Donald J. Trump a „Hannity” című műsornak adott exkluzív interjújában csütörtökön azt mondta, hogy Joe Biden elnök egyre súlyosbodó afganisztáni válsága „a legostobább lépések eredménye, amelyet talán valaha is tettek országunk történetében” – írja a Fox News.
Hova: #Kiemelt
Nissim Black hászid rapper világsztár: Isten mindig rajtam tartotta a kezét, soha nem engedett túl messzire menni
Drogdíler az iszlámon és a kereszténységen keresztül érkezett az ortodox zsidóságig, ma a legismertebb fekete-zsidó rapper aki tehetségét Isten és a zsidóság szolgálatába állította. Vasárnap este a Zsinagógák Hete keretén belül lép fel. A ma Izraelben élő hászid rapperrel Megyeri A. Jonatán beszélgetett.
Miért neveznénk át Júdeát és Szamáriát?
Jó oka van annak, hogy az arab világ és az Izrael-ellenes baloldal ragaszkodik a hazug és földrajzilag pontatlan „Ciszjordánia” kifejezés használatához, amikor Júdeára és Szamáriára utal — emlékeztet Dov Fischer az Algemeiner portálon megjelent véleménycikkében.
A német válasz Afganisztánra: még több migráció
Alig három héttel a választások előtt úgy tűnik, hogy már senki sem kormányozza Németországot. Az ország csak sodródik egyik katasztrófából a másikba, miközben a legnagyobb kormányzó párt, a kereszténydemokrata CDU testvérpártjával a keresztényszocialista CSU-val együtt lépésről lépésre esik szét.
Néptánc a Tóraolvasónál
Formabontó színházi előadással készülnek a Zsinagógák Hetének keretén belül az Óbudai Zsinagóga 200. születésnapjára azok a fiatal alkotók, akiket mi is meglátogattunk a minapi próbájukon. Egy új szerző ősbemutatóját, a Mose Munz lajtorjáját szeptember 2-án mutatják be a zsinagóga falai között.
Van mit tanulni az afganisztáni kivonulás kudarcából
2021 áprilisában Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy lesz, ami lesz, az Egyesült Államok befejezi húsz éves afganisztáni katonai szerepvállalását. Az utolsó amerikai és szövetséges csapatok kivonásával párhuzamosan a tálibok előbújtak rejtekükből, és két hét alatt ellenőrzésük alá vonták az egész országot. A nyugat tákolta államalakulat kártyavárként omlott össze, Afganisztán pedig szabadesésben zuhant vissza korábbi állapotába. Sokan meglepődtek vagy megbotránkoztak ezen. Azok a hangok is felerősödtek, akik szerint hiba volt az afganisztáni háború.
Az ébredéstől a körforgásig – Heti Grün
Oktatási átalakítás és afgán helyzet, hitéleti gratuláció és zsinagógák története. Az elmúlt hét izgalmas olvasmányainak összefoglalója Neokohn-cikkek környezetbarát újrahasznosításával.
Félkegyelműnek tartja Biden afganisztáni politikáját Tony Blair
Az Index szúrta ki a volt brit munkáspárti kormányfő kifakadását a saját nevét viselő politikai intézet honlapján.
Európa bezárkózik a menekülő afgánok elől
Az Európai Unió (EU) nem nyit humanitárius vagy migrációs folyosót az afgán menekültek előtt, és nem engedi, hogy megismétlődjön a 2015-ös migrációs válság – fogadkozott Janez Jansa, az Európai Unió soros elnökségét adó szlovén kormányfő vasárnap Twitter-oldalán.
Zsidó bűnbakkeresés Franciaországban
A szokásos oltási igazolványellenes szombatonkénti francia tüntetéseket új elem színezi: az antiszemita bűnbakkeresés. Az augusztus 7-ei metzi és a 14-ei párizsi felvonuláson olyan táblák tűntek fel, melyeken csak annyi áll: de Ki? A táblára viszont a zsidó közösséghez közel álló, vagy valóban zsidó üzletemberek, közéleti személyiségek, intellektuelek neveit írták. Magát a kérdést egy ördögfarkincával és egy hegyes fülecskével tették egyértelművé. A legnagyobb probléma azonban az, hogy a franciák 47%-át ez nem is zavarja.
Ez történt sábát alatt
Iszlám Állam és kabuli aggodalmak, szankciók Moszkva ellen és harmadik oltás Izraelben. Mivel lapunk csupán előre időzített cikkeket közöl sábát alatt, az alábbiakban összefoglaljuk az elmúlt, kicsit több, mint 24 óra főbb világpolitikai híreit.
Eladott, megüresedett, kiürített és kisajátított zsinagógák sorsa
Az EMIH által augusztus végén megrendezésre kerülő Zsinagógák Hete című programsorozat keretében több régen bezárt és más funckióra használt zsinagóga is visszanyeri korábbi, eredeti funckióját. Oberlander Báruch és Köves Slomó rabbik néhány évvel ezelőtt a volt-zsinagógák eredeti célra történő visszaállításának vallásjogi hátteréről írtak, melyet a zsido.com közölt.
Megmenthették volna Afganisztánt az amerikai nehézbombázók?
Az első öbölháborúban bemutatott technológiai csodákat, beleértve a precíziós fegyvereket, amelyeknek a hadviselést egyszerű gombnyomkodássá kellett volna változtatniuk, a szandálok, a felsőbbrendű akarat és az AK-47-es puskák alaposan legyőzték – írja Jeff Groom egykori tengerészgyalogos a National Interest oldalán megjelent cikkében.
Zsinagógakörforgás a Bocskai úton
Zsinagógából természettudományi stúdió – természettudományi stúdióból zsinagóga. Új funkciót adni egy épületnek gyakorlatilag a képzelőerőnk határain és az anyagiakon múlik, azonban egy térnek újból szakrális funkciót adni valóságos micva, jócselekedet.
Orbán Balázs: A felsőoktatás terén jövőre a GDP-arányos költések szintjén a top 3 európai ország között leszünk
Orbán Balázzsal, a Miniszterelnökség miniszter-helyettesével, a Mathias Corvinus Collegium kuratóriumának elnökével az MCC kapcsán beszéltünk a felsőoktatási rendszer átalakításáról, a konzervativizmusról, a zsidó-keresztény értékeken nyugvó Európáról, Magyarország nemzetközi példájáról és hazánk Izraelhez fűződő viszonyáról.
Az idei év legnagyobb szabású zsidó programjának ígérkezik a Zsinagógák Hete
Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) idén a Zsinagógák Hete elnevezésű nagyszabású eseménysorozattal vezeti fel az őszi zsidó ünnepeket. Augusztus 27-től szeptember 5-ig az érdeklődőket kulturális, szórakoztató és hitéleti programok széles választéka várja: zsinagógák ünnepélyes újranyitásától, egy színházi ősbemutatón át az immár hagyományos Sóletfesztiválig, amelynek színpadán idén olyan nemzetközi sztárok is fellépnek, mint Alex Clare, vagy Nissim Black, a zsidó vallású, afroamerikai rapper — áll az EMIH közleményében.
A barbárok ébredése — jön a tálib rémuralom?
A közelmúlt leghírhedtebb rémuralma volt az a kicsit több, mint öt esztendő, amikor 1996 és 2001 között a tálibok irányításuk alá vonták Afganisztánt. Ez a rémuralom újra megvalósulhat, hiszen az amerikai csapatok kivonása után az iszlamista csoport elfoglalta az ország jelentős részét. A turbános, hosszú szakállas hadsereg sötét alakjai kitűzték a zászlóikat, és elfoglalták a menekülő afgán kormány, amerikai segélyekből felépített palotáit. A nyugati médiára felkészült tálibok azt nyilatkozták az AP-nek, hogy nyitott és „befogadó iszlamista kormányt” alakítanak. Azonban mind az afgánok jelentős része, mind a távolból figyelő nemzetközi közösség attól tart, hogy újra létrejön az a tálib iszlamista emirátus, amelynek emléke még mindig kísérti azokat, akik átélték.
A washingtoni elit kudarca és az afganisztáni-hazugságshow
Az Egyesült Államok vezetése már hosszú évek óta nem tudott megfelelő indokot szolgáltatni miért volt még mindig Afganisztánban. A nemzetépítés megbukott, az al-Kaida már évek óta nem fenyegeti a Nyugatot, és az amerikai lakosság is belefáradt a végtelen háborúskodásba. A kivonulás azonban olyan formában valósult meg, amely még az izolációs politika támogatóit is megdöbbentette. Afganisztánban rémület és káosz uralkodik, Washingtonban pedig elkezdődött egymás hibáztatása, miközben az egyetlen csoport, amire joggal mutogathatnak az: saját maguk. Hende Olivér véleménycikke.