Joe Biden szerdai, amerikai elnökként első izraeli útja papíron egy futó látogatásnak tűnhet: mindössze két napot szán az izraeli vezetőkkel, és egy napot a palesztin vezetőkkel való találkozóra, plusz egy nap Szaúd-Arábiában – abban az országban, amelyre megesküdött, hogy a régió „páriájává” teszi — írja Gabe Friedman a Jewish Telegraphic Agency oldalán.
Bár egyesek azt jósolták, hogy Biden a várva várt útja során további arab országokat mutathat be, amelyek csatlakozhatnak az Ábrahámi Egyezményekhez, az elnök ezzel kapcsolatban várhatóan nem tesz semmilyen jelentős bejelentést. Ennek ellenére az utazás számos eleme előre jelzi, hogy miként változik az Egyesült Államok viszonya Izraellel és szomszédaival, és bizonyos értelemben azt is, hogy Biden a kétállami békevízió előmozdításával megpróbálja visszatartani a változás egyes áramlatait.
Miután például jóval több mint egy évtizeden át Benjamin Netanjahu volt miniszterelnökkel és az elmúlt évben a jobboldali Naftali Bennett-tel tárgyalt, Biden találkozni fog Jair Lapid ügyvezető miniszterelnökkel, aki az izraeli politikai spektrum egy másik szeletét képviseli az ősszel esedékes újabb választások előtt.
Biden a Palesztin Hatósággal és annak elnökével, Mahmúd Abbásszal is időt fog tölteni az izraeli-palesztin béketárgyalások mélypontján.
Ő lehet az első hivatalban lévő amerikai elnök, aki Jeruzsálemnek az 1967 előtti izraeli államhatáron kívül eső részét látogatja meg,
az óváros negyedét kivéve.
Biden szaúd-arábiai tartózkodása pedig többek között azt szimbolizálja, hogy az Egyesült Államok félreteszi múltbeli ellenérzéseit, hogy szorosabb kapcsolatokat építsen ki azzal az országgal, amely Izrael regionális szövetségese lett Iránnal szemben.
Nem lesz sok ideje a könnyed mellékszálakra, de Biden a zsidó sportrajongókat is megörvendeztetheti azzal a tervével, hogy
részt vesz a nemzetközi Makkabija Játékok megnyitóján,
amelyet gyakran „zsidó olimpiának” neveznek.
Íme egy gyors összefoglaló arról, hogy mi várható, Biden útitervének sorrendjében.
Egy új (ügyvezető) izraeli miniszterelnök
Amikor Biden szerdán leszáll a Ben Gurion repülőtéren, egy vadonatúj izraeli miniszterelnök fogadja majd.
Miután a múlt hónapban Naftali Bennett feloszlatta az izraeli kormányt, miután a koalíció több tagja is kilépett, az akkori külügyminiszter, Jair Lapid vette át a koalíciós megállapodásuk értelmében az ideiglenes kormányfői tisztséget. Bennett, a jobboldali telepesek vezetője és Lapid, a centrista egykori tévébemondó nagyrészt azért alakított egy történelmileg sokszínű pártszövetséget, hogy kiszorítsák Netanjahut, aki több választáson keresztül ragaszkodott a hatalomhoz, még azután is, hogy többszörös korrupciós vádakkal vádolták meg. A folyamatos közelségük jeleként azért
Bennett is részt vesz Lapid és Biden csütörtöki hivatalos találkozóján.
Mielőtt összeomlott volna a sok politikai komplikáció súlya alatt, a Bennett-Lapid koalíció többnyire kerülte a forró témákat, például az izraeli-palesztin konfliktust, inkább azt próbálta bebizonyítani az évek óta tartó patthelyzet után (a következő lesz az ötödik választás három éven belül), hogy egy Netanjahu alternatíva hogyan működhet. Azt is kerülte, mint macska a forró kását, hogy feldühítse a demokrata párti amerikai kormányt – amit Netanjahu többször is megtett, miközben a republikánus vezetők udvarlására összpontosított, Donald Trump volt elnöktől kezdve a kulcsfontosságú szenátorokig.
Bennett és Lapid megegyeztek abban, hogy udvariasan nem értenek egyet Bidennel olyan kérdésekben, mint az iráni atomalku – egy Izraelben széles körben gyalázott egyezmény, amelyet Biden vissza akar állítani -, és a nagy politikai nézeteltéréseket zárt ajtók mögött tartják.
Biden azonban csütörtökön Netanjahuval is találkozik, részben azért, hogy a közelgő izraeli választások előtt ne tűnjön elfogultnak.
Netanjahunak a legutóbbi közvélemény-kutatások alapján van esélye, még ha szűk is, hogy visszatérjen a hatalomba.
Lapid, aki egy újabb győztes koalíció élére kíván állni (Bennett kiszáll a politikából), egészen más politikát képvisel otthon, mint Netanjahu, különösen szociális és vallási kérdésekben. Támogatja például a vallási reformokat és az egalitárius imádkozás előmozdítását Izrael-szerte; a múlt héten azt mondta, hogy a Siratófalnál a nem ortodox hívők elleni időszakos erőszak „nem folytatódhat”.
A világpolitikában, amelyre Biden jobban összpontosít, Lapid szintén némileg más irányvonalat képvisel, mint közvetlen elődei: keményebb Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben, és nyitottabb a palesztinokkal való párbeszédre.
Igazi zsidó lézerágyúk
A hivatalos találkozókon kívül Biden izraeli tisztviselőkkel való látogatásának várhatóan kulcsfontosságú része lesz az izraeli légierő egyik izraeli légibázisának tervezett megtekintése. Ott tájékoztatást fog kapni a Vaskupola védelmi rendszerről, amely a beérkező rakéták – gyakran a Gázai övezetből érkező – elfogására szolgál, és amelynek az utánpótlására az Egyesült Államok 500 millió dollárt adott az Izrael és a Hamász közötti tavalyi konfliktus után.
A Hamász harcosai a tavalyi harcok során kezdték megfejteni a kódot, hogyan lehet a Vaskupolát hatástalanítani. A rakétaelhárítással kapcsolatos aggodalmak azonban hamarosan a múlté lehetnek, mivel Izrael be fogja mutatni Bidennek a még mindig fejlesztés alatt álló „Vassugár” (Iron beam)rendszerét, amely a tesztek során kimutatta, hogy lézersugarakkal lesz képes leszedni a rakétákat. A Times of Israel szerint
Biden akár be is jelentheti, hogy az Egyesült Államok megvásárolná az Vassugár technológiáját.
Történelem a Makkabija Játékokon
A Makkabija Játékok, amelyet az 1930-as évekbeli alapítása óta gyakran zsidó olimpiának is neveznek, több tucat országból több ezer zsidó sportolót vonz, akik több olimpiai sportágban versenyeznek. Mivel a játékok kizárólag a zsidó sportolókra összpontosítanak, általában nem kerülnek a nemzetközi címlapokra.
De Biden – aki nagy sportrajongó – elnöki méretű lökést készül adni a Makkabiának.
Az izraeli média arról számolt be, hogy a csütörtök esti megnyitó ünnepségen interakcióba lép a sportolókkal, ami valószínűleg az első alkalom lesz, hogy egy amerikai elnök megjelenik egy ilyen eseményen. Lapid, Isaac Herzog izraeli elnök – és egy elég nagy biztonsági apparátus kísérné el ahhoz, hogy jelentősen megzavarja a megnyitó parádét.
A kétállami megoldás visszatérése?
Múlt héten Lapid telefonbeszélgetést folytatott Abbásszal, a Palesztin Hatóság kollégájával, aki a Palesztin Hatóság elnökének rezidenciáján fogadta Beni Ganz védelmi minisztert is.
Ez egy átlagos hétnek tűnhet a szomszédos területek vezetői számára, akik szorosan együttműködnek a biztonsági kérdésekben egy viharos régióban. De évek óta ez volt az első alkalom, hogy Abbász és egy izraeli miniszterelnök közötti telefonbeszélgetést hivatalosan megerősítettek.
Annak ellenére, hogy a közelmúltban a világ különböző hatalmai csúcstalálkozókra hívtak és elkötelezték magukat a kétállami megoldásról szóló párbeszéd mellett, az izraeli és palesztin vezetők 2014 óta nem folytattak komoly béketárgyalásokat.
Netanjahu hosszú és nagy jelentőségű hivatali ideje alatt eltávolodott a kétállami megoldás támogatásától, amely a nyugati külpolitikai intézményrendszer többsége számára régóta rögeszmés célkitűzés. Netanjahu azzal fenyegetőzött 2020-ban, hogy Ciszjordánia egyes részeit annektálja, ami megijesztette Donald Trump kormányát, és tovább dühítette a palesztin vezetést, amely amúgy sem állt szóba az izraeli vezetőkkel.
Annak jeleként, hogy az izraeli politikai elit milyen messzire sodródott a kérdésben, még Lapid is, aki elméletileg támogatja a kétállami koncepciót, tavaly elismerte, hogy „nincs jelenlegi terv” annak előmozdítására. (Egy meg nem erősített jelentés azt állítja, hogy néhány nappal Biden látogatása előtt Lapid beleegyezett, hogy találkozik egyiptomi és palesztin vezetőkkel a béketárgyalások újraindítása érdekében.)
Biden prioritásként kezeli a kétállami megoldás megmentését, és sokatmondó lesz, hogy ezen az utazáson használja-e ezt a konkrét kifejezést. Jelentős gesztus, hogy
pénteken meglátogat egy kórházat a nagyrészt palesztin Kelet-Jeruzsálemben, amelyet a palesztinok egy jövőbeli állam fővárosának tekintenek.
Ez lehet az első látogatás, amelyet egy hivatalban lévő amerikai elnök tesz a térségben; Biden valószínűleg bejelenti a kórház megújított finanszírozását.
Biden ezután Betlehemben találkozik Abbásszal, ahol izraeli tisztviselők szerint be fogja jelenteni a Palesztin Hatóságnak nyújtandó gazdasági támogatás új ütemtervét, valamint egy sor további jószolgálati lépést, amelyek megtételét Izrael vállalta (például a palesztinok számára a szélessávú internetkapcsolat korszerűsítésének engedélyezését). Ez újabb szakítást jelent majd Trump politikájával, aki több százmillió dollárral csökkentette a palesztinoknak nyújtott amerikai támogatást, és bezáratta az Egyesült Államok kelet-jeruzsálemi konzulátusát.
Biden, aki a támogatás nagy részét visszaállította, a konzulátus újranyitását is támogatja. De ezen az úton nem fog semmilyen tervet bejelenteni ezzel kapcsolatban, különösen mivel Izrael beleegyezésére van szüksége a megnyitáshoz.
Szaúdi váltás
Néhány évvel ezelőtt még nevetség tárgyává váltak volna azok a realitások, amelyek Biden közelgő szaúd-arábiai Dzsiddába való utazásának hátterében állnak – ahová szombaton repül egy, több öböl menti országot tömörítő konferenciára.
Dzsamál Khashoggi – a szaúd-arábiai kormányt bíráló újságíró, akit a CIA szerint Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörökös megbízásából öltek meg – brutális halála feldühítette és megrémítette a nyugati hatalmakat. Az elnökválasztási kampánykörúton Biden azt mondta, hogy
megválasztása esetén a szaúdiakkal „megfizettetné az árat, és páriává tenné őket” a Közel-Keleten.
2020-ban azonban eljött az Ábrahámi Megállapodások, az Izraellel kötött diplomáciai normalizációs megállapodások sorozata, amelyet néhány, korábban ellenséges szomszédja írt alá. Hirtelen Izrael és Szaúd-Arábia, a régió két legerősebb hatalma, akik mindketten ellenzik Irán növekvő katonai agresszióját, elkezdtek utat találni arrafelé, hogy félretegyék a kölcsönös elszigeteltség évtizedeit.
Szaúd-Arábia régóta egy palesztin állam létrehozásától teszi függővé az Izraellel folytatott diplomáciát. De alig néhány hónappal az első Ábrahámi Megállapodás aláírása után, az Egyesült Arab Emírségekkel és Bahreinnel, a szaúdi királyi család egyik magas rangú tagja „kudarcosnak” nevezte a palesztin vezetőket.
Izrael és Szaúd-Arábia mostanra már kommunikál egymással biztonsági és egyéb kérdésekről, és sok kommentátor szerint csak idő kérdése, hogy a szaúdiak mikor csatlakoznak az Ábrahám-megállapodáshoz. Tom Nides, az Egyesült Államok izraeli nagykövete a Haaretznek elmondta, hogy Biden útjáról nem készül bejelentés.
Egy, az utazás részleteit ismerő forrás azt jósolta, hogy
Szaúd-Arábia be fogja jelenteni, hogy engedélyt ad az izraeli járatoknak a szaúdi légtér felett való átrepülésre.
Biden közvetlen Tel-Aviv-Dzsidda járata önmagában is ritka; a szaúdi kormány újságíróknak azt mondta, hogy a Biden-út után, aki izraeli útlevéllel utazik, annak nem engedélyezik, hogy Dzsiddába repüljön.
Nem világos, hogy Biden a szaúd-arábiai megállóján hogyan, illetve egyáltalán megvitatja-e Izrael és az Ábrahámi Egyezmény kérdéseit, mivel az olajkészletekre kíván összpontosítani, azzal a céllal, hogy kezelje a magas hazai gázárakat. Valószínűbbnek tűnik, hogy az arab államok katonai szövetségének létrehozását vitatják meg a Közel-Keleten instabilitást szító (és rendszeresen Izrael erőszakos elpusztítására felszólító) Iránnal szemben. De bármi is történjék, az világos, hogy egyre inkább kirajzolódik majd egy új Izrael-Egyesült Államok-Szaúd-Arábia tengely.
Egyéb potenciális kérdések
Bár Biden és izraeli kollégái eddig visszafogták nézeteltéréseiket, ez nem jelenti azt, hogy az utazás során ne kerülhetnének ilyenek a napfényre.
Mindenekelőtt, a Biden-kormányzat többször is világossá tette, hogy határozottan ellenez minden új telepépítést, és a ciszjordániai palesztin lakások lerombolását – annak ellenére, hogy Bennett hivatali ideje alatt folyamatosan épültek új telepesházak, és az izraeli hatóságok megkezdték a palesztinok kitelepítését a dél-hebroni hegyekben lévő Masafer Yatta falvakból.
A Masafer Yatta státuszáról szóló, két évtizede tartó izraeli jogi vita jelentős tiltakozást váltott ki az amerikai törvényhozók és aktivisták részéről Biden útját megelőzően. Több mint 80 demokrata képviselő levelet küldött Bidennek, amelyben felszólították, hogy akadályozza meg a további kilakoltatásokat a területen, és hétfőn neves zsidó szervezetek egy csoportja, köztük a reformmozgalom is levélben csatlakozott hozzájuk.
Ned Price külügyminisztériumi szóvivő nemrég azt mondta, hogy az Egyesült Államok „nagyon közelről figyeli ezt az ügyet”.
És éppen a múlt héten robbant ki ismét a Siratófalnál a vallási pluralizmusért vívott (és sok esetben szó szerint vett) harc, amikor egy csoport haredi ortodox férfi fizikailag megtámadott egy csoport nem ortodox hívőt, akik egy bár micvót ünnepeltek. Ezek a jelenetek már évek óta ismétlődnek, mivel az izraeli kormány nem tartotta be az ígéretét, hogy a zsidóság egyik legszentebb imahelyén kibővítse az egalitárius imádkozásra szolgáló területet.
Amerikai zsidó csoportok, különösen a nem ortodox felekezeteket képviselő csoportok régóta szorgalmazzák a terv betartását, és a nem ortodox intézmények nagyobb mértékű elfogadását Izraelben. Jacob Blumenthal rabbi, a Konzervatív Judaizmus Egyesült Zsinagógájának vezetője csütörtökön csatlakozik Bidenhez és Lapidhoz, valamint William Daroffhoz, a Nagyobb Zsidó Szervezetek Elnökeinek Konferenciájának elnökéhez.
Lapid elődeinél fogékonyabb volt a tiltakozók kórusára.
„Ellenzek minden erőszakot a Siratófalnál azokkal szemben, akik úgy akarnak imádkozni, ahogy a hitük megengedi nekik”
– mondta a múlt héten.
„Ez így nem mehet tovább”.
