A közvélemény-kutatások egységesen stabil konzervatív győzelmet várnak, de megismétlődhet a Munkáspárt meglepetésszerű előretörése?
Nagy-Britanniában december 12-én, azaz jövő hét csütörtökön tartják a Brexit-ügy elhúzódásával összefüggő előrehozott választásokat.
Noha elsőre meglepőnek tűnhet az időzítés, nem első alkalommal járulnak ilyenkor urnához a brit szavazók – 1910-ben, 1918-ban és 1923-ban szintén az év utolsó hónapjában tartottak választásokat.
A szigetországban zajló folyamatokról hét pontban összesítettük a legfontosabb tudnivalókat.
- Miért tartanak előrehozott választásokat?
A brit parlament november 6-án oszlott fel hivatalosan. Ugyan a következő választás 2022-ben lett volna esedékes, Boris Johnson miniszterelnök új választásokat írt ki azt követően, hogy a brit parlament – a Brexitről szóló hosszas viták során – véglegesen patthelyzetbe került.
A Konzervatív Párt vezére azt reméli, ezúttal kellő támogatottságot szerezhet ahhoz, hogy legközelebb gond nélkül és mihamarabb búcsút inthessen országa az Európai Uniónak.
- Hogyan állnak a pártok?
A legfrissebb közvélemény-kutatások összesítései alapján a Konzervatív Párt 42 százalékkal áll az élen, míg a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt támogatottsága 32 százalék körüli.
Tehát Boris Johnson pártja 10-11 százalékpontos előnnyel vezet Jeremy Corbynnal szemben.
Ugyanakkor érdemes megemlékezni arról, hogy 2017-ben a toryk sokáig hasonló arányban vezettek, ám akkor a Theresa May által kiírt választás napjáig, többek meglepetésére a Munkáspártnak sokat sikerült lefaragnia hátrányából.
„A két évvel ezelőtti eset azonban nem egy hét alatt történt, hanem hosszabb folyamat eredményeként zajlott le” – hangsúlyozta lapunknak Egedy Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója.
A szakértő szerint ezúttal jelentősen kisebb az esély arra, hogy a következő egy hétben drasztikus változás történjen, noha váratlan tényezők mindig fordíthatnak az eredményeken, illetve az ún. egyszemélyes választókerületekre épülő brit választási rendszer is szolgálhat meglepetésekkel, hiszen itt a „győztes mindent visz” elve érvényesül.
A Brexit Párt ugyanis nem indít jelölteket azokban a körzetekben, ahol legutóbb a konzervatívok győztek – ellentétben azokkal a kerületekkel, ahol a Munkáspárt aratott sikert.
„Nigel Farage pártjának nincs rá sok esélye, hogy parlamenti mandátumot szerezzen [jelenlegi támogatottsága 5 százalék alatti szinten áll], de taktikájával jelentősen ronthatja a konzervatívok esélyeit. Elképzelhető, hogy annyira megosztja a Brexit-párti szavazókat, hogy ezekben a körzetekben nevető harmadikként a Munkáspárt győz” – hangsúlyozza Egedy.
- Mi történik, ha nem születik abszolút többség?
Abban az esetben, ha egyik pártnak sem sikerülne önállóan abszolút többséget szereznie, új választás kiírása mellett felmerül egy olyan koalíció lehetősége is, ami a Liberális Demokraták és a Munkáspárt között köttetne. Erre azonban meglehetősen kevés az esély, hiszen a két párt tagjai több kérdésben is élesen szemben állnak egymással.
Felmérések szerint a Liberális Demokraták Pártjára jelenleg a brit szavazók 14 százaléka voksolna.
„Főleg Corbyn személye megosztó. Radikális baloldali programot hirdetett meg, és az antiszemitizmushoz kapcsolódó botrányai miatt még kevesebben fogadják el. Jelenleg ugyan erősnek tűnik a pozíciója saját pártján belül, egy koalíciós lehetőség esetén viszont nem kizárt, hogy megválnának tőle, hogy a Liberális Demokraták nyitottakká váljanak a koalícióra” – fogalmazott a szakértő.
- Mi a helyzet a skótokkal?
A Skót Nemzeti Párt várhatóan megszerzi a Skóciának járó parlamenti mandátumok többségét, még az sem kizárt, hogy a mérleg nyelveként szolgálnak majd. Ebben az esetben a párt korábban egy második, skót függetlenségről szóló népszavazás ígéretét szabta meg támogatása feltételként.
Boris Johnson több alkalommal is kategorikusan kifejezte, hogy nem adna erre új esélyt, míg a Munkáspárt vezetője egyértelműen még nem utasította el ennek a lehetőségét, bár leszögezte, hogy a közeljövőben nem támogatná a felvetést.
- Ki mit ígért?
„A Munkáspárt programja meglehetősen merész, a konzervatívok pedig sokáig igen kevés konkrétumot ígértek” – mondta lapunknak Egedy, aki szerint Jeremy Corbyn pártja olyan radikális baloldali programokkal lépett elő, amiknek finanszírozása több kérdést is felvetett a brit közéletben. A posta- és vasúthálózat államosítására, illetve mélyreható energiapolitikai reformokra egyaránt elhangzottak ígéretek a Munkáspárt vezetőjétől.
| Londoni pénzügyi elemzők szerint a kormányzó brit Konzervatív Párt választási programjából levezethető költségvetési lazítás csekély, a két nagy országos ellenzéki erő, a Munkáspárt és a Liberális Demokraták programja jelentős növekedési többletet adna a brit gazdaságnak a belátható előrejelzési távlatban.
Az egyik tekintélyes londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, az Oxford Economics pénteken ismertetett tanulmányában közli: saját modellszámítási módszertana alapján 0,2 százalékpontra becsüli azt a növekedési többletet, amelyet a brit hazai össztermék (GDP) a konzervatívok választási programja alapján a következő parlamenti időszak végéig, a 2024-2025-ös pénzügyi évre elérhetne a választások nélküli alapeseti prognózishoz képest. (MTI) |
Boris Johnson pártprogramja pedig egy új, ausztrál típusú bevándorlási törvényre épül, ami többek között
- szakít az EU-ból és EU-n kívül érkezők megkülönböztetésével, és a tartós letelepedési szándékkal érkezőktől 625 angol font letételét követeli;
- előnyben részesíti az angol nyelvtudással bíró és szakképzett munkavállalókat – különös tekintettel azokra, akik a brit egészségügyi szektorban szeretnének elhelyezkedni;
- nem ad letelepedési engedélyt azoknak, akik korábban a saját hazájukban bűncselekményt követtek el.
- Merre tovább, Brexit?
A korábban megszabott átmeneti időszak december 31-ig tart, aminek a meghosszabbításától a Munkáspárt és Liberális Demokrata Párt sem zárkózna el, Johnson viszont egyértelmű ígéretet tett rá, hogy győzelme esetén nem hosszabbítaná meg ezt az időszakot, és 2021 januárjától már teljesen újfajta, a kilépési egyezmény feltételei által szabályozott viszony fűzné az Egyesült Királyságot az Európai Unióhoz.
- Mikor lesz meg az eredmény?
A szavazóhelyiségek várhatóan jövő hét csütörtökön, este 10 órakor zárulnak le a szigetországban. A szavazatokat két lépésben összesítik, amiknek eredményeiről pénteken, a kora reggeli órákban értesülhetünk majd.