Az Egyesült Államok a ICC-ből való kilépésre szólította fel NATO-szövetségeseit, köztük Magyarországot is.
Az Egyesült Államok arra szólította fel NATO-szövetségeseit, hogy lépjenek ki a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) alapító szerződéséből, a Római Statútumból, és szüntessék meg az intézmény támogatását. A Politico három NATO-diplomatára hivatkozva számolt be arról, hogy Washington a hágai bíróság „szisztematikus felszámolására” próbálta megnyerni szövetségeseit.
Amerika leszámolna a Nemzetközi Büntetőbírósággal
Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete a szövetség 32 tagállamának nagykövetei számára tartott, zárt ajtók mögötti brüsszeli megbeszélésen, július közepén ismertette az amerikai álláspontot. A diplomaták szerint Whitaker arra kérte a szövetségeseket, hogy segítsenek felszámolni a bíróságot, majd figyelmeztetéssel zárta mondandóját:
„Szorosan figyelni fogjuk, ki áll Amerika mellett.”
Ezzel párhuzamosan az amerikai NATO-küldöttség egy dokumentumot is köröztetett a tagállami delegációk között, amely részletesen ismertette a Trump-adminisztráció követeléseit.
„Az Egyesült Államok szisztematikusan fel fogja számolni a Nemzetközi Büntetőbíróság képességeit”
– állt a dokumentumban. Washington arra kérte szövetségeseit, hogy „azonnal tegyenek lépéseket” a Római Statútumból való kilépés érdekében.
A tagállamokat emellett arra szólították fel, hogy „vizsgálják meg azt a fenyegetést”, amelyet az Egyesült Államok szerint az ICC jelent számukra, nyilvánosan ítéljék el a bíróság „hatáskörtúllépését”, valamint azonnal állítsanak le „minden anyagi támogatást” az intézmény számára. „Egyszer s mindenkorra vessünk véget a Nemzetközi Büntetőbíróság színjátékának” – fogalmazott a dokumentum.
A Politico szerint az ICC-vel kapcsolatos amerikai követelés röviddel az ankarai NATO-csúcstalálkozót követően hangzott el, amely a beszámolók szerint sikeresen hozzájárult a feszültségek mérsékléséhez. A diplomaták szerint Washington nem próbált kifejezett ultimátumot intézni szövetségeseihez, mivel a kérdés egy rutinmegbeszélés mellékes témájaként került napirendre. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy egy ilyen követelés NATO-n belüli megfogalmazása különösen érzékeny, tekintettel az Egyesült Államoknak a szövetség de facto vezetőjeként betöltött szerepére.
Franciaország és Hollandia kiállt az ICC mellett
Az amerikai kezdeményezés ellenállást váltott ki a találkozón. Franciaország és Hollandia megvédte a Nemzetközi Büntetőbíróságot, és egyértelművé tette, hogy nem kíván eleget tenni az amerikai felszólításnak. A megbeszélés egyik résztvevője „meglehetősen sokkolónak” nevezte Whitaker kijelentéseit, míg egy másik diplomata „kiábrándítónak” minősítette azokat.
Amint arról a Neokohn is beszámolt, az ICC elleni amerikai kampányt a nyáron Marco Rubio amerikai külügyminiszter indította el, aki azzal vádolta a bíróságot, hogy aláássa az Egyesült Államok szuverenitását. „A Nemzetközi Büntetőbíróság és barátai háborút folytatnak országunk ellen, nem golyókkal vagy rakétákkal, hanem törvényeken, szerződéseken és az úgynevezett nemzetközi jog erején keresztül” – mondta Rubio július 13-án.
„Ha azt hiszik, hogy megfoszthatnak bennünket szuverenitásunktól, meg fogjuk mutatni nekik, mit jelent az amerikai elszántság.”
Az Egyesült Államok bírósággal szembeni fellépésének egyik oka az az aggodalom, hogy amerikai tisztviselők és katonák háborús bűncselekmények miatt büntetőeljárás alá kerülhetnek. Az ICC 2020-ban vizsgálatot indított az Afganisztánban szolgáló amerikai katonák által állítólagosan elkövetett bűncselekmények ügyében, ám a vizsgálat prioritását a következő évben csökkentették.
A Trump-adminisztráció emellett az izraeli tisztviselőkkel szembeni eljárások, valamint a Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Joáv Galant volt védelmi miniszter ellen kiadott elfogatóparancsok miatt is fellép a bírósággal szemben.
