Az izraeli arabok elsöprő többsége büszke izraeli állampolgárságára

Az Izrael Demokrácia Intézet által az izraeli zsidó-arab kapcsolatokról készített új tanulmány néhány meglepő adatot közöl: az arabok 65%-a büszke arra, hogy izraeli, az izraeli arabok nagy többsége támogatja az arab pártok csatlakozását a kormányhoz — ugyanakkor nem is ismeri el Izrael azon jogát, hogy a zsidó nép nemzetállamának tekintse magát. A válaszadók többsége örülne, ha az arab pártok befolyásos pozícióba kerülnének, akár a miniszterelnök-állítás folyamatában is részt vegyenek — számol be a Mako.il a 12-es hírcsatorna közlése alapján.

A zsidók 92%-a büszke arra, hogy izraeli. A most mért mutató egyébként 2003 óta a felmagasabb.

Szintén érdekes jelenség, hogy idén jelentősen csökkent a zsidó közvélemény ellenállása az arab pártokhoz való csatlakozás ellen: mindössze 50% ellenzi az arabok kormányba történő beilleszkedését, szemben a tavaly mért 66%-kal.

Az arab közvélemény 77%-a a tagadja Izrael azon jogát, hogy a zsidó nép nemzetállamának minősüljön, szemben egy korábbi tanulmányban feltételezett 67%-kal. Ezenkívül az arab közvélemény bizalma minden kormányzati intézményben, kivéve a Legfelsőbb Bíróságot, lényegesen alacsonyabb, mint a zsidóké.

A zsidók (57%) és az arabok (63%) többsége egyetért azzal, hogy a zsidók és az arabok esélye a sikerek eléréséhez nem azonos. Az arab közvélemény 75%-a jelezte, hogy még akkor is, ha egy arab jobban megfelel egy bizonyos pozícióra vagy helyre egy iskolában vagy a munkahelyen, egy zsidót előnyben részesítik az arabbal szemben.

Szintén ezt a statisztikát erősítik a csak a zsidó válaszadóknak címzett kérdésre adott válaszok: vajon több arabot kellene-e kinevezni az ország vezető tisztségeire?

Körülbelül kétharmad (64%) negatív választ adott. A legtöbb zsidó (56%) ugyanakkor támogatja a zsidó és arab helyiek egyenlő költségvetési támogatását.

A lojalitás kérdésre

A zsidók többsége (72%) úgy véli, hogy Izrael összes fiatal arab állampolgárát kötelezni kellene a polgári vagy katonai szolgálatra, szemben az ilyen kötelező szolgálatot ellenző arabok többségével (63%).

A zsidók 47%-a gondolja úgy, hogy a zsidók és az arabok jobb, ha külön élnek egymástól, szemben az arabok mindössze 17%-ával (az arabok 81%-a preferálja a zsidó és az arab lakosság keveredését). A zsidó közvélemény azon vágya, hogy elszigetelje magát az araboktól, tükröződik abban a tényben is, hogy a zsidók 43%-a szerint az araboknak csak arab környékeken és közösségekben szabad engedélyezniük a földvásárlást. További 22% azt mondta, hogy az araboknak egyáltalán nem szabad megengedni, hogy földterületet vásároljanak Izraelben.

Míg a zsidók 39%-a az izraeli arab társadalomban elkövetett súlyos bűncselekmények fő okaként azt nevezi meg, hogy az arab vezetés nem működik együtt a törvényhatóságokkal, az arabok 38%-a az állam és a rendőrség megelőzéshez szükséges alacsony költségvetési támogatását határozza meg fő indokként. Ugyanakkor a zsidók 58%-a és az arabok 83%-a elégedetlen a bűncselekmények rendőri kezelésével.

A zsidók 70%-a és az arabok 75%-a dolgozik vagy dolgozott a múltban olyan munkahelyen, ahol zsidók és arabok együtt dolgoztak. A zsidók 92,5%-a és az arabok 98%-a határozta meg a közös munkát jónak vagy nagyon jónak.

Az adatok azt mutatják, hogy a zsidók többség (58%) elismerte, hogy inkább nem akarna vendégségbe menni arabokhoz. Ezzel szemben az arabok között csak egy kis kisebbség (8%) tartózkodott a belépéstől a zsidó otthonokba.

A zsidók többsége (59%) úgy véli, hogy a palesztin nép részét képező arab állampolgár nem lehet Izrael állam lojális állampolgára, szemben az arabok 70%-ával, akik azt gondolják, hogy ez lehetséges.

A zsidók körében 81% hajlandó elfogadni egy arabot munkatársként, 64% személyes barátként, szomszédként 58%, házassági partnerként pedig csak 12%. Az arabok nagyobb hajlandóságot fogadnak el egy zsidót ezen lehetőségek bármelyikében: munkatársként 96%, szomszédként 89%, személyes barátként 85%, házastársként 22%.

„A tanulmány kétségtelenül azt mutatja, hogy annak ellenére, hogy az izraeli arab közvélemény komolyan kritizálja az állam hozzáállását, különösen a nemzeti jogszabályokat érintő kérdéseket, az arabok izraeli államba való integrációs vágya nagyon erős”

— mondja Tamar Herman professzor, a Gutman Közvélemény és Politikai Tanulmányok Intézetének igazgatója.

Szeretheti-e egymást egy zsidó és egy palesztin?

Ezt a kérdést teszi fel az izraeli iskolákban betiltott, de nemzetközi sikert arató zsidó-arab love story, amely most már magyarul is olvasható. Hajdú Tímea írása.