Az afgán helyzet miatt az antikommunista szigetország is elgondolkodott: vajon Amerika így fogja elengedni az ő kezét is? – írja a Newsweek.
„Mindig remélhetjük a legjobbat, de mindenképpen fel kell készülnünk a legrosszabbra” – mondta Chiu Chui-cheng, a tajpeji anyaországi ügyek tanácsának miniszterhelyettese.
„A mai Kína olyan rezsim, amely nem riad vissza attól, hogy kimutassa ambícióit és szándékát” – mondta Chiu. „Úgy gondoljuk, hogy a KKP agresszív külpolitikája belátható időn belül nem valószínű, hogy lecsökken. Lehet, hogy a 20. pártkongresszus után még határozottabb rendszert látunk.”
Tajpej és Peking nem ismeri el egymás kormányait. Ezért a politikai párbeszéd nem a saját külügyminisztériumukon keresztül, hanem speciálisan kijelölt ügynökségeken keresztül zajlik, amelyek mindegyikét a miniszterek vezetik.
De magas szintű tárgyalásokat nem tartottak 2016 óta, a két fél egymást okolja a zsákutcába jutott kapcsoaltokért.
Chiu „merevnek, negatívnak és rugalmatlannak” nevezte Kína Tajvannal kapcsolatos politikájának utolsó öt évét. Azt javasolta, hogy ez annak a következménye, hogy Xi kínai vezető lényegében önmaga tanácsadója az ország tajvani politikájával kapcsoaltban.
Xi, a KKP július 1-i évfordulója alkalmából mondott beszédei során egy bekezdést szentelt annak, amit Kína „tajvani kérdésnek” nevez, vagyis az önálló sziget állapotának és végső sorsának.
Annak ellenére, hogy Tajvan számít a kínai invázióra – egyesek szerint ebben az évtizedben -, Chiu szerint a kínai vezetés számára ez nem tűnik különösen sürgősnek.
„Bár Xi a tajvani kérdést történelmi missziónak nevezte, nem határozott meg ütemtervet egy ilyen misszió befejezéséről” – mondta a tajvani tisztviselő, „ami azt mutatja, hogy Xi politikai menetrendjében nem sürgős a tajvani helyzet megoldása.”
Az Egyesült Államok támogatja Tajvant, de Tajpej megfogadta, hogy a nemzetközi partnerek támogatása ellenére sem tesz meggondolatlan lépéseket.
„A jövőben is változatlan marad kormányunk elkötelezettsége a békés és stabil kapcsolatok iránt” – mondta Chiu. „És nem provokatív és nem kalandor hozzáállást fogunk fenntartani, hogy megakadályozzuk a súlyos konfliktusok kirobbanását a Tajvani-szorosban.”
A tajvani elnök azt mondja, hogy az ország nem támaszkodhat Kína rövid életű jóakaratára.
A kormány most megkérdőjelezi Amerika elköteleződését, miután egy hét alatt összeomlott az afgán kormány.
De Chiu azt mondta: „Tajvan nem és nem lesz újabb Afganisztán. Erős hatalom vagyunk a térségben. Elhatározásunk, hogy megerősítsük nemzeti szuverenitásunkat és demokratikus rendszerünket, soha nem volt ilyen erős.”
„Soha nem adjuk meg magunkat a KKP fokozott nyomásának és szablyázásának. Tajvan soha nem adja meg magát. Tajvan továbbra is fenntartja elkötelezettségünket az önvédelem iránt.”
Chiu elmondta, hogy bízik abban, hogy az Egyesült Államok „ismeri és érti Tajvan pótolhatatlan stratégiai jelentőségét”. „Tajvan a demokrácia, a KKP neototalitarizmusa és külső agressziója közötti konfrontáció frontvonalában áll” – tette hozzá.
Fotó: Unsplash
Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.