Iszlám Állam és kabuli aggodalmak, szankciók Moszkva ellen és harmadik oltás Izraelben. Mivel lapunk csupán előre időzített cikkeket közöl sábát alatt, az alábbiakban összefoglaljuk az elmúlt, kicsit több, mint 24 óra főbb világpolitikai híreit.
Hova: #TOP story
Kína fokozza a nyomást Tajvanon, a szigetország a megszállásra készül
Az afgán helyzet miatt az antikommunista szigetország is elgondolkodott: vajon Amerika így fogja elengedni az ő kezét is? – írja a Newsweek.
Zsidó volt Alexander Hamilton, amerikai alapító atya?
Egy történész új könyvében az alapító atya korai életét tárja fel – írja a Jerusalem Post. Az alapító atya édesanyjáról szóló források arra utalhatnak, hogy a 10 dolláros bankjegyen szereplő férfi valójában zsidó.
A hét, amikor az amerikai baloldal elengedte az emberi jogokat
Megdöbbentő, hogy a liberálisok milyen gyorsan elfeledkeztek az afgán nőkről és kislányokról – írja Caitlin Flanagan az Atlantic oldalán.
Amerika a Szovjetunió útjára lépett?
Ebben a hónapban lesz a harmincadik évfordulója, hogy a hidegháború egy sikertelen moszkvai puccsal véget ért. Ahogy akkoriban sokan megjegyezték, Marx mondata, miszerint a történelem bohózatként ismétli önmagát, igaznak bizonyult a Szovjetunióra – írja Ed West az UnHerdre írt cikkében.
Baktria: Az ókori görög királyság Afganisztánban
Baktria, egy hatalmas terület volt a mai Afganisztán területén, amely a Nagy Sándor által alapított görög birodalom keleti peremén feküdt – írja Philip Chrysopoulos a Greekreporter oldalán.
A Republikánus párt kapitulált a melegházasság kérdésében
A Republikánus Párt továbblépett az egyik legjelentősebb kultúrharci vitán, még akkor is, ha a párt jelentős szavazóbázisát adó evangéliumi keresztények emiatt dühöngenek – írja a Politico.
Megmenthették volna Afganisztánt az amerikai nehézbombázók?
Az első öbölháborúban bemutatott technológiai csodákat, beleértve a precíziós fegyvereket, amelyeknek a hadviselést egyszerű gombnyomkodássá kellett volna változtatniuk, a szandálok, a felsőbbrendű akarat és az AK-47-es puskák alaposan legyőzték – írja Jeff Groom egykori tengerészgyalogos a National Interest oldalán megjelent cikkében.
Hogyan homályosította el a Kelet és a Nyugat a Covid-19 eredetét
„Húsz hónappal a koronavírus járvány kitörése után még mindig homály fedi a vírus eredetét. Ennek egyik fő oka Kína erőteljes elterelő kampánya. Azonban bármily furcsának tűnhet, jelentős segítséget kaptak ebben a kínaiak azoktól az amerikai és brit egészségügyi kutatóktól, akik félrekezelték és kisiklatták a vírus eredetével kapcsolatos nyomozást” – írja Nicholas Wade a Bulletin of the Atomic Scientists oldalán.
Zsinagógakörforgás a Bocskai úton
Zsinagógából természettudományi stúdió – természettudományi stúdióból zsinagóga. Új funkciót adni egy épületnek gyakorlatilag a képzelőerőnk határain és az anyagiakon múlik, azonban egy térnek újból szakrális funkciót adni valóságos micva, jócselekedet.
Orbán Balázs: A felsőoktatás terén jövőre a GDP-arányos költések szintjén a top 3 európai ország között leszünk
Orbán Balázzsal, a Miniszterelnökség miniszter-helyettesével, a Mathias Corvinus Collegium kuratóriumának elnökével az MCC kapcsán beszéltünk a felsőoktatási rendszer átalakításáról, a konzervativizmusról, a zsidó-keresztény értékeken nyugvó Európáról, Magyarország nemzetközi példájáról és hazánk Izraelhez fűződő viszonyáról.
A tálibok szóvivője véletlenül az izraeli állami televíziónak nyilatkozott
Suhail Shaheen, aki Qatarból ad angol nyelvű interjúkat, mióta a tálibok visszavették az ellenőrzést Afganisztán felett, azt mondta, fogalma sem volt arról, hogy egy izraeli hírügynökség munkatársával beszélget. A tálibok támogatta azt az al-Kaidát, amely rendszeresen fenyegetőzik Izraellel szemben, és propagandájában Izrael-ellenes retorikát használ — írja a Jewish Telegraphic Agency.
Afganisztáni híradó
Asraf Gáni afgán elnök az Egyesült Arab Emírségekben tartózkodik, több ország közös nyilatkozatot adott ki a nők védelmében, a németek csaknem kétharmada tart a 2015-ös menekülthelyzet kiújulásától.
A barbárok ébredése — jön a tálib rémuralom?
A közelmúlt leghírhedtebb rémuralma volt az a kicsit több, mint öt esztendő, amikor 1996 és 2001 között a tálibok irányításuk alá vonták Afganisztánt. Ez a rémuralom újra megvalósulhat, hiszen az amerikai csapatok kivonása után az iszlamista csoport elfoglalta az ország jelentős részét. A turbános, hosszú szakállas hadsereg sötét alakjai kitűzték a zászlóikat, és elfoglalták a menekülő afgán kormány, amerikai segélyekből felépített palotáit. A nyugati médiára felkészült tálibok azt nyilatkozták az AP-nek, hogy nyitott és „befogadó iszlamista kormányt” alakítanak. Azonban mind az afgánok jelentős része, mind a távolból figyelő nemzetközi közösség attól tart, hogy újra létrejön az a tálib iszlamista emirátus, amelynek emléke még mindig kísérti azokat, akik átélték.
A washingtoni elit kudarca és az afganisztáni-hazugságshow
Az Egyesült Államok vezetése már hosszú évek óta nem tudott megfelelő indokot szolgáltatni miért volt még mindig Afganisztánban. A nemzetépítés megbukott, az al-Kaida már évek óta nem fenyegeti a Nyugatot, és az amerikai lakosság is belefáradt a végtelen háborúskodásba. A kivonulás azonban olyan formában valósult meg, amely még az izolációs politika támogatóit is megdöbbentette. Afganisztánban rémület és káosz uralkodik, Washingtonban pedig elkezdődött egymás hibáztatása, miközben az egyetlen csoport, amire joggal mutogathatnak az: saját maguk. Hende Olivér véleménycikke.
A Hezbollah több száz kilométeres alagúthálózatot épített ki a fegyverek és harcosok mozgatására
A Hezbollah több száz kilométeres interregionális alagúthálózatot épített ki, hogy összekapcsolja a három stratégiai fontosságú libanoni területét, így nagy erőket mozgathat nagy gyorsasággal a föld alatt – derül ki az Alma kutatóközpont által nemrég közzétett jelentésből – írja a The Algemeiner.
Zsidógyűlölő zsidók
Értékrendjük a feje tetejére állítja az igazságosság és az igazság zsidó elveit, és Izrael-verésük csak egy vékony álca a többi zsidó vagy maga a zsidóság elleni gyűlölethez – írja Melanie Phillips a JNS oldalán.
A zsidómentő ferencvárosi labdarúgó, aki az életével fizetett
Tóth István a Ferencvárosi TC futballsztárjaként a zsidók megmentésére és a fasizmus elleni harcra használta befolyását – írja Adi Rubenstein az Israel Hayom oldalán.