Kósa Lajos és a zsidók, néma németek és a migráció, vitatkozó történészek és a polgármesterek, zsidó filmfesztivál, veszedelmes oroszok, cserbenhagyott ukránok, bizakodó britek. Az elmúlt hét eseményeinek összefoglalója Neokohn cikkek környezetbarát újrahasznosításával. Ha egész héten csak egy cikkre jut ideje, ez legyen az.
Kósa Lajos a Fidelitas tisztújító kongresszusán múlt szombaton azt a zavarbaejtő kijelentést tette, hogy szerinte
„a zsidók kénytelenek voltak, vagy lehet, hogy jól is esett nekik a nyilas vitézt megszavazni a Hajdú-Bihar megyei közgyűlésbe”.
Köves Slomó rabbi annyira felhúzta magát, amiért a Fidesz országgyűlési képviselője a debreceni zsidókon köszörülte a nyelvét, hogy szenvedélyes cikkben utasította helyre a Fidesz országgyűlési képviselőjét:
visszautasítom, hogy a magyar politikai közélet erkölcstelenségének terhét bárki is a zsidóságra terhelje át!
Kósa óvatosan visszakozott, és hétfő reggel Facebook-oldalán kissé dodonai módon kért elnézést botrányt kavaró megjegyzése miatt:
Ha szavaimmal, megfogalmazásommal akár egyetlen magyar zsidó polgártársamat is megsértettem, úgy azért tőlük bocsánatot kérek”.
Köves rabbi ezután az ATV-ben nyomatékosította, hogy
a zsidóságról egységes homogén közösségként beszélni mindenképpen veszélyes tévút, és sajnálatos, hogy a zsidóságról még mindig élnek olyan negatív nyelvi beazonosítások, amik az elmúlt 100-150 évben mélyen beivódtak a magyar köznyelvbe.
Kósa a zsidó közösségi televízió, a Heti TV Pirkadat című műsorában is magyarázkodott még egy sort, de belebonyolódott, és le akarta tiltani a felvételt, amiről viszont kiderült, hogy élő adás volt.
Olvasnivalók a hét végére
Ezen a héten is több, elgondolkodásra, vitára késztető írással jelentkeztünk:
Gallai Tamás azt latolgatja, hogy mennyire veszélyes Oroszország a Nyugat szabadságára, mivel szerinte Putyin birodalmának az az érdeke, hogy gyengítse Amerikát és Európát.
Krisztina Koenen arra figyelt fel, hogy a német kereszténydemokraták kongresszusán két és fél napon keresztül egyetlen szó sem esett az ország legégetőbb problémájáról, a migrációról.
Veszprémy László Bernát a polgármesterek holokausztban betöltött szerepéről bonyolódott vitába Karsai László történésszel, aki a Magyar Narancs hasábjain írt csípős hangvételű recenziót főszerkesztő-helyettesünk nemrég megjelent könyvéről. Karsai nem hagyta szó nélkül a viszontválaszt sem.
Seres László a Trump elleni impeachment eljárással kapcsolatban kifogásolja, hogy a demokraták gyanúsan lapítanak Ukrajnával kapcsolatban, pedig szerinte beláthatatlan károkat okozna, ha Amerika, illetve a Nyugat semmibe venné, cserben hagyná az új, nyugatos ukrán elnököt.
Kulifai Sára remekül szórakozott a 8. Zsidó és Izraeli Filmfesztiválon bemutatott „A Tel-Avivban minden megtörténhet” (Tel Aviv on Fire) című izraeli filmvígjátékon, mely az izraeliek és palesztinok nehézkes együttélésének állít tehát görbe tükröt.
Wallenstein Róbert is ellátogatott a 8. Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztiválra, melynek egyik programján arról beszélgettek, hogy az első nagyobb filmgyárak közel háromnegyedét Hollywoodban mind olyan emberek hozták létre, akik Közép-Kelet-Európából származtak, és túlnyomó többségük zsidó családban született.
Veszprémy László Bernát megemlékezett a 135 éve született Schönfeld Józsefről, a két háború közti jobboldali cionizmus kiemelkedő alakjáról, a Zsidó Szemle főszerkesztőjéről, aki Neokohnt csinált a Horthy-korban.
Csere Ivett összefoglalta, hogy mit érdemes tudni a jövő héten esedékes brit előrehozott választásokról, amelyektől a toryk azt remélik, hogy kellő támogatottságot szereznek ahhoz, hogy gond nélkül és mihamarabb búcsút inthessenek az EU-nak.
Múltheti összefoglalónk itt olvasható:
