Oroszok Csernobilban: Főpróba, sugárzó arccal?

A Neokohn főmunkatársa, Izraelben élő biztonságpolitikai szakértő.

Ukrajna északi részén, a fehérorosz határhoz közel található a világ egyik legkülönösebb rezervátuma. Ez a tíz négyzetkilométernyi terület főként a meglepően gazdag biodiverzitással tűnik ki a környezetéből. Azon kívül hogy számos veszélyeztetett állatfajnak szolgál menedékül, ennek a természetvédelmi területnek van még egy különlegessége. Ez a Vörös Erdő, a világ egyik legmagasabb nukleáris szennyezettségű területe, amit a csernobili baleset következményeként a hirosimai és nagaszaki atomrobbanások hússzorosának megfelelő radioaktív szennyezőanyag borított be. Robert C. Castel elemzése.

Meglepő módon, a rettenthetetlen természetbúvárok, akik védőruhával és dózismérővel felvértezve merészkedtek be a tiltott területre, vadállat-paradicsomként írják le. Lehetséges, hogy a tudományos-fantasztikus művek disztópiás atomsivataga helyett, ez az a világ ami egy atomháború túlsó oldalán vár ránk?

Mary Mycio lírai természetábrázolása az Üröm-erdő című könyvében ne tévesszen meg senkit. A Vörös Erdő élővilága halálos izotópokat hordoz a testében.

A környék lakosainak nincsenek illúziói a gyönyörű, de elátkozott erdővel kapcsolatban. Az útjelző táblák, és a térképek pedig gondoskodnak róla, hogy idegen ide be ne tévedjen.

Furamód a megszálló orosz csapatok parancsnokai valamilyen oknál fogva szükségesnek találták, hogy néhány gyalogsági egység ennek az erdőnek a védelmi mélységét kihasználva építse ki az állásait. Nem előtte, nem mögötte, nem körülötte, hanem a Vörös Erdő területén. A következményekre persze nem kellett sokáig várni. Amint a HVG is megírta,

a lövészárkok ásása közben megbolygatott, radioaktív szennyeződéssel telített talaj sugárfertőzéssel sújtotta a háborgatóit.

Létezik-e racionális magyarázat erre a megdöbbentő taktikai döntésre? Lehetséges, hogy a megszálló orosz csapatok parancsnokai még térképet sem tudnak olvasni? Esetleg egy ukrán rajtaütéstől tartottak ezen az elméletileg átjárhatatlan szakaszon? Vagy talán attól tartottak, hogy az elátkozott erdő diverzánsoknak szolgál búvóhelyül?

Ezek mind kézenfekvő magyarázatok, de az sem kizárt, hogy itt nem egy taktikai melléfogásról van szó.

A csernobili Vörös Erdő által sugárfertőzéssel sújtott katonák talán nem pusztán területvédelmi feladatokat láttak el, hanem a kísérleti nyulak szerepét töltötték be.

„Az Ukrajnai háború komolyabb nukleáris fenyegetést jelenthet, mint Csernobil?”

Dr. Alla Shapiro szerint egy reaktor magjának megsemmisülése egy második Csernobil lehet, vagy a csernobili forgatókönyv súlyosbodása.

Ha valaki úgy gondolja, hogy ilyen kísérletek csupán a techno-thrillerek lapjain léteznek, annak érdemes fellapoznia a hidegháborús történelemkönyveket.

1954-ben különleges hadgyakorlatot hajtottak végre a szovjetek Totszkoje környékén. A gyakorlat célja az volt, hogy „élesben” teszteljék egy összfegyvernemi alakulat képességét olyan ellenséges állások áttörésére, amikre előzőleg atomcsapást mértek. A hadgyakorlatot egy 40 kilotonnás, taktikai atombomba (RDS-4) ledobása nyitotta meg. A robbanást követően a 270.-es Gépesített Lövészhadosztály egységei, és az ezeket támogató légiegységek áthaladtak az epicentrum közvetlen közelében.

A gyakorlatban résztvevő csapatokat szándékosan tették ki sugárfertőzésnek, egy küszöbön álló atomháború főpróbájaként.

Nincsenek pontos adatok arról, hogy milyen egészségügyi károsodással fizettek a kísérletben résztvevő csapatok a beígért háromszoros zsoldért. Az viszont dokumentált tény, hogy a Kujbisev Katonai Akadémia egy tudományos konferencia keretében dolgozta fel a kísérlet eredményeit, és később ezek felhasználásával vetették meg a Szovjetunió atomháborús polgári védelmének az alapjait.

Hogy ilyet is csak az oroszok csinálnak volna?

Operation Desert Rock Nuclear testing 1950s

Desert Rock was the code name of a series of exercises conducted by the US military in conjunction with atmospheric nuclear tests. They were carried out at t…

Korántsem.

Hogy mennyire bevált gyakorlatról van szó, az lemérhető az amerikaiak lelkesedésén a hasonló kísérletek iránt. Az első ilyen hadgyakorlatra a Desert Rock sorozatban három évvel a szovjet kísérlet előtt került sor a nevadai Camp Mercury közelében. Ezt további nukleáris hadgyakorlatok követték, az utolsó 1957-ben. A kínaiak a 60-as években végeztek hasonló, atomrobbantással megspékelt hadgyakorlatokat. A gázálarcot viselő lovon vágtázó, gázálarcot viselő vöröskatona képe a hasonló kísérletek jelképévé vált.

Lehetséges-e, hogy a Csernobil mellett sugárfertőzésnek kitett katonák egy hasonló, de ezúttal passzív, robbantás nélküli, csupán a sugárfertőzést tesztelő kísérlet statisztái voltak? Lehet-e ebből a furcsa epizódból következtetéseket levonni azzal kapcsolatban, hogy az oroszok mit tartanak lehetségesnek, netán valószínűnek az ukrán hadjárat következő fázisában?

Tetszik, vagy nem tetszik, az atomfegyverek itt élnek közöttünk, és a csehovi fordulattal élve,

ha egy fegyver felbukkan az első felvonásban, akkor a harmadikban az el is sül.

Ukrajna, és az atomfegyverek évszázada

A világ legtöbb állama nemsokára sietősen előhúzza sufniból a titkos atomprogramját, és lázas fejlesztésbe kezd – jósolja Robert C. Castel.