A lázongás napjai: az ügy, ami lángra lobbantotta Amerikát

A George Floyd gyilkosság miatti harag jogos. De kérdés, milyen az az igazság, amit felgyújtott üzletekkel és megrongált emlékművekkel akarnak kiharcolni maguknak az emberek? 

Lángoló amerikai városok, kifosztott boltok, és az utcákon hullámzó tüntetők képei járják be a világsajtót ezekben a napokban. A felháborodás jogosságát nem vitatják az amerikai politikusok, viszont mindkét oldalon a gyújtogatás és a lázadás befejezését sürgetik.

A két hónapos bezártság után folyóként áradt ki az indulat az országban.  A tüntetések sok helyen pusztító anarchiába csaptak át. Az indulat oka egy durva gyilkosság, amelynek képei az egész világot bejárták.

Az esetről sok verzió jelent meg a sajtóban, de ma már elérhető az ügyészség hivatalos verziója arról, hogy mi történt május 25-én. Mivel mind a négy érintett rendőr viselt testkamerát, ezért pontosan fel lehet vázolni a gyilkosság körülményeit.

Tüntetők Washingtonban. Fotó: Wikimedia Commons.

Május 25-én valaki kihívta a rendőrséget, mivel egy férfi hamis 20 dolláros bankjeggyel próbált fizetni. Két rendőr érkezett a helyszínre, akiket a boltból Floyd autójához irányítottak. A férfit a rendőrök kiszállíttatták a kocsiból, majd megbilincselték és elkezdték a rendőrautóhoz vezetni.

Közölték a férfival, hogy letartóztatják a hamis pénz miatt és beviszik a rendőrségre, ekkor ő lefeküdt a földre, és azt mondta, nem száll be az autóba, mert klausztrofóbiás. Ekkor érkezett meg két másik rendőr, egyikük az emberöléssel vádolt Derek Chauvin. A négy rendőr megpróbálta beültetni az autóba Floydot, aki ellenállt.

Ezt követően Chauvin a földre rántotta a férfit majd rátérdelt a nyakára, két másik rendőr pedig a lábát és a hátát tartotta. A rendőrök testkamerája azt mutatta, hogy Chauvin annak ellenére nem vette le a térdét Floyd nyakáról, hogy az jelezte, hogy nem kap levegőt, és miután már nem érzékeltek pulzust, a rendőr akkor se vette el a lábát.

Az első hivatalos halottkémi jelentés azt állította, hogy nem fojtás okozta George Floyd halálát, hanem a rendőrök durvasága és a szívbetegségek kombinációja miatt halt meg. Viszont egy másik, független halottkémi vizsgálat azóta azt állapította meg, hogy Floyd megfulladt a három rá nehezedő rendőr nyomása alatt.

Az ügy hatalmas felháborodást keltett, különösen mivel a  hamis pénzzel való fizetés nem indokolta a kemény rendőri intézkedést. A testkamerák szerint az egyik rendőr, Thomas K. Lane aggodalmát fejezte ki Chauvinnek a térdelés miatt, aki azonban elhessegette.

A BBC szerint az igazságszolgáltatást nehezíteni fogja, hogy a minneaopolisi rendőrségi kézikönyv engedélyezi a nyakra térdelést, amíg az intézkedő rendőr ezzel nem akadályozza a légzést. Chauvint letartóztatták, a három másik intézkedő rendőrt pedig  elbocsátották, ketten közülük mindössze egy éve voltak szolgálatban.

Mi történt a rendőrautónál? Figyelem, felkavaró felvételek!

Surveillance video captures early moments of George Floyd’s encounter with police

Surveillance video from a nearby business shows what happened before a now widely-shared video was taken, showing a Minneapolis police officer restraining Ge…

George Floyd megölését járókelők is rögzítették, így az internetre felkerült az a videó, amin látható, hogy Floyd jelzi a rendőrnek, nem kap levegőt. A felvétel szélsebesen elterjedt a világhálón.  A CNN és több nagy csatorna újra és újra lejátszotta a videót, és több elemző feszegetni kezdte, volt-e rasszista motiváció az emberölés mögött.

Hamarosan tömegtüntetések indultak, amelyek erőszakos fosztogatásokkal és gyújtogatásokkal kavarodtak össze. Az eset megerősíteni látszott azt a narratívát, amit különböző demokrata politikusok és média-kommentátorok állítanak, miszerint az Egyesült Államokban még mindig rendszerszintű rasszizmus van.

Barack Obama 2016-ban azt mondta egy megemlékezésen, hogy az Egyesült Államokban minden nap attól kell félniük a fekete szülőknek, hogy a fiaikat lelőhetik a rendőrök. A tüntetések és a gyújtogatók is ezt az üzenetet fogalmazták meg.

Hírességek és átlagemberek tucatjai keltek ki a rasszista fehér rendőrök ellen. Az interneten keringett egy hamis fotó, amin azt állították, hogy a gyilkossággal vádolt rendőr egy fehér felsőbbrendűségi sapkát hord. A George Floyd halála miatti felháborodás átcsapott „rendszerellenes” felháborodásba.

A feketék történelmi tapasztalata a brutális rendőri intézkedés. A polgárjogi mozgalom idejében a békés tüntetéseket gyakran verték szét a déli államok rendőrei. A kemény fellépés később is folytatódott a hatvanas, nyolcvanas évek lázongásaikor. Az O. J. Simpson ügy megerősítette a rasszista fehér rendőr sztereotípiáját, hiszen rasszista konspirációra hivatkozva sikerült felmentetnie a sztárvédelemnek az amerikai futballistát.

1965, Selma, Alabama: a menet felvonulói az egyenlőségért tüntettek. Fotó: Library of Congress

Mikor Barack Obamát 2008-ban elnökké választották, sokan úgy érezték, hogy az amerikai fekete közösség áttörte az üvegplafont.  Az elnök a 2008-as választás után azt nyilatkozta, hogy a rasszizmus már 90%-ban eltűnt az Egyesült Államokból, és a feketék közel vannak a teljes egyenlőséghez. Úgy fogalmazott, hogy „Mózes nemzedéke már megtette az út nagy részét, és nekik, Józsué nemzedékének már csak egy kicsi van hátra.”

Aztán a 2012-es választást követően megváltozott a narratíva.

Ennek egyik lehetséges oka, hogy a politikában felemelkedett egy baloldali réteg, amely a kritikai teória alapján a teljes rendszert alapjaitól és alkotmányától kezdve rasszistának tartja. Ez nem előzmény nélküli jelenség.

A hatvanas évek polgárjogi mozgalma alatt a mozgalommal párhuzamosan felbukkant Malcom X is, aki a teljes hagyományos amerikai értékrendet visszautasította. Ő az elkülönülést hirdette a fehérektől, és felvette az iszlám hitet, mivel a kereszténységet „fehér” vallásnak tartotta. Malcom X nyomdokain jártak a kommunista Fekete Párducok, és a ma is aktívan politizáló Nation of Islam (Iszlám Nemzet) elnevezésű szervezet, amelynek vezetője Louis Farrakhan.

Ő máig kapcsolatban áll több demokrata politikussal, annak ellenére, hogy azt hirdeti, a zsidók minden probléma okozói. A 2013-ban alakult Black Lives Matter ezeknek a szervezeteknek a szellemi utódja. Így lehetséges, hogy a békés tüntetéseket gyakran erőszakos lázongások váltják fel.

A csoport szerint Amerika homofób, rasszista és szexista ország, és szerintük a kapitalizmus egy gonosz fehér rendszer.  A szervezet 2014-ben New Yorkban azzal a szólammal vonult fel, hogy: „Mit akarunk? Halott rendőröket. Mikor akarjuk? Most.”

Ezen szervezetek népszerűsége annak köszönhető, hogy hiába bontották le a faji megkülönböztetések törvényi formáit, a fekete közösség jelentős százaléka nem tudott felemelkedni. A közösségek a külvárosokban ragadtak, ahol sokszor rossz az oktatás. Az ingatlanadó finanszírozza az iskolákat, és így generációról generációra öröklődik a szegénység.

Erre két választ ad a fekete közösség. Egy részük, mint Al Sharpton vagy Barack Obama 2012-őt követően, azt mondják, ez a szisztematikus rasszizmus miatt van. Más prominens fekete vezetők, mint Thomas Sowell közgazdász vagy Larry Elder jogász tagadják, hogy a rasszizmus rendszerszintű lenne. Szerintük a rasszizmus individuális formában a mai napig jelen van, de az egyén nem háríthatja mindig a felelősséget a fehérekre, neki is tennie kell saját sorsáért. Elder szerint a közösség konkrét problémáit kellene megoldani, nem pedig a rendszert átalakítani.

David Webb amerikai politikai kommentátor beszéde az Oxford Union vitaklubban. A vita témája: Van-e rendszerszerű rasszizmus az Egyesült Államokban?

David Webb – The United States is Not Institutionally Racist

SUBSCRIBE for more speakers ► http://is.gd/OxfordUnion Oxford Union on Facebook: https://www.facebook.com/theoxfordunion Oxford Union on Twitter: @OxfordUnio…

A mostani események előzményei 2015-re mennek vissza, mikor egy rendőri intézkedés során egy fehér rendőr lelőtt egy Michael Brown nevű fiatal fekete férfit. A rendőrt felmentették, miután a bíróság úgy ítélte meg, hogy a vádlott joggal lőtte le a felé futó Brownt. Ekkor is hatalmas tüntetések törtek ki Fergusonban. A tüntetések során emelkedett fel a Black Lives Matter nevű szervezet.

Michael Brown megölése hatalmas felháborodást keltett, miután elterjedt, hogy a férfit felemelt kézzel lőtték le. Erről későbbi tanúvallomások során kiderült, hogy nem volt igaz, ennek ellenére a „Hands up, Don’t shoot”(Fel a kezekkel! Ne lőjj!) lett a rendőri erőszak ellen tüntetők jelszava.

A felháborodásra Barack Obama azzal reagált, hogy több tucat állam rendőrsége ellen rendelt el igazságügyi minisztériumi nyomozást. A rendőrtársadalom azzal vádolta az elnököt, hogy csak gerjeszti a rendőrellenes hangulatot. A demokrata polgármesterrel rendelkező városokban bevezették az „érzékenyítő tanfolyamokat.”

The Washington Post statisztikái szerint 2019-ben a rendőri intézkedések során 370 fehért lőttek le, 235 feketét és 158 spanyolt. Ha arányosan nézzük, akkor ez azt jelenti, hogy a feketék a lakosságon belüli arányukhoz képest (12,7%) valóban gyakrabban válnak rendőri intézkedés áldozatává, mint más csoportok.

A lap statisztikái szerint a 2019-ben rendőrök által megölt civilek közül 40-nél nem volt fegyver, és ebből a 40-ből 9 volt fekete. Sokan ezzel az adattal támasztják alá az intézményes rasszizmus vádját.

A Michigan Egyetem kutatása azonban azt igazolja, hogy a rendőrök ott alkalmaznak erőszakot, ahol magasabb a bűnözési ráta. A tanulmány azt is megállapította, hogy a feketék által lakott negyedekben gyakrabban küld a rendőrség fekete rendőrt, így nagyobb a valószínűsége, hogy egy fekete rendőr lelő egy feketét, mint hogy egy fehér rendőr teszi ugyanezt. Így a rendőri brutalitás mindenkit érint, de nem olyan gyakori, mint amit a sajtó sugall — viszont nem is annyira ritka, hogy figyelmen kívül lehessen hagyni.

Black Lives Matter tüntetés Minneoplisban, 2015-ben. A tüntető poszterén az áll, hogy a rendőrök nappal kékben járnak, éjjel pedig KKK nagymesterek. Fotó: Wikimedia Commons/Tony Webster

Nem csak a szélsőbaloldal táplálja azt a narratívát, hogy az amerikai rendszer rasszista. Ezt hirdetik a demokrata politikusok és az amerikai média többsége is. A The New York Times nemrég nyert Pulitzer-díjat egy olyan cikksorozatért, amit a történészek történelemhamisítónak neveztek, mivel azt állította, hogy a teljes amerikai rendszer a rabszolgaságra épült.

A demokrata jelöltek közül többen rabszolgaság miatti kárpótlással kampányoltak. Már évek óta szervezkedik az a mozgalom, amely minden egyes alapító atyát rasszistának nyilvánít, ezért le akarják bontatni a szobraikat (emiatt vonult utcára a szélsőjobb 2017-ben Charlottesville-ben is).

Így mikor George Floyd gyilkosságának képei bejárták az internetet, sokan egyenesen azt a konklúziót vonták le, hogy ez újabb jele az amerikai szisztematikus rasszizmusnak. A fosztogatást pedig a kommentátorok, sztárok mentették fel azon a címen, hogy jogos a harag. Persze, a kérdés csak az, hogy hová vezet mindez?

Az amerikai államok véres polgárháborút vívtak azért, hogy ne legyen rabszolgaság. Martin Luther King és a polgárjogi aktivisták tömegei az életüket tették arra, hogy egyenlőség legyen. Az amerikai törvények nem engedik meg a negatív diszkrimináció lehetőségét. Sőt, pozitív diszkriminációt (affirmative action) vezettek be a kisebbségek érdekében az egyetemeken és a munkahelyeken, kvótákat hoztak létre, hogy lehetőséget kapjanak a feketék.

Ennek ellenére a külvárosok fekete lakosságának jelentős része nem tudott felemelkedni a szegénységből, máig sok probléma sújtja a közösséget. Az okok összetettek, de persze, a történelmi megkülönböztetés is szerepet játszik benne. Hogy mi lehet a megoldás? Egyes fekete vezetők, mint Thomas Sowell azt mondják, fontos az egyéni felelősség, és a konkrét problémákat kell orvosolni, mások szerint a rendszer a hibás. Az biztos, hogy porig égetett üzletek romjain nem lehet igazságosabb rendszert építeni.

Amerikai zavargások: mennyire ingatag a béke?

Ha az emberek közti együttműködés nem a jó célt szolgálja, az pusztító ember- és Istentelenséget szül. Megyeri A. Jonatán publicisztikája.