Káosz Szomáliában: klánok, háborúk, menekültek

Szomália a bukott államok listáján mindig előkelő helyet fogalt el. De vajon mi az oka, hogy egy harcos nép, amelynek a diaszpórában sem kopik el az identitása, képtelen erős államot építeni magának? 

A világ összes menekültjének a kétharmada öt országból származik. Az öt ország egyike Szomália. Az ENSZ adatai szerint 870 ezer szomáliai menekült van, és további 2 millió a belső menekültek száma.

Szomália földrajzilag jó adottságokkal rendelkezik, az ádeni szoros déli oldalán helyezkedik el és övé Afrika leghosszabb tengerparti szakasza. Ez azonban csak az arab hódítók célkeresztjébe tette, az ország soha nem tudott profitálni a földrajzi előnyökből.

Szomália történetének domináló szereplője a káosz. Arab hódítók, elkésett európai gyarmatosítás, kommunizmus és polgárháború követték egymást.  Egy olyan állam jött létre, aminek nincs központi hatalma.

Az afrikai országok többnyire mesterséges képződmények. A határokat mindig egy külső hatalom húzta meg. Ráadásul az afrikai népek klánrendszerei nem voltak alkalmasak modern állami keretek megteremtésére. Ha a klánok és törzsek alapján húznák meg a határokat, ma több száz apró ország borítaná el a forró kontinenst.

Iszlám és szocializmus

Afrikába nem az európai hódítók érkeztek először, hanem a muszlimok. Szomália egészen a 20. századig állandóan arab uralom alatt élt.

Az iszlám vallást felvették, de mindig lázadtak az ellen, aki uralkodott rajtuk.

Az európai hódítók későn érkeztek, a 20. század elején. A területet az olaszok és az angolok osztották fel maguk között. A két európai hatalom két teljesen különböző közigazgatási rendszert hozott létre. Sem az angolok sem az olaszok nem ragaszkodtak igazán a területhez, amelynek harcos népe inkább csak gondot jelentett számukra.

Mogadishu 1936-ban Fotó: Wikimedia commons

Az ország 1960-ban nyerte el függetlenségét, azonban a szomáli nép különböző államokba került: Dzsibutiba, Etiópiába és Kenyába. Ez egy állandó háborús állapotot hozott létre, mert minden szomáliai vezető azt szerette volna, ha az összes szomáli egy nagy állam határain belül él.

Az ígéretes köztársaság mindössze kilenc évig állt fenn, amikor is 1969-ben jött a modern afrikai történelemben szinte sormintává vált katonai puccs.

Mohamed Sziad Barre az iszlámot a szocializmussal keverte. Az új diktátor megpróbálkozott a modernizációval, szerette volna elérni, hogy a törzsi identitás helyett szomáliai identitás jöjjön létre. Ez azonban nem sikerült, a felszín alatt nagyon is megmaradtak a törzsi viszonyok.

Barre több háborúba is belebonyolódott, amiket elsősorban a Nagy-Szomália ideológia motivált. A Barre-rezsim bukásának és a mai napig tartó polgárháborús helyzetnek a kiváltó oka az ogadeni háború volt.

Harcok, éhínség: százezrével menekülnek a szomáliaiak

Jelenleg összesen körülbelül 2,6 millió belső menekültet tartanak nyilván a polgárháború sújtotta észak-afrikai országban.

Az ország, kihasználva a szocialista puccsot Etiópiában, 1977-ben megkísérelte elfoglalni a szomálik által lakott Ogaden tartományt. Szomália számára a háborúban minden félrement, a szovjetek az etióp oldalra álltak, hatalmas esőzések törtek ki, amik elmosták a szomáli seregeket.

Nemcsak a rezsim imázsa sérült meg a háborúban, hanem gazdaságilag is összeomlott a vékonyka lábakon álló ország. Ráadásul rengeteg szomáli menekült érkezett az anyaországba Etiópiából, akiket Szomália nem akart letelepíteni.

Az, hogy a háború elpusztította a nagy Szomália álmát, újra tért adott az iszlám ideológiának és a kláni kötődéseknek. 1991-ben Barre elmenekült és kitört az azóta is tartó polgárháború.

A polgárháborús helyzetet nem csak az súlyosbította, hogy a központi hatalom gyakorlatilag megszűnt létezni, hanem az is, hogy hatalmas aszály sújtotta az országot. Az éhség és a szörnyű humanitárius viszonyok miatt az ENSZ békefenntartó kontingenst küldött az országba, annak ellenére, hogy hivatalosan nem hívták őket be.

Ám a nemzetközi közösség képtelen volt mit kezdeni a helyzettel. Az ENSZ békefenntartóit és segélyszállítmányait ellenségesen fogadták a helyiek.  A segélyszervezetek nem tudták célba juttatni a segítséget, mert a különböző klánok maguk között osztották el a szállítmányokat. Az amerikaiak is vezető szerepet töltöttek be a békefenntartásban.

A szomáliai epizód mérföldkő volt az Egyesült Államok számára is. Az első elnöki ciklusát töltő Bill Clinton külpolitikáját végig meghatározta az, ami Szomáliában történt. Ugyanis 1993 októberében iszlamista militánsok elkaptak és megöltek 18 amerikai katonát Szomália fővárosában, majd a feldühödött tömeg meggyalázta a holttesteiket.

Ez az amerikai közvéleményt mélyen megrázta. Az amerikai csapatokat azonnal kivonták Szomáliából. A többi ország hasonlóan cselekedett, senki nem akarta beáldozni a katonái életét egy olyan országért, amely nem kért a külföldi segítségből.

Szomálik Amerikában

Viszont az amerikaiak mintegy engedményként és humanitárius segítségnyújtásként több ezer menekültet engedtek be az Egyesült Államokba.

Egy amerikai katona Szomáliában, 1992. Fotó: Wikimedia commons

Szomália gyakorlatilag a hadurak országa lett. A 2000-es években ott is megjelentek a radikális iszlamista csoportok. 2006 óta tartja rettegésben az országot és a szomszédos népeket az Al-Shabaab terrorszervezet, amely nem csatlakozott az Iszlám Államhoz, hanem az al-Kaidának a testvérszervezete.

Az Al-Shabaab üzletének nagyon jót tett a menekültválság. Sokkal könnyebbé vált az embercsempészet azzal, hogy megnyílt az út Európa felé. Az Egyesült Államok külügyminisztériumának adatai szerint a terrorszervezet Európával hitegeti a később szexrabszolgaságra kényszerített lányokat és besorozott fiatalokat.

Az amerikai külügy adatai szerint a szomáli nők a fő áldozatai a közel-keleti rabszolgaüzletnek. A nőknek a csempészek amerikai és európai munkákat ajánlanak, ám többnyire az olajhatalmak sivatagos országaiban találják magukat, mint háztartási alkalmazottak, vagy mint prostituáltak. A férfiakat ugyanígy Európa ígéretével kényszerítik rá rabszolgamunkára az Öböl-országokban.

A gyenge központi állam nem tud mit kezdeni a helyzettel, gyakorlatilag Mogadishu felett van egyedül tényleges hatalma. Szomália gazdasága 30 éve nem tud talpra állni, GDP-jének a fele a hazautalásokból származik. Viszonylag nagy százalék érkezik az Egyesült Államokból.

Szomália egyike volt azoknak az országoknak, amelyeek lakosait Trump ideiglenesen kitiltotta az Egyesült Államokból. Bár mindössze 130 ezer szomáliai származású állampolgára van Amerikának, akik nagy része Minnesota államban koncentrálódik, mégis gyakran bekerülnek a hírekbe. A közösség nehezen asszimilálódik, és az amerikai hírszerzés adatai szerint a szomáli közösség tagjai közül csatlakozott a legtöbb amerikai állampolgár külföldi terrorszervezetekhez.

Ami on the Street: America or Somalia – you might be surprised

Enjoy the videos and music you love, upload original content, and share it all with friends, family, and the world on YouTube.

A szomáli diaszpóra leginkább a kanadai határon levő Minnesotában él. Az állam befogadó légköréről híres, annak ellenére, hogy a lakosság 86 százaléka fehér. A lakosság nagyrészt skandináv és német felmenőkkel rendelkezik, és Minnesota az amerikai államok közül talán a legnagylelkűbb a szociális juttatások terén.

2018-ban a Fox 9 amerikai tv csatorna készített riportot arról, hogy

évente körülbelül 100 millió dollárnyi készpénz megy át a minneapolis-i reptéren kézitáskákba gyömöszölve. A pénzek pedig mind Szomáliában kötnek ki, és lehetetlen megmondani, mekkora rész kerül végül a különböző hadurak és terror szervezetek kezére.

A pénz jelentős része ráadásul szociális segélyekből származik. A Fox 9 riportja szerint a szomáli közösség óvodákat hoz létre, ahova beírattatják a hátrányos helyzetűnek számító szomáli gyerekeket, ami után az óvodák nagy összegű támogatásokat kapnak, amit aztán Szomáliába küldenek. Azonban a legtöbb óvoda valójában sokkal több gyereket jelent be, mint amennyit ellát.  Ez a rendszer már évek óta ismert, de Minnesota állam eddig nem tett semmit a felszámolás végett.

A minnesotai szomáli közösség körülbelül 70 ezer főre tehető. A csoport egy része nem tud azonosulni az amerikai identitással. Ahogy Ami Horowitz konzervatív filmesnek elmondják a fenti videóban, sok szomáli úgy gondolja a sária felette áll az amerikai törvényeknek.

Az amerikai szomáli közösség egyfajta önkéntes szegregációban él. A szociológiai kutatások a Szomáliából érkezőkkel kapcsolatban a legtöbbször azt a konklúziót vonják le, hogy azt az egységet, amely nem létezett a hazájukban, megtalálják az elkülönülésben.

Demokrata felkarolás

Cawo M. Abdi a Minnesota Egyetem szomáliai származású professzora egy munkájában arról ír, hogy miközben a szomáliaiak olcsó munkaerő az Egyesült Államok számára, a keresetük és támogatásaik nagy részét hazaküldik, ami ellenérzést vált ki az amerikai lakosságban.

Szomália függetlenségi napját ünneplő nők Minneapolisban, Fotó: Wikipedia commons

A közösséget elsősorban a demokrata párt igyekszik felkarolni. Hogy megfelelő reprezentációjuk legyen, igyekeznek minél több embert állami alkalmazásba segíteni, vagy esetlegesen politikai pályára terelni őket.

A Képviselőházban 12 éven át Keith Ellison képviselte azt a körzetet, amelyben a legtöbb szomáli él. Ellison több botrányba keveredett már, mivel támogatta a hírhedten antiszemita Luis Farrakhan-féle Nation of Islam szervezetet, és már akkor a demokrata párt Izrael-ellenes szárnyát képviselte, amikor ez nem volt divat. Ellison 2018-ban nem indult újra a székért, hanem Minnesota főügyésze lett. A körzet új képviselője egyenesen a szomáli közösségből érkezett. Ő pedig nem más, mint Ilhan Omar.

Távol Szomáliától is megmaradtak a törzsi megosztottságok.  A szomáli bandaháborúk miatt 2010 és 2018 között Minneapolisban 56 százalékkal megnőtt az erőszakos bűncselekmények száma. A háború elől elmenekült szülők pedig attól félnek, hogy fiaik visszatérnek Szomáliába, hogy csatlakozzanak az Al-Shabaabhoz.

A szomáli nép mindig törzsi kultúrában létezett. Nem csoda, hogy távol az anyaországtól ez az összetartás csak erősödik.