Karsai László előszeretettel hasonlítja össze a vidéki zsidók 1944 áprilisa és júliusa között végrehajtott deportálását a nyilas terrorral, s ebből von le következtetéseket Szálasi rendszeréről. Pelle János írása.
A zavart elméjű „nemzetvezető” jóval kevésbé érdekes, mint mozgalmának működése, táborának társadalmi összetétele. Pelle János írása.
Kiállításokon és konferenciákon magasztalták a Rongyos Gárdát és Héjjas Ivánt, elhallgatva az antiszemita gyilkosságokat és a nyilas mozgalmat megalapozó szervezetét.
Az elengedett nyilas tömeggyilkos története cáfolja, hogy az ÁVH zsidó vezetőit valamiféle „zsidó bosszú” vágya fűtötte volna. Pelle János írása.
Érdemes eltűnődni azon: miért szívügye a Fidesz politikusainak Wass, Nyirő és társaik „rehabilitálása”? Pelle János írása.
A lépésről a Hegyvidéki Önkormányzat közleményben számolt be.
Figyelemre méltó, hogy a nyilas terror „szennyese” most aktuálpolitikai összefüggésben került elő. A történészek viszont hallgatnak. Pelle János írása.
Rákosi úgy gondolta, a „kisnyilasok” számára vonzó lesz pártjának antiszemitizmussal vegyített szociális demagógiája. Pelle János írása.
Csaknem két teljes hónapon keresztül gyilkolt zsidókat, köztük nőket, gyerekeket, betegeket és keresztény bújtatóikat a legfanatikusabbnak mondott budai nyilas különítmény, amelynek Pokorni Zoltán nagyapja is tagja volt.
Nem egyszerű eldönteni, hogy Szálasi államcsínnyel hatalomra jutott politikus volt-e, vagy inkább a németek önfejű bábja. Pelle János írása.
Este a Dunába is lőtték volna, ha a csillagos házuk keresztény házparancsnoka ki nem szabadítja.
A népbíróságok már 1945-46-ban úgy szolgáltattak igazságot, hogy azzal a hazugságok egész rendszerét alapozták meg. Pelle János írása.
©2019-2020 NeoKohn