Rendszerszintű antiszemitizmus, magyarozó professzor, zsidózó antirasszisták, befagyott turizmus, jelentőségteljes annektálás, antikapitalista járvány, szobordöntő gondolatkísérlet, rejtett zsidó vonatkozások. Az elmúlt hét izgalmas olvasmányainak összefoglalója Neokohn cikkek környezetbarát újrahasznosításával.
Büchler Tamással, a magyar zsidóság ismert aktivistájával beszélgetett Wallenstein Róbert, akitől többek között azt is megtudjuk, hogy ő fogja felügyelni azt a projektet, melynek keretében a CEJI (A Jewish Contribution to an Inclusive Europe, magyarul: Zsidó Hozzájárulás Egy Befogadó Európához) szervezet nagyobb összeget nyert az Európai Bizottságtól egy olyan hálózat kiépítésére, amely nemzetközi terepen újdonságnak számító eszközökkel és módszerekkel lép fel az antiszemitizmus ellen, mely szerinte Európában rendszerszintű probléma.
A hét egyik legolvasottabb híre volt, hogy „antirasszista” tüntetők „mocskos zsidózták” az ellentüntetőket Párizsban, miközben Izraelt a palesztinok mészárlásával vádoló transzparenseket lobogtattak.
Az izraeli Haaretz lapban szenvedélyes szócsata bontakozott ki a magyarok antiszemitizmusáról és Orbán Viktorról, melynek keretében Jehuda Lukacs nyugalmazott egyetemi tanár „Miért szeretik annyira a magyarok a sorosozó, homofób, migránsellenes Orbánt?” címet viselő írását Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár sem hagyta szó nélkül.
Nagy Gabriella helyzetjelentéséből kiderül, hogy a zsidó államban nem múlik a járvány, befagyott a turizmus, de az izraeliek továbbra is optimisták annak ellenére, hogy az augusztusi légiforgalmi korlátozás enyhítése a regisztrált fertőzöttek hirtelen megnövekedett száma miatt egyre bizonytalanabbnak tűnik.
Megyeri A. Jonatán folytatta a tervezett júdea-szamáriai annektálás hátterét megvilágító ismeretterjesztő sorozatát, melynek eheti részében Ciszjordánia stratégiai jelentőségével szembesíti az olvasót a zsidó állam békéjének és biztonságának szemszögéből.
Bíró Ákos rámutat, hogy a Jordán-völgy annektálása Izrael szempontjából biztonságpolitikai szükségszerűség, mivel az Irán által finanszírozott terroristák beszivárgása csak a határvidék teljes kontrollja révén szűnhet meg.
Gyenge Dániel attól tart, hogy vírus után az antikapitalizmus járványa jöhet, mivel a gazdaság feletti állami kontroll kiterjesztését csak a magántulajdon eltörlésével, a piac leépítésével lehet hatékonyan véghezvinni.
Jonathan S. Tobin eljátszott az abszurd gondolattal, hogy ha a rasszizmus miatt emlékművek ledöntése zajlik a világon, akkor miért ne tehetnénk meg mindezt az antiszemiták szobraival is?
Pelle János ezúttal Bereményi Géza Magyar Copperfield c. regényének rejtett zsidó vonatkozásait vette górcső alá, amelyek miatt szerinte a kötetet érdemes lenne elhelyezni a majdani Sorsok Háza Teleki téri piacról megemlékező kamarakiállításának tárlójában. Másik írásában arra emlékeztet, hogy az 1945-ös és 46-os miskolci tüntetések és lincselések egyértelműen jelezték, hogy a magyar társadalmat milyen erősen foglalkoztatta a „zsidókérdés”.
Előző összefoglalónk itt olvasható:
