Érdemes békedíj, liberális fantom, alkotmányos abortusz, digitális hadüzenet, mérgezett gázpaktum, fortyogó Izrael, ötcsillagos kutató-villa, elfeledett festőművész, zsidó újév, szélnek eresztett rabbik, zsidó csoportterápia, kényszerű gimnáziumok, vérfagyasztó zsidókérdés, járókeretes antiszemitizmus, csongrádi konjuktúra. Az elmúlt hetek izgalmas olvasmányainak összefoglalója Neokohn cikkek környezetbarát újrahasznosításával.
Hova: #Kiemelt
Orbán Viktor harca a liberális fantommal
Ahhoz, hogy Orbán Viktor szuperhősként jelenhessen meg, aki megmenti Gotham City-t a liberális fantomtól, teljesen önkényesen határozza meg, mit tekint konzervatívnak, és hogy is néz ki a rettegett liberális ellenség. Így azért könnyű hadakozni.
Minden az abortuszról szól – harc a Legfelsőbb Bíróságért
A bíróság összetételével kapcsolatos vita fő kérdése az, hogy vajon van-e joga a bíróknak kikerülni a Kongresszust és olyan döntéseket hozni, amelyek mögött nincs se politikai többség, se társadalmi konszenzus.
Mégis mondj igent az életre! – In memoriam Róth Miklós (1928-2020)
Róth Miklós azon kevesek egyike volt, akik nem „sodródó áldozatként”, hanem „aktív megfigyelőként” élték át Auschwitzot.
Izraeli protest a szigor ellen: börtön várhat az ellenszegülőkre?
A zárlat életbe lépése óta eltelt három nap alatt a szabályok megszegése miatt több mint 3000 bírság kiosztásán kívül a járvány megfékezése érdekében jelentős előrelépés nem történt.
Kiknek a szavazatai döntik el az amerikai elnökválasztást?
Bár úgy tűnhet, Amerikában minden a kultúrharcról szól, nagy az esély arra, hogy ahogy 2016-ban, idén is a gazdaság lesz a döntő szempont a szavazók számára.
„Három szállítókoporsót és egy halottaskocsit is láthatunk a régi időkből”
A csongrádi izraeliták a 19. század elején alapították meg a hitközségüket. 1806-ban volt az első temetés itt. A holokauszt következtében a közösség kétharmadát pusztították el. A közel 40 évig elhagyatott temetőt a Kabbala Hagyományőrző Egyesület és a hazai támogatottságú pályázat mentették meg. A csongrádi zsidóságról és a fejlesztésekről a Tari László Múzeum történészével, muzeológusával, Fodor Péterrel lapunk állandó szerzője, Végső István (Clio Intézet) történész beszélgetett.
Navalnij megmérgezése miatt ugrott az „új Molotov-Ribbentrop paktum”?
Berlin folytatná, az Európai Parlament leállítaná a nagyszabású építkezést a Balti-tenger alatt, az USA pedig már korábban szankciókkal ásta alá a projektet. Az Északi Áramlat-2 gázvezetékről akár már a napokban dönthetnek az EU tagállami vezetői.
A „zsidókérdés” megoldása tíz pontban
Az antiszemita agitáció nem hallgatott el, sőt, csak erősödött. Budaváry viccnek vélt pontjai alig két évtizeddel később a rideg valósággá váltak, melyet ma úgy ismerünk, hogy vészkorszak és holokauszt.
„Bevonzzuk azokat is, akik lazán vagy sehogy nem kötődnek a zsidósághoz”
Mint megírtuk, változás történt az egyik legnépszerűbb magyar zsidó közösségi házban. Fritz Zsuzsa 15 igazgatói év és 30 év zsidó közszolgálat után adta át a vezetői felelősséget Kenesei Marcellnek. Megkérdeztük az utódtól, merre tart a Bálint Ház. Interjú.
Hatalmi harc a kampányban — a republikánusok kezében a Legfelsőbb Bíróság jövője
A novemberi választást és az amerikai politika jövőjét is meghatározhatja, hogy a republikánus többségű szenátus feltölti vagy üresen hagyja Ginsburg székét.
Miért szavaz még mindig demokratákra az amerikai zsidóság nagy része?
„A Joe Bidenre leadott szavazatok egyet jelentenek a mérgező zsidógyűlölet támogatásával, ami mára elfoglalta a Demokrata Pártot” – állítja véleménycikkében Joan Swirsky a The Published Reporter oldalán.
Fritz Zsuzsa: Lehet, hogy a zsidóknak kellene egy nagy csoportterápia
Szarvast nem akarja bécsi habos kávéra cserélni a Bálint Ház 15 év után leköszönő igazgatója, aki később akár arról is elgondolkodna, induljon-e a Mazsihisz elnökségért. Habár Fritz Zsuzsa a héten áttette székhelyét az osztrák fővárosba, új feladatokra fókuszálva marad a közösségben. Interjú negyedszázados zsidó közszolgálatról.
Nobel-békedíj? Trumpnak? Miért is ne?
Bár Izrael nem állt háborúban az Emírségekkel, ha az UAE meg Bahrein (és aztán, talán, a szaúdiak meg mások) baráti együttműködésben folytatják kapcsolataikat a zsidó állammal, az már a jelenben is stabilizáló faktor — egy-két generáción belül pedig gyökeresen átforgathatja a térség viszonyait, újratervezésre késztetve a barát-ellenség felismerő szoftvereket.
Ros hásáná mint viszonyítási pont
A zsidó időszámítás szerinti újév az ember teremtésének évfordulója.
A holokauszt hallgattatta el a Nyugat gyermekét?
A „kis zsidó lapocska” alapítójának fia, Fenyő György sikeres és népszerű festő volt, 1945 után azonban letette ecsetjét. 1956-ban emigrált, haláláról nincs pontos információ. Pár éve azonban a műkincsgyűjtők új favoritjának számít. Most ön is licitálhat képeire, sőt, egyedülálló kiállítását is megnézheti.
Szépülő Kis-Jeruzsálem: zsidó szakrális terek megújulása Makón
A 18. században, Makón gazdaságilag, vallásilag és kulturálisan virágzó zsidó közösség létesült. Most a jángori zsidó temetőhöz vezető útfelület és az ortodox zsinagóga egy része újult meg. A szakrális imahelyet hat hónapos munka után látogatóközponttal megújult udvarral adták át. A projekt az uniós finanszírozású Magyar Zsidó Örökség Útja Kelet-Magyarországon című pályázat része volt. A makói zsidóság és a fejlesztések kapcsán Urbancsok Zsolt levéltár-vezetővel, történésszel, a Kecskeméti Ármin Baráti Társaság elnökével lapunk állandó szerzője, Végső István (Clio Intézet) történész beszélgetett.
Douglas Murray: „Olyan időkben élünk, amikor nem szabad csatlakozni a tömeghez”
„Ha visszamegyünk a faji elkülönüléshez, amibe ezúttal a magukat «antirasszistának» nevező emberek fognak minket belekényszeríteni, akkor a pokolba megyünk vissza. Naponta lehet érezni, ahogy elkezd lebomlani körülöttünk a társadalmi megegyezés az együttélésről” – mondta Douglas Murray brit újságíró a TRIGGERnometry nevű podcastben.