Az amerikai baloldal tévesen sugallja azt, hogy a palesztinok problémáiért Izrael az első számú felelős, és ha szeretnénk segíteni a palesztinoknak, akkor muszáj Izrael ellen fordulnunk – világít rá elemzésében Moshe Hill a Jewish News Syndicate oldalán.
A szeptemberi választást megelőzően Benjamin Netanjahu ígéretet tett arra, hogy megválasztását követően Izrael kiterjeszti szuverenitását a Jordán-völgyére. A média egyes képviselői, Izrael-ellenes szervezetek és több baloldali politikus reakciója megmutatta: ezek a csoportok valójában
nem palesztin-barátok, hanem Izrael-ellenesek.
— írja Moshe Hill, aki szerint az amerikai zsidóság sajnos túl sok hamis információval bír a palesztin közösségről.
Egy népszerű magyarázat szerint a palesztinok prosperitásának útjában egyedül Izrael áll, ami rasszista politikájával, apartheid törvényeivel és megszállásával leigázza őket. A legjobb visszavágás pedig az izraeli termékek elleni bojkott, és annak a követelése, hogy Amerika Izrael-politikája radikális változáson menjen keresztül.
„A Boycott, Divestment and Sanctions (BDS) mozgalom viszont a gyakorlatban sokkal inkább a palesztinok számára okoz károkat, mint Izraelnek.”
A 2005-ben megalapított BDS ugyanis semmi mást nem tett, csak a palesztinoknak ártott — a gazdaságnak és az embereknek egyaránt. 2018-tól Júdea és Szamária területén a palesztinok közötti munkanélküliségi rátája 31 százalékon, míg a Gázában élőknél 52 százalékon áll. Izraelben ugyanez a szám 3.6 százalék.
És ennek az az oka, hogy az izraeli vállalatok kivételével senki sem hajlandó palesztinokat alkalmazni.
„Kivel fognak üzletelni a palesztinok, ha Izraellel nem tudnak?” — teszi fel a kérdést Ron Wasserman, a palesztinok ügyét felkaroló Fuel For Truth nevű szervezet vezetője. „Jordániával, Libanonnal, Egyiptommal, Szíriával, Szaúd-Arábiával vagy Iránnal? De hát ők semmit sem akarnak a palesztinokkal kezdeni.”
Az Izrael-ellenes baloldal másik legnagyobb tévedése az az elmélet, miszerint a kétállami megoldás legnagyobb akadályozói az izraeli telepesek és Izrael katonai jelenléte Júdea és Szamária területén. Ez a meglátás több szempontból is téves.
„1949-től kezdődően, 1967-en át nem voltak telepesek, sem megszállás, de béke sem” — mondja Wasserman. „Nincs megszállás Ramallah-ban, Jeninben vagy Tulkarmban. Léteznek különleges izraeli erők, amik bemennek ezekre a területekre, ha valami rossz történik, de ennyi az egész. Izrael felhagyott a Gázai övezet megszállásával 2005-ben.”
Ám mióta Izrael elhagyta a Gázai övezetet, a körülmények csak rosszabbak lettek az ott élők számára.
„Az amerikai külpolitikában is láttuk ezt, miután kivonultunk Irakból. Ha a mai napon vákuumot hagysz, akkor a következő napon Irán betölti azt” — mondta Wasserman, hozzátéve, hogy csak akkor lobbizna azért, hogy Izrael elhagyja Júdea és Szamária területét, ha „minden porcikájával gyűlölné a palesztinokat”.