Február 27-én alig pár nappal az Ukrajna elleni orosz támadás kezdete után a német parlament rendkívüli ülést tartott. Az esemény tetőpontja Olaf Scholz (SPD) kancellár bejelentése volt, miszerint a jövőben teljesíteni fogják a NATO-nak már régen beígért évenkénti, a GDP két százalékának megfelelő honvédelem fejlesztést. Ezen felül – mondta a kancellár – berendeznek egy száz milliárd eurónyi külön költségvetési alapot a Bundeswehr régen esedékes modernizálására.
Hova: #TOP story
A Biden-kormány végének kezdete?
Már csak hét hónap van hátra az amerikai félidős választásokig, és mivel a szenátus egyharmada és a teljes képviselőház választások elé néz, az amerikai elnök hiányosságai minden eddiginél szembetűnőbbek.
Moszkvai rabbi: Az eddig ismert zsidó élet a végéhez közeledik Oroszországban
Az ukrán háború kitörése után Motl Gordon rabbi Izraelbe költözött, ahol interjúban mesélte el történetét.
Oroszok Csernobilban: Főpróba, sugárzó arccal?
Ukrajna északi részén, a fehérorosz határhoz közel található a világ egyik legkülönösebb rezervátuma. Ez a tíz négyzetkilométernyi terület főként a meglepően gazdag biodiverzitással tűnik ki a környezetéből. Azon kívül hogy számos veszélyeztetett állatfajnak szolgál menedékül, ennek a természetvédelmi területnek van még egy különlegessége. Ez a Vörös Erdő, a világ egyik legmagasabb nukleáris szennyezettségű területe, amit a csernobili baleset következményeként a hirosimai és nagaszaki atomrobbanások hússzorosának megfelelő radioaktív szennyezőanyag borított be. Robert C. Castel elemzése.
Nagyon szoros lesz a francia elnökválasztás második fordulója
Emmanuel Macron francia elnök végzett az első helyen vasárnap a francia választások első körében – megelőzve a radikális jelöltjét, Marine Le Pent.
Gender-háború Floridában — szülők jogai kontra woke-kapitalizmus
A floridai szülői jogi törvény körüli politikai vita váratlan fordulatot vett, mikor belépett a képbe a Disney. De mi köze van a rajzfilmek királyának a gender ideológiához és egyáltalán egy amerikai állam törvényalkotásához? Hajdú Tímea írása.
Ferencz Benjámin: még mindig nem tanultuk meg a nürnbergi leckét
A 103 éves Ferencz Benjámin elmondta, hogy egész életében „egy emberibb és békésebb világért dolgozott, ahol senkit sem ölnek meg vagy üldöznek faji, vallási vagy politikai meggyőződése miatt” – írja a JNS.
Izraeli szakértő: nincs nemzetbiztonság élelmiszerbiztonság nélkül
Izraelben a fogyasztásra szánt búzatermékeinek felét és takarmányának egyharmadát Oroszországból és Ukrajnából importálja a mezőgazdasági minisztérium adatai szerint – írja a JNS.
Ez nem a jó és a gonosz háborúja
A Nyugat soha nem fogja legyőzni Putyin alternatív valóságát azzal, hogy megteremti a sajátját – véli Ayaan Hirsi Ali publicista.
Németország 140 Heron harci drónt rendelne Izraeltől
Többéves vita után a védelmi bizottság jóváhagyta 140 Heron TP fegyveres drón beszerzését Izraeltől, 165 millió dollár értékű szerződés keretében – írja a The Times of Israel.
Az ukrajnai háború a civilizációk összecsapása?
A civilizációk összecsapása nem magyarázat az ukrajnai háborúra – véli Dr. Robert E. Kelly, a nemzetközi kapcsolatok professzora.
Hogyan szavaz a francia zsidóság a vasárnapi elnökválasztáson?
Támogassák az első zsidó elnökjelöltet? Vagy inkább a mérsékelt Emmanuel Macronra szavazzanak? – teszi a fel a kérdést Zvika Klein újságíró.
Anyagias világ — azé a hatalom, aki uralja az erőforrásokat?
„Az ukrajnai orosz invázió világossá tette, hogy amit Borisz Jelcin az 1990-es években „hideg békének” nevezett, az átadta helyét a második hidegháborúnak. Az első hidegháború nemcsak nemzetek és szövetségek, hanem rendszerek harca is volt – kapitalizmus kontra kommunizmus. A második hidegháború már szintén rendszerek harca: a gyártásra (Kína) és a nyersanyagokra (Oroszország) összpontosító országok állnak szemben az Egyesült Államok által vezetett szövetséggel, amely az elmúlt generációban feláldozta saját gyártásának és bányászatának nagy részét, hogy a pénzügyek, a szolgáltatások és a szórakoztatásra specializálódjon” – kezdi Michael Lind a Tablet magazin hasábjain.
Az orosz állami média szerint az „ukronácizmus” veszélyesebb, mint Hitler volt
Az orosz állami média által vasárnap közzétett egyik véleménycikk azt állította, hogy az „ukronácizmus” nagyobb fenyegetést jelent a világra, mint Hitler náci pártja, és az ukrán területek és kultúra teljes orosz birtokbavételére szólított fel – írja a The Jerusalem Post.
Terrorhullámok és hullámtörők
Csütörtök este, azokban az órákban amikor a Fehér Város hátradőlve ellazul és a hosszú hétvégére készül, újra megtörtént az elképzelhetetlen. Robert C. Castel elemzése.
Ez még mindig Obama Fehér Háza
Barack Obama visszatért Washingtonba, hogy ismét örüljön az általa aláírt egészségügyi törvény elfogadásának, még akkor is, ha az éppen csak átesett egy újabb környi finomításon, hogy ezúttal valóban működjön. Ami végül mégis a címlapokra került, az nem a politika volt, hanem egy kínos vicc, amelyet Obama a beszéde elején elsütött – írja Matt Purple a The Spectator World oldalán megjelent véleménycikkében.
Rod Dreher: A Római Birodalom bukásához hasonló összeomlás felé tartunk
Az amerikai publicista a Neokohnnak beszélt arról, hogy mit gondolnak az amerikaiak az orosz invázióról, hogy mit jelent a valódi igazságosság, és hogy mit tehet az átlagember egy eltorzult értékrendű világban. Interjú.
A vasárnapi francia választás öt nyitott kérdése
Aki április 3-án nem fáradt el teljesen a választási őrülettől, az április 10-én ismét izgulhat, ezúttal a francia elnökválasztás miatt. Noha a felmérések szerint a legvalószínűbb második fordulós forgatókönyv továbbra is egy Macron-Le Pen visszavágó, vannak komoly izgalmak, melyeket érdemes nyitott szemmel követni. Íme öt dolog, amelyet személy szerint figyelni fogok vasárnap este és a jövő hét első felében. Soós Eszter Petronella elemzése.