A kovászossal kapcsolatos teljes tilalom egyik tanítása

A kovászossal kapcsolatos teljes tilalom arra tanít, hogy milyen nagy fontossággal bírnak még a legkisebbnek tűnő dolgok is.

2009-ben a Hadron részecskegyorsító túlmelegedett. Kiderült, hogy a problémát egyetlen kenyérmorzsa okozta, amit egy arra repülő madár ejtett a szerkezetbe. Peszách középpontjában éppen az ilyen apró morzsák ereje áll. Az ünnep napjain tilos búzát, árpát, rizst, zabot vagy tönkölyt tartalmazó kovászos ételt vagy italt fogyasztanunk, birtokolnunk vagy hasznot húznunk belőle bármi módon. Bár a tiltott ételek esetében sok esetben fennáll a „bitul” – megsemmisülés fogalma, vagyis a kis mennyiségű tiltott étel semmissé válik egy nála sokszor nagyobb mennyiségű megengedett ételben, a chámec esetében nincs így. Még ha a peszáchra kóser étel ezerszer több is, mint a beleesett kenyérmorzsa, a chámec chámec marad.

A chámec (חמץ) és a macesz (מצה) kifejezés betűi majdnem teljesen megegyeznek: chet-mem-cádi, illetve mem-cádi-hé. Ahol különböznek, a chet és a hé betűben, ott az egyetlen különbség egy aprócska tintapötty, szinte jelentéktelen vonaltöredék – mégis ez az, ami elválasztja a kovászost a kovásztalantól.

A csernobili Menachem Nochum magyarázata szerint a jécer hárá, az emberben munkálkodó rossz ösztön nem arra ösztönöz minket, hogy átlépjünk valami erőteljes határt, hanem mindig csak azt súgja, hogy egy ilyen picike dolog – egy apró csalás, egy kicsi hazugság – igazán lényegtelen.

Sok kicsi azonban, mint tudjuk, sokra megy és az ember előbb-utóbb már észre sem veszi, hogy bűnt követ el.

Peszáchkor a legkisebb mennyiségben is tilos a kovászos, és ez arra tanít minket, hogy mindennek jelentősége van, még akkor is, ha az a dolog nagyon kicsi. Egyetlen kenyérmorzsa képes leállítani egy hatalmas szerkezetet és a rossz ösztön egyetlen szemcséje tönkreteheti az ember isteni lelkét.

A jó hír azonban az, hogy ennek az ellenkezője is igaz: minden egyes micva számít, minden egyes jó cselekedet jelentőséggel bír.

Köves Slomó: a belső kovászunktól is meg kell szabadulni

Pészah kapcsán nyilatkozott a Magyar Nemzetnek az EMIH – Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija.

Az ember sokszor úgy szeretne változást elérni magában, hogy kitűz maga elé egy nagy célt, és azt megpróbálja minél hamarabb elérni. Ezek a vállalkozások gyakran kudarcot vallanak, az ember gyorsan belefárad és feladja a kísérletet. Érdemes tehát inkább a kis lépésekre koncentrálni, a lassú, de maradandó változásra. Bár ezzel nem lehet bekerülni a rekordok könyvébe, mégis ez jelenti az igazi változást.

Ahogyan egyetlen morzsányi chámec tönkreteheti a spirituális növekedést, ugyanúgy egyetlen nemes pillanat megváltoztathatja az életünket és egyben családunk életét.

Jelenleg úgy néz ki, hogy idén peszáchkor úgy ülünk a széderasztalhoz, hogy a túszok még mindig Gázában vannak és izraeli katonák harcolnak értük és értünk. Úgy ünnepeljük a szabadságunkat, hogy közben a testvéreink rabláncon vannak vagy hősiesen küzdenek a kiszabadításukért. Hat hónapnyi háborús időszak után elképzelhető, hogy úgy érezzük: kifáradtunk, már nehéz ugyanazzal az elkötelezettséggel imádkozni a túszokért, a katonákért és a békéért, mint eleinte.

De ne feledjük: a legkisebb erőfeszítés is számít, és lehet, hogy éppen az mozdítja el a mérleg nyelvét!

Néhány napja rakéták és drónok százait lőtték ki Iránból Izraelre. A zsidó állam és szövetségesei sikerrel kivédték a támadást, és a rakéták csak minimális kárt okoztak. Mindenki egyetért abban, hogy csoda történt. Ha egyetlen radar csak a másodperc törtrészével is vétette volna el a beérkező rakétát, borzalmas tragédiák történhettek volna és emberéletek veszhettek volna oda. Minden kis tett, minden ima számít, és együtt, közös erőfeszítéssel győzni fogunk. Szenteljük a micváinkat, kisebb-nagyobb jó cselekedeteinket, a pozitív változás irányába tett minden egyes kis lépésünket a zsidó nép védelmének, hogy csodákat láthassunk és minél hamarabb, még ebben az évben eljöhessen a megváltás.

Ez a cikk eredetileg a Zsido.com oldalán jelent meg.

Ezt a cikket szerkesztőségünk az ünnep beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.

Pészah – a szabadság ünnepe

Erdélyben a 16. században jött létre a székely zsidózók, a szombatosok hitfelekezete, akik megtartották a zsidók egyiptomi kivonulásának ünnepét.