Ha mindkét jelölt 269 elektort visz el november harmadikán, akkor a Kongresszus dönthet arról, ki lesz az elnök. Ám az amerikai alkotmány miatt ez még akkor is Trump győzelmét jelentheti, ha mind a két ház a demokraták kezében van.
Az eredmények bejelentése előtti utolsó órákban mindenki azt találgatja, ki nyeri az amerikai elnökválasztásokat, és cikkek sokasága jelenik meg statisztikákról, a levélszavazatokról és a lehetséges jogi komplikációkról. Van azonban egy olyan végeredmény, amelyre valószínűleg kevesen mernének fogadni; ez pedig az, hogy mindkét jelölt pontosan 269 elektort visz el, amely így döntetlenhez vezetne. Ez már négy éve is felmerült, mint lehetséges eredmény, azonban az amerikaiak szerencsére elkerülték az ezzel járó bonyodalmakat.
Az elektori rendszer szépsége, hogy a kis lakossággal rendelkező államoknak is van jelentősége, amivel egy populáris szavazatokra építő rendszerben egyébként nem rendelkeznének. Ahhoz, hogy valaki négy évre beköltözhessen a Fehér Házba, az kell, hogy 270 elektori szavazatot nyerjen el az 538-ból. Az államok a lakosságuk aránya szerint rendelkeznek az elektori szavazatokkal, így a legnagyobb állam Kalifornia 55, míg a legkisebb, Wyoming csak 3 elektori szavazatot jelent.
Az elektori rendszer:
Az amerikai alkotmány második cikkelye részletesen leírja, mi történik, ha két jelölt egyenlő számú elektori szavazatot kap. (Érdekesség, hogy a kezdeti időkben nem csak két, hanem akár négy jelölt is indult, és általában igen szoros eredmények születtek. Egy másik már elvetett szokás az volt, hogy az alelnök a második legtöbb szavazatot kapó jelölt lett.)
Amennyiben a jelöltek 269-269 elektori szavazatot kapnak, az elnök személyéről az újonnan megválasztott Kongresszus dönt.
A jelenlegi állás szerint a demokraták megtartják a Képviselőházat és várhatóan a republikánusok maradnak többségben a Szenátusban, bár egyes felmérések azt mutatják, van esély arra, hogy mindkét ház a demokraták kezébe kerül. Az új Kongresszus januárban ül össze, ami azt jelenti, hogy egyenlő eredmény esetén egészen januárig nem lesz döntés arról, ki az új elnök.
Az alkotmány még bonyolít a dolgon azzal, hogy a Képviselőház kezébe adja a döntést az elnök személyével kapcsolatban, míg az alelnökről a szenátus dönt.
Ez elvben azt jelenthetné, hogy a demokrata Képviselőház megválasztja Joe Bident elnöknek akkor is, ha az eredmény egyenlő, míg a Szenátus adhat mellé egy alelnököt. Azonban a bonyodalmak még mindig nem érnek véget,
ugyanis az alkotmány szerint az elnökről nem a többség dönt, vagyis nem az számít, ki van többségben számszerűleg a Képviselőházban, hanem, hogy ki rendelkezik több delegációval: vagyis hány államban vannak a képviselői többségben. Így mind az ötven állam egy szavazatot kap aszerint, hogy melyik párt képviselői vannak többen.
Jelenleg 26 államban vannak többségben a republikánusok, és 23-ban a demokraták. Így az az érdekes helyzet is előállhat, hogy a kisebbségben levő republikánusok dönthetnek az elnökségről, ha sikerül megtartaniuk a 26:23-as arányt.
A delegációk jelenlegi felosztása:
Amennyiben a Képviselőház sem tud dönteni, abban az esetben az Electoral Ventures oldala szerint az alelnököt (amennyiben őt a Szenátusban sikerült megválasztani) iktatják be elnöknek, és marad is ebben a pozícióban, amíg a Képviselőház nem dönt az elnök személyéről.
A Center for Politics szakértői szerint a republikánusoknak a 269-es döntetlen lenne a legjobb eredmény, hiszen, ha a jelenlegi számokat megtartják, akkor még döntetlen esetén is megválaszthatják Trumpot, annak ellenére, hogy nincsenek többségben a Képviselőházban. A Fox News-on megjelent cikk szerint bonyolítaná a helyzetet, ha egyenlő lenne a delegált képviselők száma egy-egy államban, azonban jelenleg egyedül Pennsylvaniában egyenlő a jelöltek száma, így a republikánusoknak az ő távolmaradásával is meg van az előnyük.
A Mehlman Castagnetti Rosen & Thomas lobbicsoport szerint 64 kombináció van, amiben egyenlő eredmény születhet:
Szinte minden választásnál előkerül a 269-269 eredmény lehetséges kimenetele, azonban általában csak érdekesség marad, és végül nem kell a Kongresszusra bízni az ország sorsát. Hillary Clinton és Donald Trump párharcakor leginkább az eredmények érkezése közben merült fel először, hogy mi lenne, ha egyenlő számú elektort szereznének a jelöltek, de végül Trump egyértelműen győzött.
Idén a felmérések egy sima Biden-győzelmet jósolnak, bár a négy évvel ezelőtti választással szemben most jelentősebb azoknak a száma, akik továbbra sem zárják ki Trump győzelmét.
Az amerikai társadalom akkor jár legjobban, ha az eredmény teljesen egyértelmű, hiszen egy egyenlő eredmény könnyen vezethetne a szoros államokban újraszámolásokhoz és esetleges perekhez, amik még inkább megrendítenék az amerikai alkotmányos rendszerben vetett bizalmat.
A demokraták közül már évek óta többen az elektori rendszer lebontásáért kampányolnak, és egy esetleges döntetlen lökést adna ennek a követelésnek.
Ilyen izgalmas választási matekra azért valószínűleg nem lesz szükség. Bár ahogy a kombinációkat számoló Bruce Mehlman washingtoni lobbista megjegyezte: ilyen eredmény tényleg csak 2020-ban lehetséges.
