A hosszú napok óta tartó amerikai zavargások, fosztogatások és gyújtogatások valószínűleg szervezetten, szélsőbalos háttérrel zajlanak, de ettől még nem biztos, hogy az Antifa „belföldi terrorszervezet”. És ez még a kisebbik gond Donald Trump felvetésével.
Hova: #Kiemelt
Trianon és a zsidóság
A „revíziós gondolatnak”, mint ismeretes, a húszas, harmincas években sok zsidó híve is volt, annak ellenére, hogy a magyar irredentizmus elválaszthatatlan volt az antiszemita bűnbakképzéstől. Hiszen ha Trianont a zsidók okozták, hogyan vehetnének részt a jóvátételében, a történelmi Magyarország helyreállításában?
Izzik az izraeli közbeszéd az autista arab fiú halála miatt
A vírus korlátozások lazulásával egyidejűleg nemcsak a kávézós parlamenti viták (Izraelben így hívják a kávéházi politizálást) kellemes napjai, hanem a zárlatoknak köszönhető viszonylag csendes időszakot megszakító terrortámadások okozta feszültség is visszatért az izraeli hétköznapi életbe.
A lázongás napjai: az ügy, ami lángra lobbantotta Amerikát
A George Floyd gyilkosság miatti harag jogos. De kérdés, milyen az az igazság, amit felgyújtott üzletekkel és megrongált emlékművekkel akarnak kiharcolni maguknak az emberek?
Pisont István: „Izrael nem csak egy bibliai ország, de egy álom is”
Rasszizmus miatt majdnem feladta karrierjét, de hittel felülemelkedett a megaláztatásokon. A „legnagyobb cigányból” a „legnagyobb király” lett, akit Izraelben többször is megkoronáztak, és miniszterelnökökkel vett részt sábeszi ünnepségeken is. Az egykori válogatott futballista most edzőként vezette kupadöntőbe a Budapest Honvédot. Pisont István a napokban ünnepelte 50. születésnapját. Vele beszélgettünk izraeli politikáról, mentalitásról és szenvedélyességről.
Amerikai zavargások: mennyire ingatag a béke?
A legújabb amerikai zavargások ismét ráirányítják figyelmünket arra, hogy békénk, megszokott biztonságunk, a világ rendje, melyet oly stabilnak és megingathatatlannak gondolunk, valójában mennyire gyorsan felborulhat.
Hány pecséttel lehet egy uniós tagállamba bejutni 2020-ban?
A vírus akkor érkezett meg Szlovákiába, amikor éppen működni kezdett volna a mindent felforgató, és a politikai térképet alapjaiban átrajzoló választás után felálló koalíciós kormány.
Amikor a zsidóknak választaniuk kellett a Tóra és Abraham Lincoln között
A meggyilkolt amerikai elnök halála miatti nemzeti gyásznapot pont Sávuot ünnepére tűzték ki, amikor a zsidóknak nem szabad gyászolnia.
Milyen jogainktól fosztott meg minket a koronavírus?
A kézfogás és baráti puszi valószínűleg kikopik a köszöntések sorából, de ennél sokkal komolyabb jogi veszteségekkel is számolhatnak az állampolgárok.
A Holt-tenger gyümölcsei – Heti Grün
Hímsovinszta szakács, külügyi káosz, jobboldali konfliktus, elitista bíróság, veszélyes bojkott, másmilyen annektálás, kollektív Isten-élmény, kitelepített zsidók és krími tatárok. Az elmúlt hét izgalmas olvasmányainak összefoglalója Neokohn cikkek környezetbarát újrahasznosításával.
Konfliktust gerjeszt az annektálás az izraeli jobboldalon belül
Benjamin Netanjahu a kormány beiktatása alkalmából és azután is többször kijelentette, „eljött az idő Júdea és Szamária izraeli területeinek annektálására”, és a legutóbbi frakcióülésen is állítólag megerősítette, hogy “nincs változás a törvény előterjesztésének tervezett időpontjában.” Ahogy azonban a törvény ratifikálásának időpontja egyre kézzelfoghatóbbá vált, a telepes közösségek és a Jamina párt béketerv-ellenes hangjai felerősödtek.
A „jó hollandok” legendája
Manfred Gerstenfeld izraeli kutató szerint a második világháborús holland nemzeti önkép hazugságra és a tények tagadására épül – írja az Arutz7 oldalán megjelent cikkében.
Sávuot, a néha elfeledett ünnepek ünnepe
A Szináj-hegyi kinyilatkoztatás a Tóra, az isteni Tan átadásának eseménye, de annak a kollektív Isten-élménynek a napja is, mely azóta is, háromezer háromszázharminckettő éve határozza meg a zsidó ember tudatát. Megyeri A. Jonatán írása.
A járvány, amely visszavitte Jeruzsálembe az askenázi zsidókat
Az askenázi zsidók kalandos úton érkeztek Jeruzsálembe a 19. század elején, és ők voltak az első kelet-európai közösség, akik tartósan le tudtak telepedni a városban.
Bíróság-párt Izraelben, avagy az elit hatalma a demokrácia felett
Elit körökben közkeletű felfogás, hogy a választópolgárok többsége tudatlan, engedelmes nyájként követi Netanjahut, ezért születnek a kellemetlen választási eredmények, amelyeket az okos értelmiségieknek más eszközökkel kell megtorpedózni. A legalkalmasabb eszköz a Legfelsőbb Bírósághoz intézett beadvány, amelytől a demokratikus választásokban csalódott elit reméli a “világ megjobbítását”.
Miért akar Izrael területeket annektálni? És miért pont most?
A majd másfél évig tartó izraeli választási fiaskó egyik talán legizgalmasabb és legnagyobb nemzetközi figyelmet kiváltó kérdése egyes ciszjordániai területek Izrael általi tervezett annektálása.
Egy egész népet száműzött a szovjet hatalom
Talán még emlékeznek a 2016-os Eurovíziós Dalfesztivál győztes dalára, amelyet egy krími tatár származású énekesnő adott elő Ukrajna színeiben. Jamala opusa a krími tatárok 1944-es kitelepítéséről szólt. De miért is büntette kollektíven ezt a népcsoportot a sztálini rezsim, és egyáltalán: kik is azok a krími tatárok?
Írás a falon, avagy miért telepítettek ki 1951-ben zsidókat?
Dombi Gábor: Osztályellenségek – Az 1951-es budapesti kitelepítés zsidó áldozatai című könyvéről írva nem tekinthetek el attól, hogy a feldolgozott ügyet egyrészt tágabb, ha úgy tetszik, makrohistóriai szempontból tárgyaljam, másrészt a szerzőhöz hasonlóan beleszőjem a saját családom történetét, azaz a mikrohistóriát is.