Orwelli baloldal, választási matematika, Biden mézesmadzagja, Trump káosza, hasonszőrű brexit, oszladozó parlament, balról jövő provokáció, buborék-létezés, labilis németek, múzsák a halálsoron, zsidó bárók. Az elmúlt hetek izgalmas olvasmányainak összefoglalója Neokohn cikkek környezetbarát újrahasznosításával.
Amerikai elnökválasztás
Seres László szenvedélyes publicisztikájában az amerikai elnökválasztás előtt arra a kínzó kérdésre kereste a választ, hogy Ki állítja meg az orwelli baloldalt Amerikában? Szerinte a választás fontos tétje, hogy Trump vagy Biden elnöksége képes-e visszaszorítani az egyre totalitáriusabb SJW-kultúrát.
Hajdú Tímea arra az izgalmas matematikai feladványra kereste a megoldást, hogy mi történik, ha döntetlenül zárul az amerikai választás? Az amerikai alkotmány miatt egy ilyen helyzet még akkor is Trump győzelmét jelentheti, ha mind a két ház a demokraták kezében van. A választás másnapjának idegölő várakozásában számára egyértelművé vált, hogy a legtöbben kizárólag Trump miatt mentek el szavazni: ki azért, mert gyűlöli, ki azért, mert támogatja. Azután ahogy érkeztek az eredmények, és látszott, hogy egyre apad Donald Trump előnye, azt latolgatta, hogy nyerhet-e még egyáltalán az amerikai elnök.
Tóth András az amerikai elnökválasztás gazdaságpolitikai vonatkozású tétjét vette górcső alá. Az előjelek alapján úgy tűnik, Biden több mézet ígér a madzagra, mint Trump, aki a hosszútávú versenyképesség gazdagságot és munkahelyeket teremtő hatására apellál.
Eperjesi Ildikó az amerikai elnökválasztás előtt Donald Trump külpolitikai teljesítményét annak fényében tette mérlegre, hogy nagyon sok embernek – főleg Európában – az első dolog, ami eszébe jut Trump kormányzásáról: a káosz. Ildikó azt is megpróbálta megfejteni, hogy mire számíthat a világ és főleg Európa, ha januártól Biden lesz a Fehér Ház ura. Úgy véli, hogy a demokrata elnökjelölt egyesítené a világ demokráciáit, ezeknek az élén szállna szembe „a populistákkal, nacionalistákkal, demagógokkal, az autoriter hatalmakkal”.
Ildikó szerint ráadásul még az is az amerikai elnökválasztás kimenetelétől függhet, hogy Boris Johnson kormánya megállapodik-e az EU-val a brexit utáni brit-uniós viszonyról. Több uniós fővárosban is úgy vélik, a brit kormányfő az egyezmény nélküli végleges távozás mellett dönt, amennyiben a jelenlegi, politikailag hasonszőrű, a brexitet támogató amerikai elnök hosszabbíthat.
Izrael, zsidóság
Nagy Gabriella arról számolt be, hogy az amerikai elnökválasztással kapcsolatos várakozás feszültségét fokozva az izraeli jobboldali ellenzék a koalíción belüli feloldhatatlan ellentétekre hivatkozva feloszlatná az izraeli parlamentet, így két éven belül a negyedik választást tarthatják a zsidó államban.
Csere Ivett a Jerusalem Center for Public Affairs emeritus elnökével készített interjút, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a legtöbb Izrael-ellenes provokáció balról jön. Ráadásul Manfred Gerstenfeld szerint a koronavírus után csak mélyülni fog a migrációs válság Európában.
Történelem, kultúra, sport
Wallenstein Róbert Izrael legjobb úszójával, Hosszú Katinka Iron csapatának tagjával, Jakov Tourmakinnal buborék-létezésről, állami támogatásról és arab versenyek barátságtalanságairól beszélgetett, aki abba is beavatott bennünket, hogy mi a következő nagy álma.
Pelle János recenziójában kiemelte, hogy Götz Aly Az egyensúlyát nem találó nép című új könyve összefüggést vázol fel a mai, egyesült Németország politikája és közgondolkodása és a Harmadik Birodalom között: a németek azért nem találták meg a „lelki egyensúlyukat”, mert az 1933 és 1945 között elkövetett és átélt szörnyűségek még mindig elhomályosítják tisztánlátásukat, képtelenek voltak feldolgozni huszadik századi történelmüket. Szerzőnk olvasóink figyelmébe ajánlja Zoltán Gábor „Szép versek 1944” c. kötetét is, mely új szempontból mutatja be történelmünk legtragikusabb esztendejét: mit éreztek a többségi társadalomnak azok a csoportjai melyek a zsidók diszkriminációját, majd deportálását, később pedig a legyilkolását támogatták, vagy elégedetten tudomásul vették?
Cseh Viktor a Halottak napja alkalmából emlékeztett rá, hogy a Fiumei úti sírkert zsidó részlegében a mauzóleumoknak már csak kis töredékét keresik fel a rokonok. Ennek pedig nem kizárólag a holokauszt az oka, hanem a zsidó vallásból kitértek családjának ellentmondásos viszonya a keresztény szokásokhoz.
Előző összefoglalónk itt olvasható:
