Amerikai zavargások: mennyire ingatag a béke?

A legújabb amerikai zavargások ismét ráirányítják figyelmünket arra, hogy békénk, megszokott biztonságunk, a világ rendje, melyet oly stabilnak és megingathatatlannak gondolunk, valójában mennyire gyorsan felborulhat.

George Floyd rendőrkéz általi tragikus halála emberek ezreit tüzelte fel az Egyesült Államok mintegy harminc nagyvárosában Minneapolistól, ahol az eset történt, Bostonig, New Yorktól Los Angelesig, Detroit-tól Chicagóig.

A tüntetők jelentős része ugyan békés és nemes céllal vonult utcára igazságszolgáltatási reformot sürgetve, azonban a kialakult helyzetben a csőcselék meglátta a fosztogatásra, randalírozásra, gyújtogatásra és erőszakra mutató lehetőséget, káoszt teremtve a világ vezető hatalma nagyvárosainak utcáin.

Számos helyen kijárási tilalmat rendeltek el, legalábbis az éjszakákra, emlékeztetve mindnyájunkat sötét politikai időkre és a nem olyan rég volt koronavírus miatti időkre. Úgy tűnik, más eszköz nem marad az erőszak és a pusztítás megfékezésére.

Mennyire ingatag a béke? Egy kicsinyke szikra mennyi erőszak és gyűlölet fellobbantására képes?

Ha előfordulhat ilyesmi a világ vezető hatalmában, az egyenlőség, a békés egymás mellett élés és a tolerancia fellegvárában, vajon mennyire kell tartanunk a tömegek lázadásától más országokban?

A Talmud bölcsei arra tanítanak:

„imádkozz a hatalom [állam] békéjéért, ugyanis, ha nem volna hatalom, az emberek élve ennék meg egymást!”1

Bölcseink jól ismerték az emberi pszichét, így jól tudták, hogy az emberek tömegbe verődve, amennyiben saját belátásuk szerint cselekszenek, úgy kő kövön nem marad. Elég egy valóban elítélendő rendőri túlkapás, hogy feltüzelje a tegnap még a parkokban üldögélve napsütésben gyönyörködő békés polgárokat, és másnap már csuklyákban törjenek be kirakatokat és gyújtsanak fel rendőrautókat.

Káosz Amerikában: erőszak, fosztogatások, kijárási tilalom

Washington D.C.-ben egy rendőrségi autó a Fehér Házhoz közel robbant fel, Buffalo városában egy teherautó hajtott a tüntetők közé, elgázolva két rendőrt.

Különös teremtmény az ember, mióta világ a világ. A Teremtés Könyvében Bábel tornyának eseményekor találkozunk először azzal a jelenséggel, hogy az ember fellázad a hatalom ellen. E bibliai történetben a hatalom az isteni hatalmat jelenti ugyan, de az események kísértetiesen hasonlítanak a világtörténelem minden későbbi lázadására.

„És mondták: Nosza! építsünk magunknak várost és tornyot, csúcsa az eget érje, hogy szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész föld színén”2

A Bábel tornyát övező események azt bizonyítják, hogy az emberek közti együttműködés, amennyiben nem a jó célt szolgálja, pusztító ember- és Istentelenséget szül, mely hátráltatja az teremtés isteni tervét.

„És leszállott az Örökkévaló, hogy megnézze a várost és a tornyot, melyet építettek az ember fiai. És mondta az Örökkévaló: Íme, egy nép és egy nyelve van mindnyájuknak s ez az, amit ők tenni kezdtek és most nem lesz megvonható tőlük semmi, amit tenni szándékoznak. Nosza! szálljunk le és zavarjuk el legott nyelvüket, hogy ne értse meg egyik a másik nyelvét. És elszórta őket onnan az Örökkévaló az egész föld színére és abbahagyták a város építését.”3

Különösen ijesztők az amerikai események a COVID-19 világjárvány kellős közepén. Jó néhány hónapja már megtapasztalhattuk ugyanis, hogy még a csőcselékre sincs szükség ahhoz, hogy feje tetejére álljon az egész világ és minden, amiben sziklaszilárdan bíztunk, csődöt mondjon.

Gyorsan változó világunkban az egyetlen biztos dolog a változás maga, és úgy tűnik, a pusztítást, melyet a járvány nem végez el, elvégzi a felajzott tömeg.

„Imádkozz a hatalom békéjéért”, hiszen a jogrend, még akkor is, ha tökéletlen, sokkal jobb, mint az anarchia.

  1. Ávot 3:2
  2. 1Móz 11:3
  3. 1Móz 11:5-8

Kóser boltokat és zsidó üzleteket is kifosztottak Los Angelesben

Los Angelesben még a budapesti zsidók ezreit megmentő Raoul Wallenberg szobrát is megrongálták.