Az eredetileg júniusra, majd július közepére tervezett nyitás legújabb határideje augusztus elejére várható. Az augusztusi légiforgalmi korlátozás enyhítése a regisztrált fertőzöttek hirtelen megnövekedett száma miatt azonban egyre bizonytalanabbnak tűnik.
Izraelben a gazdaságot megbénító karanténidőszak fokozatos feloldásával az elmúlt egy hónap folyamán a bevételt termelő összes szektor zöld jelzést kapott, a vasúton és a légiközlekedésen kívül.
A vonatközlekedés hosszú idő után korlátozással (500 előzetesen megváltható jegy/járat), a kormányhatározat szerint hétfőtől indulhat újra. A Ben Gurion reptérre vonatkozó zárlat feloldása a tervek szerint augusztus elsejétől várható, először csak a görög és ciprusi turisták számára.
A korlátozások enyhítése nyomán úgy tűnik, a vírus palackból kiengedett szelleme is szabad utat kapott: a napi elhanyagolható húsz regisztrált fertőzött száma néhány szabadon élvezhető hét alatt háromszáz körüli napi esetre ugrott. Az egyre növekvő tendenciát mutató regisztrált esetek ellenére az új kormány pénzügyi és egészségügyi minisztere is úgy véli, a fertőzések továbbterjedése lokalizálható oly módon, hogy az egészségügyi szabályok betartása mellett az izraeli gazdaság is új lendületet kapjon.
A kormány véleményével egybehangzóan az izraeliek is úgy gondolják, hogy az enyhe lefolyásúnak számító COVID-19 fertőzés semmi a mostanában tapasztalható bizonytalan, fizetés nélküli érzéshez viszonyítva.
A zsidó állam kormánya a vírus első hullámának tapasztalatait összegezve úgy döntött, hogy a “svéd-modellt” részesíti előnyben, a gazdasági miniszter Jiszrael Katz (Likud) kijelentette még egyszer nem történhet meg a gazdaság márciusihoz hasonló leállítása.
A nagy gazdasági leszedálás várható devizaárfolyam-következményeire a nemzeti bank felkészülten reagált, és úgy tűnik, túlságosan is sikerült bebetonoznia a dollár és az euró sékelhez viszonyított árfolyamát. Ezenkívül a gazdaság mutatói régen nem tapasztalt mínuszokat döntögetnek, beleértve a fogyasztói indexek és a lakáseladások tíz éve nem látott meredek zuhanását.
A nemzeti bank előrejelzése szerint Izrael gazdasága ebben az évben 4,5% -kal fog csökkenni, az OECD ennél pesszimistább, 6,2% -os visszaeséssel számol.
A munkanélküliségi ráta a hirtelen nyitás ellenére az általános országos karantént követő milliós arányhoz viszonyítva még mindig 20% feletti. A mintegy 700 ezer kényszerszabadságon várakozó munkanélküli főként a 70 ezer csőd szélén egyensúlyozó vállalkozás, valamint a turizmus jelenleg lélegeztetőre kapcsolt ágazataiból került bizonytalan anyagi helyzetbe.
A turizmus a zsidó állam folyamatosan növekvő és legjövedelmezőbb húzóágazata, évi több mint 20 milliárd sékel értékű devizaforgalmat biztosít, és körülbelül félmillió izraeli számára jelent biztos megélhetést. Az országba belépő turistákat kiszolgáló szektor összességében az utazási, a szállodai ágazatok, az idegenvezető cégek és egyéni vállalkozók, a boltok, valamint éttermek és szórakozóhelyek egymástól kölcsönösen függő és megtartó erejű, pókhálószerűen felépített bonyolult rendszerét jelenti.
Az úgynevezett általános izraeli turizmus mellett az ágazathoz kapcsolódik az ország egyik legnagyobb exportbevételét jelentő csiszolt gyémánt tőzsde, valamint a gyógyászati turizmus.
A meredeken zuhanó mutatókkal érvelő szakma nyomására a kormány úgy döntött, május végétől, Savuot hosszú hétvégéjét is beleszámítva zöld utat ad a belföldi turizmus számára.
A nyitás utáni legfrissebb nemzeti banki adatok szerint azonban a helyzet, legalábbis gazdaságélénkítő szempontból, nem sokat változott. Az izraeliek turizmusra költött hitelkártya-kiadásai több mint 60% -kal maradnak el a pandémiát megelőző időszaktól, és csak valamivel javult az április közepén mért 80%-os meredek eséshez viszonyítva.
A hónapokig tartó leállás után nem lévén külföldről beutazó turistaforgalom, a szállodák csak nagyon óvatosan térnek vissza a hétköznapi rutinhoz. A kormány a szállodák tulajdonosait újrakezdési támogatással kecsegteti, amennyiben visszahívják fizetés nélküli szabadságra küldött alkalmazottaikat. A támogatás mértéke nagyjából egyhavi minimálfizetésre futja, ahhoz azonban, hogy a szállodák újra vendégeket fogadhassanak, számos extra kiadással járó “korona” kritériumnak kell megfelelniük.
A feltételek teljesítése úgynevezett hatósági “lilatanúsítványhoz” (תו סגול) kötött, ami nagyjából azt jelenti, hogy a szálloda egészségügyi szempontból megfelel a követelményeknek, az ellenőrzött fertőtlenítő takarítás és mosás mellett rendelkezésre áll igény szerint steril (új) törölköző, palackozott ásványvíz, maszk, valamint kesztyű, és biztosítottak az étkezés vírusmentes feltételei.
A szálloda dolgozóira szigorú szabályok vonatkoznak, köztük természetesen a maszk állandó viselése és a higiénia, a munkakezdés előtti hőmérsékletmérés, valamint egy speciális kóddal történő egészségügyi minisztériumi bejelentkezés.
A vendégek sem léphetnek be maszk nélkül a szálloda területére, és kötelező a lépten-nyomon kifüggesztett MAMI (ממ״י (מסכה, מרחק, ידיים rendeletek betartása, azaz a maszk, távolságtartás és higiénia.
A belföldi turizmus megnyitására egyelőre visszafogottan reagáló szállodaipar forgalma jelenleg többnyire az izraeliek megszokott hétvégi telt házas foglalásaiból adódik, ezért a legtöbb szálloda egyelőre a nemzetközi légiforgalom megnyitására vár.
A koronavírus terjedésének kezdeti szakaszában a szakemberek nagyjából már decembertől jelentős kiesést jósoltak az idegenforgalmi szektorban, ahogy az is nyilvánvaló volt, hogy a reptér teljes leállásának gazdaságot érintő következményei annál nehezebben korrigálhatóak, minél tovább tart a korlátozás.
Az idegenforgalom befagyasztásának következményei a nemzeti légitársaság, az El Al esetében voltak a legsúlyosabbak.
Az amúgy komoly veszteséggel terhelt cég a teljes polgári közlekedésre vonatkozó zárlat után gyakorlatilag csődbe ment, dolgozóinak egy részét kénytelen volt elbocsátani vagy fizetés nélküli szabadságra küldeni. A kormány és a gazdasági miniszter nagyjából a cég államosítását előrevetítő ajánlatainak feltételeiről jelenleg is folynak a tárgyalások.
A jelenlegi patthelyzet közben odáig fajult, hogy az El Al utolsó még működőképes pillére, a teherforgalom is leállt, amikor egy szép napon a tartozások mértékére való tekintettel a komoly anyagi gondokkal küzdő reptér nem engedte felszállni az El Al egyik teherszállító gépét.
A Ben Gurion, a világ egyik legmodernebb, és Izrael első számú nemzetközi légi kikötőjének bevétele jelenleg néhány kivételtől eltekintve a teherforgalomra korlátozódik. A reptér dolgozói a március 15-én életbe lépett fizetés nélküli szabadságon vannak, amelynek a nemzeti biztosítótársaság (Bituach Leumi) által fizetett határideje elvileg május 31-én lejárt.
A bizonytalan helyzetre való tekintettel a kormány végül a fizetés nélküli szabadság támogatható határidejét kitolta augusztusig. A reptéri dolgozók szakszervezete azonban az egy hónapos türelmi idő helyett a kabinettől és közlekedési miniszterétől a légiforgalom korlátozásának enyhítéséről szóló ígéretet szeretne kicsikarni.
A reptéri alkalmazottakon kívül az egész idegenforgalmi szektor abban reménykedik, hogy – Netanjahu miniszterelnöknek az úgynevezett zöld országok osztrák, cseh, görög, új-zélandi és ausztrál vezetőivel folytatott egyeztetései nyomán – a kabinet, ha részlegesen is, de hamarosan feloldja a reptéri beutazási zárlatot.
Jelenleg a beutazás kizárólag izraeli állampolgárok számára lehetséges, új bevándorlók érkeztetésére, illetve magányos katonák (חייל בודד) családtagjainak látogatására korlátozódik, azzal a feltétellel, hogy minden esetben kötelező a megérkezés utáni két hét karantén.
Az eredetileg júniusra, majd július közepére tervezett nyitás legújabb határideje augusztus elejére várható, amelyet Netanjahu a görög miniszterelnök jeruzsálemi látogatása alkalmával jelentett be. Az augusztusi légiforgalmi korlátozás enyhítése a hirtelen megnövekedett regisztrált fertőzöttek száma miatt azonban egyre bizonytalanabbnak tűnik.
A korlátozásokba belefáradva, és a magas páratartalom miatt amúgy is nehezen elviselhető hőség beköszöntével, az izraeliek úgy döntöttek, hogy a maszk viselése időnként elhanyagolható tényező.
A kormány és az illetékes hatóságok a fertőzött esetek ugrásszerű megnövekedése miatt kizárólag a felelőtlen lakosságot vádolják. A többszöri figyelmeztetés ellenére is tovább súlyosbodó helyzetet látva a miniszterelnök végül kijelentette: “a megbetegedések száma újra növekszik, a korlátozások enyhítése nem lehetséges – nincs további gazdasági nyitás.”
Netanjahu ingerült nyilatkozata közvetlenül a görög delegáció látogatása és néhány órával azután hangzott el, hogy a gazdasági miniszter feloldotta a kulturális korlátozásokat, és a vonatközlekedés is elvileg újra indulhatott. Annak ellenére, hogy a miniszterelnök nem utalt közvetlenül a légi- és az idegenforgalom megnyitására, más lehetséges korlátozás feloldása nyilvánvalóan nem jöhet szóba, legfeljebb a korábbiak visszaállítása.
Egy frissen készült felmérés szerint az amerikaiak ötven éve nem voltak ilyen boldogtalanok, mint mostanság. Izraelben még nem készült ilyen felmérés, de az statisztika nélkül is köztudott, hogy a helyiek még a legkilátástalanabbnak tűnő helyzetben sem vesztik el életkedvüket és messze földön híres optimizmusukat.
Szinte mindenki anyagi gondokkal küzd, de a bizonytalan munkalehetőség mellett a közelgő annexió és az egymást követő belpolitikai válságok terheit az izraeliek nem viszik az utcára. A korlátozások enyhítésével a zsinagógák ismét életre keltek, a tengerpartok és az éttermek pedig megteltek a mosolyt takaró maszkon túl a szemekben csillogó optimizmussal. Az izraeliek úgy gondolják, biztató kezdetnek ez bőven elég.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.