Buék 5780, Netanjahu zsákutcában, fegyverkező neonácik, Hitler szeretői, hanyatló német szocdemek, és sok más érdekesség. Az elmúlt hét eseményeinek összefoglalója Neokohn cikkek környezetbarát újrahasznosításával. Ha egész héten csak egy cikkre jut ideje, ez legyen az.
Sana Tova 5780!
Vasárnap este beköszöntött a zsidó újév, amikor az Ember teremtésének a születésnapját ünnepeljük. Megyeri A. Jonatán összefoglalta a zsidó újév egyetemes üzenetét, amikor Isten számon kéri teremtményein a cselekedeteiket: ha voltak köztük rosszak, úgy azokat őszintén megbánva, megtisztulva léphessünk át az új esztendőbe.
A magyar miniszterelnök jó és édes évet kívánt a magyar zsidóságnak. Orbán Viktort örömmel tölti el, hogy a magyar zsidók biztonságban élnek.
Donald Trump, Vlagyimir Putyin, Dzsávád Zárif iráni külügyminiszter és Boris Johnson is köszöntötte a zsidókat ebből az alkalomból. Bár formálisan 1948 óta hadiállapotban áll egymással a két ország, most először még Szaúd-Arábia nagykövete is boldog újévet kívánt a zsidóknak.
A zsidó újév ünnepének egyik legszentebb rituáléját jelentő sófárfújásról még a haláltáborban sem feledkeztek meg. A manhattani Zsidó Örökség Múzeumában egy héttel az újév kezdete előtt tették közszemlére azt a kosszarvból készített sófárt, amelyet 75 évvel ezelőtt Auschwitzban vallásos zsidók használtak az ünnepi szokásnak megfelelően.
Az antiszemita és anticionista hajlamáról hírhedt brit munkáspárti vezető, Jeremy Corbyn viszont ezt az alkalmat is zöld forradalmi propagandára használta fel. Egy zöldségboltból posztolt „BUÉK” videót a Twitterre meglehetősen kétes alakok társaságában.
Zsákutcában toporog Netanjahu
Az izraeli miniszterelnök e hét végéig sem tudott kormányzóképes koalíciót összekalapálni. Vasárnap, az újév előtti órákban bejelentette, hogy az új esztendő első munkanapján, szerdán még egyszer nekifut a kormányalakítási tárgyalásoknak Ganzcal, és ha nem sikerül, vissza fogja adni mandátumát Reuven Rivlin elnöknek.
Erre azonban nem került sor, mivel Ganz egyszerűen faképnél hagyta Netanjahut, már kedd este közölte, hogy a Kék-Fehér párt nem vesz részt az egyeztetéseken, mivel a Likud ragaszkodik ahhoz, hogy nem önálló pártként tárgyal, hanem csakis az általa megteremtett jobboldali-vallásos blokk nevében. Ez olyan komoly kompromisszumot igényelt a volna a vallás és az állam kapcsolatának számos kérdésében, amiket Ganz vállalhatatlannak tart.
Koalíciós alkudozás helyett ráadásul szerdán Netanjahu 20 ügyésszel kényszerült farkasszemet nézni. Ügyvédei négy napon át próbálhatják rábeszélni az ügyészeket, hogy tekintsenek el a vádemeléstől a miniszterelnök ellen folyó korrupciós vizsgálatok ügyében.
Avigdor Liberman viszont kész mentőövet dobni a zátonyra futott nagy pártoknak. A Jiszráel Beitenu vezetője szerint „Egy esetleges újabb választás az utolsó dolog, amire az országnak szüksége lenne”, ezért bejelentette, hogy Jom Kippur másnapján, vagyis jövő csütörtökön saját ajánlattal fognak előállni, ha Beni Ganz és Benjamin Netanjahu addig nem lesz képes megegyezni a szeptember 17-i választások után kialakult helyzetben.
Csütörtökön végül stabil kormány nélkül alakult meg a 22. Knesszet. Reuven Rivlin államfő és Yuli Edelstein házelnök is egységkormány felállítását sürgette. Az államfő hozzátette, egy széles kormánykoalíció lehetővé tenné az izraeliek számára, hogy félretegyék véleménykülönbségeiket, és megtalálják a pontokat ahol megegyeztek … „hogy lélegzethez jussunk kicsit és gyógyuljunk.”
Olvasnivalók a hét végére
Ezen a héten is több, elgondolkodásra, vitára késztető írással jelentkeztünk:
Moshe Hill elemzésében rávilágít, hogy az amerikai baloldal tévesen sugallja, hogy a palesztinok problémáiért Izrael az első számú felelős, és ha szeretnénk segíteni a palesztinoknak, akkor muszáj Izrael ellen fordulnunk.
Seres László publicisztikájában szóvá teszi, hogy miközben az amerikai demokraták kilövési engedélyt adtak Trumpra, közben síri csend övezi a botrány valódi főszereplőjének, Biden elnökjelölt-aspiráns viselkedését. Biden pedig nem kért, nem udvariasan nyomást gyakorolt, mint most Trump, hanem zsarolva követelt, ráadásul sikerrel.
Eperjesi Ildikó aggasztónak tartja, hogy európai neonáci szerveződések katonákat, rendőröket szerveznének be, és egyre inkább érdeklődnek a fegyverek és robbanószerek iránt.
Pelle János történelmi visszatekintésében rámutat, hogy Hitler még a szeretői életét is pokollá tette, lényegében az összes nő, aki közel került hozzá, öngyilkos lett, illetve öngyilkosságot kísérelt meg a viszonyuk ideje alatt.
Krisztina Koenen elégedetten nyugtázza a német szociáldemokrácia hanyatlását.Szerinte az egyre inkább szélsőbaloldali és zöld irányba sodródó nagy múltú néppárt nem foglalkozik az átlagemberek egyre súlyosbodó gondjaival.
Bíró Ákos leszámol azzal a mítosszal, hogy Izrael csak amerikai segítséggel tudta legyőzni az arab agressziorokat 1948-ban.
Múltheti összefoglalónk itt olvasható:
