Kiknek a szavazatai döntik el az amerikai elnökválasztást?

Bár úgy tűnhet, Amerikában minden a kultúrharcról szól, nagy az esély arra, hogy ahogy 2016-ban, idén is a gazdaság lesz a döntő szempont a szavazók számára. 

Az amerikai választási rendszer szépsége, vagy inkább átka, hogy annak ellenére, hogy 250 millió szavazókorú ember él az országban, (amelynek csak a fele megy el voksolni) sokszor mindössze néhány tízezer emberen múlik, hogy ki lesz az elnök. 2000-ben Al Gore és az ifjabb Bush esetében a szám még alacsonyabb volt, és a republikánus jelölt mindössze 537 szavazattal nyerte meg Floridát és ezzel az elnökséget. Sokan idén is hasonló eredményre számítanak, mivel Trump népszerűtlensége ellenére Joe Biden se vált ki túl nagy lelkesedést a demokrata szavazókból. Egy augusztusi Gallup-felmérés szerint még mindig sokkal több republikánus nyilatkozza, hogy mindenképpen elmegy novemberben szavazni, mint ahány demokrata.

A lelkesedés hiánya talán annak köszönhető, hogy Biden már közel ötven éve része az állami elitnek, így nehéz őt úgy eladni, mint a változás jelöltje.

Biden programja alapvetően egy harmadik Obama elnökség programja is lehetne.

Szerepel benne széleskörű egészségbiztosítás, progresszív értékrend, az iráni atomalku visszahozása, a palesztinok támogatása stb. Biden a gazdasági visszaesést pénzinjekciókkal próbálná orvosolni, valamint az amerikai energiagazdaság „zölddé” alakítását ígéri, mindezt pedig nyakon önti néhány Trumpot utánzó szlogennel.

Biden kampánya alapvetően arra épül, hogy az emberek azért szavazzanak rá, mert le akarják váltani Trumpot. A felmérések alapján úgy tűnik, ez sokaknak elég, de 2016. már bizonyította, hogy pusztán az ellenfél népszerűtlenségére nem szabad építeni. Nemrég még Bernie Sanders is azt nyilatkozta, hogy a demokratáknak nem elég állandóan az elnökről beszélni, hanem Biden terveit kellene eladni az embereknek.

A korábbi alelnök a jelölést elfogadó beszédében gyakorlatilag mindent megígért, kezdve Amerika megvédését „minden ellenségtől” a koronavírus legyőzéséig.

Biden üzenete a visszatérés a Trump előtti időkhöz. Azt ajánlja az amerikaiaknak, hogy ő eltöröl mindent, amit Trump tett, és visszakanyarodik arra az útra, amin Obama járt. Ezért nem csoda, ha a Biden-kampány tanácsadói gárdája tele van az előző adminisztráció embereivel. Bár az alelnök igyekszik az „átlagember jelöltjeként” pozicionálni magát, a pártja progresszív programpontjait is ugyanúgy adaptálja. Például közös tervezetet dolgozott ki Bernie Sanderssel, és megígérte a mindenkire kiterjesztett egészségügyet, és a részlegesen ingyenes egyetemi oktatást is.

Joe Biden az amerikai fehérek és a feketék közötti gazdasági egyenlőtlenségek csökkentését ígéri

Egy Biden-kormányzat alatt a kormánytól független központi banknak majd „rendszeresen jelentést kell készítenie a gazdaságban tapasztalható faji egyenlőtlenségekről”.

Jelenleg minden felmérés azt mutatja, hogy a volt alelnök vezet országosan és a fontos billegő államokban is. Az egyetlen terület, ahol az amerikaiak Trumpot preferálják, az a gazdaság. Ezért a Biden-kampány az elmúlt hetekben egyre inkább igyekszik erről az oldalról támadni Trumpot.

Eredetileg az elnök újraválasztási stratégiája az alacsony munkanélküliség és a gazdasági helyzet pozitív megítélésén alapult. Mindezt azonban elsodorta a járvány.

Bár a gazdaság valójában soha nem állt vissza a 2008 előtti növekedési szintre, az amerikaiak a járvány előtti felmérések alapján úgy érezték, hogy a gazdaság a 90-es évek óta nem volt ilyen jó állapotban. Ez köszönhető Trump adócsökkentésének, és annak, hogy jól alakult a foglalkoztatottság, annyira, hogy Obama egy ponton kijelentette, hogy a jó gazdasági eredmény valójában neki köszönhető.

Az amerikai választásokon 2016-ban 138 millió ember szavazott, ami 55 százalékos részvételt jelent, és az előrejelzések szerint idén sem lehet ennél nagyobb részvételre számítani. A speciális választási rendszernek köszönhetően, amelyben a győztes mindent visz elve érvényesül, ha egy republikánus Kaliforniában él, a szavazata elveszik a demokraták hatalmas többsége miatt. Hasonló a helyzet az olyan piros államokban, mint Wyoming vagy Alabama, ahol pedig elvesznek a demokrata szavazatok. A választások tehát nem ezekről az államokról szólnak, hanem az úgynevezett billegő államokról, ahol a lakosság vegyes és ezért sokszor néhány tízezer emberen múlik, hogy ki lesz az elnök.

2016-ban Donald Trump körülbelül ugyanannyi szavazatot kapott, mint Mitt Romney négy évvel korábban, a különbség annyi volt, hogy Trump megnyert három olyan államot, amely hagyományosan mindig demokrata volt. Ez a három állam Michigan, Pennsylvania és  Wisconsin, az úgynevezett „rozsda övezet” államai voltak (Wisconsin csak részben tartozik bele). Az itt élő, többnyire munkásokból álló szavazóbázist hagyományosan az olyan demokraták képviselték, mint Joe Biden. A gazdaság kérdése emiatt nagyon fontos szempont lehet a választásokon.

Bár kívülről úgy tűnhet, hogy Amerikában minden a kultúrharcról szól, az átlag amerikai egyik elsődleges szempontja továbbra is a megélhetés.

Trump 2016-os sikerét sokan az úgynevezett „elfeledett rétegnek”, vagyis az amerikai munkásrétegnek tulajdonítják. Ezeknek a szavazóknak a megnyerése létfontosságú mindkét párt számára.

Biden nemrég meghirdette a „Vegyen amerikait”-programot, amely kísértetiesen hasonlít Trump négy évvel ezelőtti kampányára. A demokrata elnök azt ígéri, megakadályozza, hogy a nagy amerikai cégek kihelyezzék a gyáraikat külföldre. Joe Biden azzal próbálja megnyerni a „rozsdaövezet” lakóit, hogy ő túltesz Trumpon, aki szerinte nem teljesítette az ígéreteit. A különbség az, hogy a volt alelnök nem akar olyan kemény kézzel bánni Kínával, mint Trump. Egyelőre úgy tűnik, működik ez a stratégia, ugyanis Biden vezet mind a három rozsdaövezeti billegő államban.

A mindenkori kormányzatnak nincs nagy beleszólása az amerikai gazdaságba, az adón és az időnkénti pénzinjekción, valamint trösztellenes törvényeken kívül. Amerika továbbra is az egyik legnépszerűbb befektetői célpont, éppen annak köszönhetően, hogy viszonylag könnyű vállalkozni. Az Obama-adminisztráció ugyan szigorú szabályozásokat vezetett be 2008 és 2016. között, viszont Trump több mint 100 környezetvédelmi szabályozást törölt el.

Biden ígérete szerint már az első nap visszavonja (legalábbis részben) a republikánusok 2017-es adócsökkentését. A volt alelnök megnövelné 400 ezer dollárnyi éves kereset felett a jövedelemadót, ezenkívül megnövelné a vállalkozások adóját, és a hosszú távú (egy év utáni) eladások adóját.

Az emelésekkel összesen 4 trillió dollárnyi adóbevételt szeretne elérni a következő 10 év alatt. A nagy bevételre azért is szükség lenne, mert az alelnök ambiciózus környezetvédelmi programot szeretne megvalósítani, amely szintén magas kiadásokat jelenthet a cégek számára. Az is kérdéses, hogy a kihelyezés-ellenes programot mennyire fogja segíteni az, ha megnöveli a vállalkozások adóját.

Biden a koronavírus miatti visszaesést tehát adóemeléssel, valamint pénzinjekciókkal szeretné megoldani. Ezen kívül az alelnök 2 trillió dollárt fektetne az úgynevezett „tiszta energiába” és azt ígéri, hogy a következő évtizedekben szénmentes gazdasággá fogják tenni az Egyesült Államokat. Kérdés, hogyan reagálnak erre a tervre azok a „rozsdaövezeti” szavazók, valamint az olaj és szénmunkások, akiket Biden visszacsábítana a párthoz. Tavaly az alelnök egy bányászoknak tartott rendezvényen azt mondta a közönségnek, hogy ne aggódjanak, ha elvesztik az állásukat, hanem tanuljanak meg programozni.

A szavazói lelkesedés hiánya abból a szempontból is előnytelen a demokraták számára, hogy ha nem mennek el elegen szavazni akkor a republikánusok meg tudják tartani a kongresszus felső házát. Ha a republikánusok többségben maradnak a szenátusban, akkor ha győzne is Biden, az egyetlen hatalmi eszköze az elnöki rendelet lesz, viszont egyetlen adóemelést sem fog tudni végrehajtani, amin a teljes programja nyugszik. Ehhez azonban először meg kell győznie a rozsdaövezet államait, hogy térjenek vissza a demokrata párthoz, mert ha ez nem sikerül, könnyen lehet, hogy megismétlődik a négy évvel ezelőtti eredmény.

Douglas Murray: „Trumpot a lázongók segíthetik hozzá a győzelemhez”

„Az elnököt radikális ellenzői megajándékozták azzal, hogy megnyitották számára az utat a győzelem felé” — írja Douglas Murray a The Telegraph hasábjain.