Mint arról lapunk is beszámolt, május 4-én, vasárnap hajnalban a jemeni húti lázadók egy ballisztikus rakétát lőttek ki Izraelre, amely a Ben Gurion nemzetközi repülőtér közelében csapódott be, hat ember könnyebb sérülését okozva és átmenetileg megbénítva a légi közlekedést. Ez az első alkalom, hogy az Irán által pénzelt hútik rakétája elérte Izrael legforgalmasabb repülőterét, komoly aggodalmat keltve a lakosság körében.
Donald Trump elnök visszatérése a Fehér Házba jelentős fordulatot hozott az iráni atomprogrammal kapcsolatos amerikai diplomáciában. A korábbi, keményvonalas hozzáállás helyett most egy jóval pragmatikusabb megközelítést alkalmaz, amely új lendületet adhat a 2015-ös iráni atomalku, azaz a Közös Átfogó Cselekvési Terv (JCPOA) újjáélesztésének – írja elemzésében az Unherd publicistája, Tom Rogan.
Az Egyesült Államok és Irán között zajló titkos nukleáris tárgyalások egy olyan megállapodás irányába haladnak, amely szorosan követheti a 2015-ös, úgynevezett JCPOA egyezmény struktúráját – számol be az Israel Hayom. A tervezett új egyezmény azonban szigorúbb ellenőrzési mechanizmusokat és hosszabb távú kötelezettségvállalásokat tartalmazhat, miközben nem írná elő Teherán nukleáris infrastruktúrájának teljes felszámolását.
A jemeni húti lázadók vállalták a felelősséget egy ballisztikus rakéta izraeli Ben Gurion repülőtérre történő becsapódásáért, amelyet vasárnap este jelentettek be. A támadás következtében az izraeli kormány azonnali biztonsági tanácskozásokat kezdett, míg a védelmi miniszter, Izrael Katz, súlyos megtorlást helyezett kilátásba.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szombat este megkezdte több tízezer tartalékos behívását, mivel a hadsereg arra készül, hogy a következő napokban kibővítse szárazföldi hadműveleteit a Gázai övezetben. A lépés célja, hogy fokozza a nyomást a Hamászra a túszok szabadon bocsátása érdekében, miközben újabb területeken indít támadásokat.
Amint arról a Neokohn is beszámolt, súlyos antiszemita incidens történt péntek éjjel Budapest belvárosában, ahol izraeli ortodox zsidókra támadtak rá német turisták.
A SIPRI (Stockholm International Peace Research Institute) éves jelentése szerint Izrael 2024-ben minden korábbit meghaladó mértékben, 65%-kal növelte katonai kiadásait. A 46,5 milliárd dollárra emelkedő összeg az ország GDP-jének közel 9%-át teszi ki, ami történelmi csúcsnak számít – ilyen arányú katonai költekezésre legutóbb az 1967-es Hatnapos háború idején volt példa.
Egy kiszivárgott iráni stratégiai dokumentum világított rá arra, hogy Teherán hosszú távú, birodalmi törekvéseket dédelgetett Szíriában. A cél: az arab ország politikai és gazdasági bekebelezése, egyfajta modern kori perzsa „Marshall-terv” formájában. Az iráni tervek azonban nem számoltak azzal, hogy Bashar al-Aszad rezsimje 2024 végére teljesen összeomlik – ezzel súlyos politikai és anyagi károkat okozva az iszlám köztársaságnak.
