Iszlám Állam és kabuli aggodalmak, szankciók Moszkva ellen és harmadik oltás Izraelben. Mivel lapunk csupán előre időzített cikkeket közöl sábát alatt, az alábbiakban összefoglaljuk az elmúlt, kicsit több, mint 24 óra főbb világpolitikai híreit.
Az Iszlám Állam fenyegetése miatt módosítják az amerikai evakuálás menetét
Az Iszlám Állam dzsihadista szervezet fenyegetése miatt új módokat kell találnia az amerikai hadseregnek, hogy a kabuli repülőtérre el tudja juttatni az evakuálásra kijelölt személyeket – közölte szombaton egy magas rangú amerikai tisztségviselő az MTI szerint.
Mindez persze tovább bonyolítja az amúgy is kaotikus kimenekítés menetét a radikális iszlamista tálibok kezére került országban.
A névtelenséget kérő amerikai illetékes szerint a kabuli repülőtér környékén kialakult rossz biztonsági helyzetre tekintettel amerikai és más állampolgárok kisebb csoportjai különleges utasításokat kaphatnak arra vonatkozóan, hogy mit kell tenniük jelen helyzetben. Így például meghatározhatják számukra, hogy bizonyos tranzitpontokra menjenek, ahol katonák fogják begyűjteni őket.
Eberhard Zorn német tábornok egyébként éppen a nap folyamán közölte, hogy az Egyesült államok kérésére a német hadsereg két helikoptere érkezett Kabulba, amelyeket emberek kimentésére fognak használni városi környezetben.
Az amerikai nagykövetség arra szólította fel szombaton az amerikai állampolgárokat, hogy kerüljék el a repülőteret a biztonsági fenyegetések miatt, kivéve, ha valaki a hatóságoktól erre vonatkozó utasítást kapott.
Tisztségviselők nem bocsátkoztak részletekbe az Iszlám Állam fenyegetésére vonatkozóan, de kiemelték, hogy jelentős a veszély, bár merényletekről egyelőre nem érkeztek jelentések.
Mindenesetre szorít az idő tekintve, hogy Joe Biden amerikai elnök augusztus 31-i határidőt szabott az evakuálásra, és még nem kötelezte el magát ennek meghosszabbítása mellett.
A Pentagon legfrissebb tájékoztatása szerint az utóbbi 24 órában nagyjából 3800 civilt menekítettek ki a dél-ázsiai országból.
Hank Taylor, az amerikai hadsereg vezérőrnagya arról számolt be, hogy augusztus 15. óta 17 ezer embert evakuáltak, akik közül mindössze 2500 amerikai állampolgár volt. Amerikai tisztségviselők becslése szerint ugyanakkor mintegy 15 ezer amerikai lehet Afganisztánban, bár azt elismerték, hogy nincsenek pontos adataik.
A dpa német hírügynökség szemtanúkra hivatkozva arról számolt be, hogy szinte folyamatosan lehet hallani lövések zaját a légikikötő térségében és fegyveres összetűzések sem számítanak ritkának. A felfordulást tovább bonyolítja, hogy az amerikai hadsereg előre nem látható időközönként nyitja meg a repülőtér kapuit. A dpa úgy tudja, emberek ezrei gyülekeznek a repülőtér előtt a társadalmi élet minden szegletéből, vannak köztük színészek, televíziós személyiségek, fiatalok, nők újszülöttekkel, de tolószékes emberek is.
A Fehér Ház közleményben tudatta szombaton, hogy Biden elnököt nemzetbiztonsági tanácsa tájékoztatta az afganisztáni helyzet fejleményeiről. A megbeszélésen a többi között megvitatták az Iszlám Állammal szembeni terrorellenes műveleteket és a kitelepítések során tranzitközpontokként szolgáló országokkal véglegesítendő megállapodásokat is.
Felszólították a német és az amerikai állampolgárokat, tartsák távol magukat a repülőtértől
Németország és az Egyesült Államok szombaton felszólította Afganisztánban rekedt állampolgárait, hogy tartsák távol magukat a kabuli repülőtértől, amelyen keresztül jelenleg is több ezren próbálnak meg elmenekülni a radikális iszlamista tálibok kezére került országból.
Kabul múlt vasárnap került a tálibok kezére, a még a külföldi erők kezén lévő Hamid Karzai repülőtéren keresztül zajló evakuálás kaotikus helyzetet teremtett, a felfordulásban legalább tizenketten vesztették életüket.
„Jelen körülmények között biztonságosabb otthon maradni, vagy egy biztonságos helyen kivárni” – írta a kabuli német nagykövetség az országban lévő német állampolgároknak. Hozzátette, hogy aki mégis megpróbál eljutni a repülőtérre, az ezt a saját felelősségére teszi. Az amerikai nagykövetség szintén arra szólította fel az amerikai állampolgárokat, hogy kerüljék el a repülőteret a biztonsági fenyegetések miatt, kivéve, ha valaki a hatóságoktól erre vonatkozó utasítást kapott.
Az afgán polgári repülési hatóság a nap folyamán közölte, hogy a légikikötő a továbbiakban nem fogad polgári és kereskedelmi járatokat.
Az országot elhagyni igyekvőket most már csak katonai gépeken menekítik a közeli országokba, ahonnan polgári járatokkal viszik őket tovább. A kabuli repülőtér körül egyre kaotikusabbá váló helyzet miatt azonban gyakran nem tudják megtölteni a katonai gépeket, mivel sokan, akiknek engedélye lenne felszállni a gépekre, nem tudnak kijutni a repülőtérre.
Svájc például elhalasztotta a kérésére kimenekítendő emberekért Üzbegisztánba induló charter-járatát, mivel védenceik közül csak kevesen érték el a kabuli repülőteret.
A légikikötő területére tízezrek szeretnének bejutni, reménytelenül várakozva a kerítéseknél, miközben a városban felállított tálib ellenőrző pontokon is fennakadhatnak a reptérre igyekvők. A tálibok egyébként felszólították azokat, akik nem rendelkeznek utazási okmányokkal, hogy menjenek haza. A CNN amerikai hírtelevízió beszámolói szerint a repülőtér területén közben rendezetten zajlik az oda eljutott menekülők elosztása és az evakuációs katonai gépek indítása.
Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi tárcavezető berlini sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a bonyolult helyzet közepette is mindent megtesznek a német állampolgárok és az afgán segítők evakuálása érdekében.
Eddig német katonai gépek több mint 1800 embert evakuáltak Taskentbe, ahonnan civil gépekkel folytathatták útjukat Németországba.
A német hadsereg két helikoptere érkezett meg szombaton Kabulba, hogy segítsenek az embereknek a városból történő kimenekítésében. A német csapatok csak a repülőtérre eljutott embereket tudják evakuálni, de ez is kezd egyre veszélyesebbé és nehezebbé válni, a helyzetet jól szemlélteti, hogy több gép mindössze néhány utassal volt kénytelen felszállni.
A német különleges alakulatok két H-145M típusú kishelikopterét az Egyesült Államok kérte. Az amerikai csapatok jórészt nagyobb helikopterekkel rendelkeznek, de városi környezetben kisebb gépekre van szükség – ismertette Eberhard Zorn tábornok, a német hadsereg főparancsnoka, aki szerint ezekkel fogják kimenteni az embereket onnan, ahol éppen meg tudták húzni magukat.
„Ez igazi légi művelet, nem pedig taxiszolgáltatás” – húzta alá Zorn. Mint mondta, a gépeket arra tervezték, hogy sűrűn beépített térségekben is le tudjanak szállni.
Nőnek az aggodalmak Kabulban, hogy a tálibok nem tartják be a toleranciára tett ígéretüket
Nőttek pénteken az aggodalmak Kabulban, hogy a tálibok nem fogják betartani a toleranciára tett ígéretüket, miután előző nap nyilvánosságra került egy bizalmas ENSZ-jelentés, amely szerint az iszlamisták fokozták a külföldi erőkkel együttműködő afgánok utáni nyomozást.
„Attól tartunk, hogy azokat, akik az amerikai és a NATO-katonákkal, valamint a szövetségeseikkel együttműködtek, illetve a családtagjaikat kínzás és kivégzés fenyegeti” – mondta az AFP francia hírügynökségnek Christian Nellemann, az ENSZ számára a jelentést készítő kockázatfelmérő szakértői csoport, a norvég Globális Elemző Központ igazgatója.
A tálibok nyomoztak a Deusche Wellének dolgozó egyik újságíró után, aki már Németországban él, és szerdán az egyik családtagját agyonlőtték, egy másikat pedig súlyosan megsebesítették – közölte a német közszolgálati műsorszolgáltató.
„Azt hallottam, hogy intenzíven vadásznak – hogy bosszút állhassanak – az afgán biztonsági és hírszerző tisztek után” – jelentette ki a Times brit rádiónak Maszúd Andarabi volt afgán belügyminiszter, akinek a házát háromszor is átkutatták az elmúlt négy napban.
A tálibok közölték, hogy „jó diplomáciai kapcsolatot” akarnak ápolni minden országgal, de figyelmeztettek, hogy nem tesznek semmilyen engedményt a vallásai elveiket illetően. Kína, Oroszország, Törökország és Irán a közeledés jelét mutatták, a nyugati országok közölték, hogy a tetteik alapján ítélik meg az iszlamistákat.
A tálibok pénteken arra kérték az imámokat, hogy az egységért imádkozzanak és a hatalomra kerülésük utáni első pénteki nagyimájukban felszólították az iskolázott lakosokat, hogy ne hagyják el Afganisztánt.
A vasárnap ellenállás nélkül Kabulba bevonuló tálibokkal szembeni ellenállásnak már mutatkozik néhány jele. A keleti országrészben fekvő Aszadábádban és a főváros több negyedében nemzeti zászló alatt vonultak fel a tüntetők csütörtökön, a függetlenség 102. évfordulóján.
Az al-Kaida által 2001 szeptemberében meggyilkolt Ahmed Sah Maszúd parancsnoknak, a tálibok és a szovjetek legfőbb ellenfelének a fia, Ahmad Maszúd és Amrulla Száleh volt alelnök ellenállásra szólított fel a Kabultól északkeletre fekvő Pandzssirban, az utolsó tartományban, amely még nem került a tálibok kezére.
A TASZSZ orosz hírügynökség szerdán értesült arról, hogy Pandzsirban alakulatok szerveződnek az ország visszafoglalására a táliboktól, a létszámuk jelenleg néhány ezer fő. Az al-Alijam Irán-barát bejrúti televízió jelentése szerint a Szálehhez hű erők visszafoglalták a táliboktól a Parvan tartománybeli Csarikart, Abdul-Rasid Dosztum marsall pedig tízezer katonát vezényelt a Pandzssiri-szorosba.
A tálibok alkotmányt akarnak módosítani, hogy általános választásokat tartsanak az országban – közölte pénteken a Twitteren az Afghanistan International hírportál Mohammad Szohail Sahínra, a tálibok katari politikai irodájának szóvivőjére hivatkozva.
A békés hatalomátadás céljából létrehozott afganisztáni koordinációs tanács tagjai Padzssir tartomány vezetőivel tárgyalnak, amelyeken részt vesz Hamid Karzai volt elnök is – közölte pénteken Facebook-oldalán a tanács egyik tagja, Abdulla Abdulla, a Legfelsőbb Megbékélési Tanács vezetője. Előzőleg Abdulla, Karzai és Gulbeddin Hekmatjár, az Iszlám Párt vezetője jelentette be a koordinációs tanács létrehozását.
Hétfő óta tízezrek menekültek a kabuli repülőtérre, hogy megpróbálják elhagyni az országot. Nagyon sokan rekedtek a tálib ellenőrző pontok és az amerikaiak által felállított szögesdrótkerítés között. Sok afgán vár az evakuálás reményében a nagykövetségek közelében is, de nem engedik be őket az épületekbe.
A tálibok egyik vezetője azt közölte a Reuters brit hírügynökséggel, hogy nem állítják meg a kabuli repülőtérre tartókat. Hozzátette, hogy csak azokat küldik vissza, akiknek nincs érvényes útiokmányuk vagy csak a káoszt növelik a repülőtér beléptető kapuinál.
Az Egyesült Államok, amely több mint 30 ezer amerikait és afgán polgári személyt akar kimenekíteni Kabulból kuvaiti és katari támaszpontjai érintésével, a múlt szombat óta több mint kilencezer embert szállított el – közölte pénteken a Fehér Ház.
Egy Kabulból visszatérő cseh katonai gép pilótája elmondta, milyen nehéz körülmények között folyik az afganisztáni légi szállítás, nincs valódi repülésirányítás, lehetetlen a kerozin-utánpótlás a helyszínen, és veszélyesek a leszállások.
Nehéz az embereket eljuttatni a repülőtérre, főként ha nincsen afgán útlevelük. A tálibok megerősítették az ellenőrzést a katonai ellenőrző pontokon – mondta el Sigrid Kaag holland külügyminiszter, akinek az országa 700, „családlátogatásra” utazott állampolgárát, valamint a hollandok számára dolgozó afgánokat akarja kimenekíteni Kabulból. Péntek délután mintegy 180 utast várnak az amszterdami repülőtéren.
Finnország 34 embert menekített ki. Ausztria, amelynek nincsenek saját eszközei, két állampolgárát tudta kiutaztatni, másik 85 osztrák és afgán Kabulban rekedt. Belgium a tervek szerint négy járatot indít Kabulba evakuálás céljából.
A Madridtól északra fekvő Torrejón de Ardozban lévő támaszpontra 110, Dubajon keresztül katonai, illetve menetrendszerű járattal elszállított száztíz embert várnak, többségükben a nagykövetség afgán munkatársait és a családtagjaikat. Valamennyi spanyol állampolgár már hazatért.
Két kanadai katonai repülőgép szállítja Kanadába az ország állampolgárait, az állandó lakosokat és az afgán segítőket – közölte csütörtökön a védelmi minisztérium.
Újabb szankciók Moszkva ellen
Joe Biden elnök vezette amerikai kormányzat az Egyesült Királysággal egyetértésben további szankciókat vetett ki kilenc orosz állampolgár és a moszkvai vegyifegyver-programhoz kötődő két szervezet ellen pénteken, Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus megmérgezésének évfordulóján – jelentette be pénteki közleményében az amerikai külügyminisztérium.
Amint azt az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok megerősítette, elítéljük a 2020 augusztusában történt Navalnij elleni merényletet és az azt követő intézkedéseket – beleértve a 2021 januári bebörtönzését – amelyek célja az volt, hogy leállítsák az orosz kormány kritizálására tett erőfeszítéseit – fogalmazott Ned Price a külügyminisztérium szóvivője.
Price közleményében azt írta: a ma bejelentett szankciók „egyértelműen jelzik”, hogy a vegyi fegyverek használata nem marad büntetlenül. „A vegyi fegyverek bármilyen használata elfogadhatatlan és ellentétes a nemzetközi normákkal. Az Egyesült Államok felszólítja Oroszországot, hogy tegyen eleget a vegyifegyver-egyezményből eredő kötelezettségeinek” – fogalmazott Price.
A szankciók kilenc orosz állampolgárra vonatkoznak, akik kötődnek az ország vegyifegyver-programjához vagy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálathoz (FSZB), amelyet az Egyesült Államok felelősnek tart Navalnij megmérgezéséért.
Alekszej Navalnij, Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legismertebb bírálója, 2020. augusztus 20-án kórházba került Omszkban, miután rosszul lett a Tomszk-Moszkva repülőjáraton. Az omszki mentőkórházból hozzátartozói kérésére Berlinbe szállították. Német, francia és svéd laboratóriumi eredmények szerint novicsok típusú harci idegmérget találtak a szervezetében. A médiában megjelent az az állítás, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberei mérgezték meg, Navalnij pedig személyesen Putyint vádolta meg a merénylet elrendelésével.
Navalnijt január 17-én Moszkvában őrizetbe vették, amikor hazatért a berlini kórházi és rehabilitációs kezelés után. Február 2-án egy moszkvai bíróság letöltendőre változtatta a Navalnijra az úgynevezett Yves Rocher-ügyben korábban kiszabott felfüggesztett szabadságvesztést. Az ítélet értelmében az ellenzéki politikusnak a korábban házi őrizetben eltöltött idő figyelembe vételével a rá kirótt három és fél évből valamivel több mint két és fél évet kell letöltenie.
„Navalnij mérgezése a vegyi fegyverek használata elleni nemzetközi normák megdöbbentő megsértése volt, és része volt annak a kampánynak, amely az oroszországi ellenvélemények elhallgatására irányul” – mondta pénteken Andrea Gacki, az Egyesült Államok Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatalának (OFAC) igazgatója.
A pénzügyminisztérium közlése szerint a szankciók érintik a magánszemélyek és szervezetek összes, az Egyesült Államokban található ingó és ingatlan vagyonát.
Izraelben csökkentik a korhatárt a harmadik oltáshoz
Izraelben negyven évre csökkentették a harmadik oltásra jogosultak alsó korhatárát – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet pénteken.
A negyven év felettiek mellett oltásra jelentkezhetnek a kockázatmentes tanévkezdés érdekében a pedagógusok, a gyermeket váró nők, az egészségügyi dolgozók, az egészségügyi és népjóléti intézmények betegei és gondozói, a fogyatékossággal élők és gondozóik, az idősgondozók, a büntetésvégrehajtási intézmények foglyai és őrei, valamint a cukorbetegek és a túlsúlyosak, ha öt hónapnál régebben vették fel az első két vakcinát.
Az egészségügyi minisztérium csaknem százfős járványügyi tanácsadó csoportjának ajánlását Nachman Asnak, a minisztérium főigazgatójának még jóvá kell hagynia, de ez bizonyosan megtörténik, és az egészségbiztosítók már megnyitották az időpontkérés lehetőségét honlapjukon és applikációjukon az oltást kérők számára.
Naftali Bennett miniszterelnök 49 éves, és péntek reggel már be is oltatta magát. „Újabb fontos lépést tettünk a delta vírusváltozat elleni küzdelemben” – mondta Bennett nem sokkal a szakemberek javaslatának bejelentése után.
„A világon elsőként az izraeliek kapták meg a harmadik oltást, és a továbbiakban újabb és újabb korosztályok számára nyitjuk meg az újraoltás lehetőségét” – tette hozzá, és felszólított minden olthatót, hogy keresse fel az oltóhelyeket, vállaljon felelősséget a többiek egészségéért és megélhetéséért. „Most nincs idő az életünk kockáztatására. Itt az ideje, hogy fokozzuk a deltahullám leküzdésére irányuló erőfeszítéseket, és megakadályozzuk a zárlatot, amely árt a gazdaságnak és a megélhetésnek. Ne vesztegessük az időt!” – kérte a kormányfő az ország lakosaitól.
December vége óta Izrael mintegy 9,3 millió lakosából eddig 5 881 743-t (tizenkét évesnél idősebbeket) már legalább egyszer beoltottak a Pfizer/BionTech vakcinájával. Ez az ország lakosságának 63,25 százaléka, de nem bizonyult elégnek a SARS-CoV-2 vírus erősen fertőző delta variánsa által okozott újabb járványhullám megfékezésére.
Az emiatt meghirdetett emlékeztető oltást adó kampány során augusztusban 1 266 922, 50 évesnél idősebb vette fel harmadszor is a vakcinát, ami az izraeliek 13,62 százalékát jelenti.
Hozzávetőleg 150 ezer teszt elvégzésével csütörtökön 7 692 új fertőzöttet azonosítottak, 5,54 százalék volt a fertőzöttek aránya. Jelenleg 62 922 aktív vírushordozót tartanak nyilván Izraelben, 957-en vannak közülük kórházban, ahol a súlyos betegek száma 594-re emelkedett, és már 108-an szorulnak lélegeztetőgépre. A pandémia kialakulása óta 975 543 koronavírus-fertőzöttet azonosítottak, a betegségben tavaly február óta 6 759-en haltak meg Izraelben.