar? Természetesen az, hogy, megkapja.
De Rhasida úgy döntött, még sem kér a vízumból, Izraelből meg a nagymamából, végül is az események láncolata már úgyis elindult.
El nem ülő terror
Csütörtökön Jeruzsálemben az óvárosban két arab fiatal megkéselt egy rendőrt, pénteken a Gus Etzionhoz tartozó Elazar mellett egy izraeli testvérpár súlyosan sérült egy gázolásos támadás során.
Pénteken tovább folytatódtak a zavargások a gázai határnál és a Molotov-koktélt szállító terror léggömbök küldése, majd este kilenckor megszólaltak a szirénák Sá’ár Hanegev régióban és Szderotban. Az izraeli hadsereg Twitteren közölte, hogy a Vaskupola elfogott egy Gázából izraeli területre kilőtt rakétát.
Közben a légierő tette a dolgát, megtorló csapást indított Hamász célpontok ellen.
Szombat este kilenckor menetrendszerűen ismét megszólaltak a szirénák. A hadsereg 3 rakétakilövést azonosított Gázából Izraelre, kettőt elfogott a Vaskupola. Rakéta törmelékek csapódtak egy szderoti ház udvarába. Sérülésről nem érkezett jelentés, helyi lakosok “csak” sokkot kaptak.
Éjfélkor a hadsereg behatolókat azonosított a gázai kerítésnél. A behatolási kísérletet és fegyveres támadást meghiúsították, a terroristákat ártalmatlanították miközben három fronton is tüzet nyitottak: helikopterről, tankból és terepen.
Választási előkészületek
A szeptemberi választáson induló jobboldali pártok politikai stratégiája alapvető retorikájának lényege már nem az, hogy kire és miért szavazzunk, hanem az, kire ne szavazzunk.
Benjamin „Bibi” Netanjahu szerint, aki nem a Likudra szavaz, az hiába akarja őt miniszterelnöknek nem lesz elég, hogy a jobboldalon valakire szavaz.
A Likudon kívül más nem jöhet szóba.
Ajelet Saked pénteken a 12-es csatornának adott interjújában azzal vádolta a miniszterelnököt, hogy szembe fog menni a jobboldali eszmékkel és már most azt vetíti előre, hogy a baloldallal fog koalíciót kötni. Saked reagálva a Netanjahu szűnni nem akaró személyes támadásaira, úgy vélte, hogy a kormányfő túlságosan lazán kezeli a Hamász-konfliktust, ugyanis a Gázai övezetet uraló terrorszervezet csak a kemény tettekből ért. Az izraeli „Vaslady” szerint a megoldás az lenne, hogy Izrael minden humanitárius segélyt – beleértve a katari dollármilliók bőröndökben való átengedését – letilt, amíg vissza nem kapja az Erős szikla hadművelet idején Gázában megölt két izraeli katona holttestét.
Péntek este Saked arra is kitért a Gus Ecion-i gázolásos terrortámadással kapcsán, hogy az emberek félnek, és itt az ideje, hogy a kormány kiterjessze a térségre az izraeli szuverenitást, főleg, hogy a Fehér Házban van egy Izraelt szerető elnök. Saked nem tért ki az egység kormány lehetőségére, hanem a Netanjahu-Barak koalícióval fenyegetett, és arra kérte a jobboldali szavazókat, hogy az általa vezetett Jaminára szavazzanak, hogy pártja képviselhesse a Likud után a legnagyobb jobboldali tömböt, ezzel biztosítva a jobboldali kormány folytatását.
Pénteken, valamikor a pillangó effektus közepe táján Miri Regevet is megszállta az ihlet. A 103 fm izraeli rádióban, amikor a riporter a királycsináló Avigdor Libermanról és az egységkormányról kérdezte a Likud vaslédije rövidre zárta a kormányalakítás problémáját. Regev csalónak nevezte Libermant, aki húsz éven át azt hazudta, Netanjahu mellett áll, miközben nulla eredménnyel csak ígérgetett.
Miri Regevet nem kifejezetten vallásos elhivatottságáról ismerik az izraeliek, ezért a kérdező riportert is sikerült meglepnie, amikor kijelentette, hogy a következő miniszterelnököt nem az emberek, hanem a Mindenható fogja megválasztani.
