Járványtani matematika, bájos hadikommunizmus, otthonülő cionista, másnapos pandémia, beszédes királynő, halottmosó Kossuth-díjas, fejtörő széder, képtelen WHO. Az elmúlt hetek izgalmas olvasmányainak összefoglalója Neokohn cikkek környezetbarát újrahasznosításával.
Minden idők legolvasottabb Neokohn cikkében beszámoltunk arról, hogy egy Izraeli matematikus kiszámolta: a járvány 70 nap után magától megszűnik, teljesen függetlenül attól, hogy hol, milyen lépéseket hoz az adott kormány.
Seres László a hadikommunizmus rémét festi a falra, mivel szerinte most egyszerre kétfelől fenyegeti veszély a szabadságot és a piacgazdaságot: a kormányzatok és a zöld antikapitalisták részéről. Lászlónak határozott meggyőződése, hogy nemcsak az elszabadult állami és önkormányzati önkényt kéne leállítani, de a gazdaságot is sürgősen újra kell indítani.
Gyenge Dániel is azon busong, hogy a kormányzati akciótervek visszaidézik azt a piackorlátozó politikát, ami a történelem legnagyobb összeomlását, az 1929-es válságot eredményezte.
A New Yorkban élő Gulyás Virág hazautazása után jött rá, hogy globalizmus és nagy szabadság ide vagy oda, ha beüt a válság, csakis az otthon ad biztonságot.
Kulifai Sára a demokrácia jövőjén tépelődik, hogy bár az magától értetődő, hogy a rendkívüli koronavírus-helyzet rendkívüli intézkedésekért kiált, de vajon hol a határ, és milyen világra ébredünk, ha elmúlik a vész? A folytatásban arra a következtetésre jut, hogy ha egy nap meg is nyerjük az új koronavírus ellen folytatott háborút, a jövő társadalmi, gazdasági, politikai berendezkedése merőben eltérhet majd attól, amiben eddig éltünk.
Hajdú Tímea a brit királynő és az uralkodói család helytállásáról írt összefoglalót annak apropóján, hogy II. Erzsébet windsori karanténjából ösztönözte az Egyesült Királyság és a brit Nemzetközösség lakosait kitartásra. Tímea Márai Sándor születésének 120. évfordulója alkalmából megemlékezett arról, hogyan élte meg az író az általa jól ismert világ pusztulását.
Wallenstein Róbert a Kossuth-díjas Röhrig Géza online bejelentkezéséről számolt be, aki mentőzik és halottakat is mos New Yorkban, ahol szerinte a válság visszahozta a szolidaritást. Róbert interjút készített Székely Edith-tel, aki 83 évesen ugyanabban a kerületben éli át a karantént, ahol 75 évvel ezelőtt, a holokauszt idején gyermekként bujkált.
Megyeri A. Jonatán széder este előtt a „miben különbözik ez az este más estéktől?” kérdést boncolgatta, mivel a koronavírus-járvány idején új aktualitást nyer a hagyományos fejtörő.
Pelle János szerint gyökeresen át kell alakítani a WHO-t, mivel teljes képtelenség, hogy Vuhanban már novemberben felbukkant a halálos vírus, de az egészségügyi világszervezet hosszabb időn át a füle botját sem mozdította. Viszont ha már így esett, János a zseniális Viktor Frankl tanácsait ajánlja figyelmünkbe karantén idejére , aki pszichiáterként megélte a koncentrációs tábort, s sokakban képes volt tartani a lelket a legszörnyűbb viszonyok között, ami mindeddig előfordult a világtörténelem folyamán.
Előző összefoglalónk itt olvasható:
