A civilizációk összecsapása nem magyarázat az ukrajnai háborúra – véli Dr. Robert E. Kelly, a nemzetközi kapcsolatok professzora.
A The New York Timesban nemrégiben Ross Douthat felvetette, hogy Samuel Huntington híres világpolitikai elmélete, a civilizációk összecsapása segíthet megmagyarázni az ukrajnai háborút és más kortárs világkonfliktusokat. Kelly szerint ez azért furcsa választás, mert az akadémiai nemzetközi kapcsolatok elmélete nem nagyon használja a civilizációk összecsapását a kutatásban vagy az oktatásban, mert tele van fogalmi és előrejelzési hibákkal.
Így valójában nem is ad magyarázatot az ukrajnai háborúra, és sajnálatosan eltúlozza a „civilizációk” mint konfliktusszereplők fontosságát és összefüggéseit.
A modern konfliktusok nem mindig „civilizációsak”
Kelly szerint a Huntington elméletével a legalapvetőbb probléma az, hogy ragaszkodik ahhoz,
hogy a konfliktusok a politikai, ideológiai, területi és egyéb versengési okokból a civilizációs összecsapások felé mozdultak el.
Huntington a civilizációkat a kultúrán, különösen a valláson keresztül határozza meg, részben azért, mert elméletét először az 1990-es évek balkáni háborúira válaszul dolgozta ki. Ott a szerb-horvát-boszniai megosztottság mellett, volt egy ortodox-katolikus-iszlám megosztottság is. A jugoszláv háború brutalitása igazolni látszott Huntington állításait.
A cikk írója szerint Huntington ezt a keretrendszert aztán a világpolitika többi részére is alkalmazta, ahol azonban gyakran rosszul működik.
Huntington nyolc „nagy” civilizációt tételez fel – nyugati kereszténység, latin-amerikai, ortodox kereszténység, afrikai, iszlám, hindu, kínai és japán -, és a közöttük lévő konfliktusokat a balkáni háborúkhoz hasonlóan képzelte el. Kelly véleménye azonban az, hogy sajnos ezek a megablokkok nem igazán meggyőzőek.
A cikk írója szerint Ukrajnában a területi irredentizmus – az az elképzelés, hogy Ukrajna egy nem létező ország, amelyet vissza kellene csatolni Oroszországhoz – motiválta Putyin legutóbbi invázióját.
A Kína és az Egyesült Államok közötti növekvő verseny is pedig inkább hasonlít egy feltörekvő kihívó és egy elismert vezető közötti hagyományos hegemóniáért folyó küzdelemre, mint civilizációs összecsapásra.
Az ukrajnai háborúnak nem kellett volna megtörténnie Huntington szerint
Kelly cikke végén leírja, hogy Douthat választása, hogy a civilizációk összecsapását az ukrajnai háború kapcsán elevenítse fel, nyilvánvalóan kudarcot vall. Huntington Ukrajnát és Oroszországot egy kalap alá vette az ortodox civilizáción belül, tehát az elmélete szerint együtt kellene működniük az egymással határos azonos civilizációjú országoknak a más civilizációkkal (mint például a Nyugattal vagy az iszlámmal) szemben.
Most mégis Oroszország és Ukrajna a hidegháború óta a legfontosabb konfliktust vívják, amelynek semmi köze a Huntington által emlegetett törzsi-vallási ellentétekhez.
Kelly meglátása az, hogy Huntington erőfeszítése egykoron érdekes első próbálkozás volt a balkáni háborúk magyarázatára. Sajnos azonban az elméletével túlságosan túlterjeszkedett, hogy a globális konfliktusokra vonatokozó nagy elméletet alkosson meg, ami egyszerűen nem működik jól a gyakorlatban.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.